Kezdőlap

Tótkomlós

Iskolai élet
Hírek
Bemutatkozás
Dokumentumok
Iskolatörténet
O našej škole
Szakkörök
Harmónia
Diákjaink
Tantestület
Eredményeink
Elsősöknek
Rendezvényeink
Terembérlés
Pályázatok
Alapítvány
Óvoda
Diákönkormányzat
 
Képek iskolánk életéről
Galéria

 

Pedagógiai program    SZMSZ    Házirend    Munkaterv

 

A SZLOVÁK KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

 

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

2017. szeptember

 

Tartalomjegyzék

I. Az iskola nevelési programja

I.1. Pedagógiai alapelvek

I.2. Nevelő-oktató munkánk céljai

I.3. Nevelő-oktató munkánk feladatai

I.3.1 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

I. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

I. 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

I.6. Közösségfejlesztés

I.7. Kiemelt nevelési tevékenységek

I.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

I.9. A tanulók képességeihez és teljesítményéhez igazodó pedagógiát az alábbi tanítási
 módszerek és szervezeti formák segítik

I.10. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

I.11. A szülő, tanuló, iskola és pedagógus együttműködésének formái,
továbbfejlesztésének lehetőségei

II.Az iskola helyi tanterve

II.1. Alkalmazott tantervek

II.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak kötelező és választható
 tanórai foglalkozások, ezek óraszámai

II.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

II.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

II.5. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei, formái

II.6. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

II.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

III. A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola környezeti nevelési,
egészségfejlesztési programja

III.1. A környezeti nevelés és az egészségfejlesztés célja

III.2. A környezeti nevelés és az egészségfejlesztés feladata

III.3. A környezeti nevelési és egészségfejlesztési program megvalósításának színterei,
feladatok, tevékenységek

III.4. Segítő kapcsolatok, kapcsolódási pontok, támogatók

III.5. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve

III.6. Az iskola jövőképe

 

A pedagógiai program legitimációja

1.számú melléklet: Tantárgyak helyi tantervei (elektronikusan)

2.számú melléklet: Minimális taneszköz jegyzék (elektronikusan)

 

I. Az iskola nevelési programja

I.1. Pedagógiai alapelvek

      Iskolánk fő feladatai

Szlovák nemzetiségi nevelés-oktatás

A szlovákok letelepedésétől kezdve napjainkig fontos szerepet tölt be iskolánk a szlovák nyelv (anyanyelv) megőrzésében, továbbfejlesztésében.

Az intézmény szlovák nemzetiségi jellege alapvetően meghatározza a nevelő-oktató munka irányát, a szabadidős tevékenységet.

Intézményünkben a tanítás - tanulás, nevelés és a kommunikáció nyelve a szlovák és magyar nyelv.

A kétnyelvű nemzetiségi oktatás keretein belül az intézmény - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás céljait, emellett biztosítja a szlovák nyelven való tanulást, a magyarországi szlovák nemzetiség történelmi, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést, az önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását.

A magas fokú nyelvtudás és a szlovákság kulturális értékeinek birtokában a tanulók személyisége gazdagabbá válik, ezek segítik őket identitásuk megtartásában, fejlesztésében.

A szlovák nyelv oktatása az alapoktól indul el. Előnyt jelent, ha a szülők, nagyszülők ismerik a komlósi szlovák nyelvjárást (közép-szlovák), hisz ez a mai irodalmi és beszélt szlovák nyelv alapja, s ez nagyban segíti a nyelv elsajátítását is. Az iskolában elég lehetőség van a gyermekek nyelvtudásának begyakorlásához, és lehetőség van a felzárkóztatásra is.

A nyelv a kultúra része. Az iskolának a nyelv alapjait kell leraknia.

Feladataink:

§   Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és a nyelvhasználat   fejlesztése,

§   Olvasás, írott szöveg megértése

§   Írás, szövegalkotás, alapvető szószerkezetek, összefüggések megtanítása, nyelvtan, helyesírás fejlesztése,

§   Szótár és lexikonhasználat kialakítása,

§   A magyar és a szlovák nyelv közötti hasonlóságok és eltérések tudatosítása,

§   A magyarországi szlovákok gyermekjátékainak, dalainak, verseinek, mondókáinak megtanítása,

§   A magyarországi szlovákok jelenének és múltjának megismertetése,

§   Irodalmi kultúra, irodalmi alkotások értelmezése.

§   Szlovák szaktárgyi versenyekre való felkészítése.

 

A szlovák nyelvoktatás tantervi elemei

Intézményünkkben kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás folyik.

A magyar nyelv és irodalom valamint angol nyelv óraszámával csökkentett heti kötelező órakeret legalább 50 %-ában oktatjuk a szlovák nyelvet.

A szlovák nyelven tanított tantárgyak rendszerét a helyi tanterv tartalmazza.  

 

Tanórán kívüli szlovák nemzetiségi tevékenységek

A tanórán kívüli tevékenységek fontos szerepet töltenek be a szlovák nemzetiségi nevelés-oktatás folyamatában. Elengedhetetlen részei az iskola életének, a nemzetiségi nevelésnek.

Szakköri munka: Az iskola egyik fontos feladata a tanulók személyiségének a legszélesebb körű fejlesztése a szabadidő hasznos eltöltése és ezzel egyidejűleg a szlovák nyelv elmélyítése és a szlovák kultúra megőrzése.

A művészeti tevékenységet, a szlovák kultúra megismerését és megőrzését a Harmónia Gyermekcsoport működésének keretein belül valósítjuk meg.

Művészeti szakkörök: néptánc, énekkar, szlovák színjátszó szakkör, szlovák vers és prózamondó valamint népdaléneklési versenyre való felkészítés, mandolin szakkör.

A szlovák nyelvoktatást segítő rendezvények

§   A Szlovák Kultúra Napjai: vers- és prózamondó, énekverseny, szlovák honismereti és népismereti vetélkedő,

§   DÖK napok

§   Mikulás

§   Karácsonyi ünnepi műsor

§   Farsang, farsangi népszokások

§   Teaest

§   Kulturális bemutató (2 évenként)

Táborok

Tanulóik minden évben erdei iskolában vesznek részt Szlovákiában. Ezeket a táborokat évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) szervezik meg a Szlovák Kormány és az Országos Szlovák Önkormányzat finanszírozásában.

Iskolánk két évenként honismereti- és nyelvi tábort szervez Szlovákiába. A tábor általában 1 hetes, 40 tanuló vesz rajta részt.

Színjátszóinknak lehetőségük van minden évben szakmai táborban részt venni, ahol új színdarabbal készülnek a minden évben megrendezésre kerülő Országos Szlovák Színjátszó Találkozóra.

Az integráció érdekében végzett tevékenységeink:

Egyéni törődés:

§   minden tanuló képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban, illetve felzárkóztatásban való részesítése;

(Az egyének jogainak gyakorlása és érdekeinek érvényesítése ugyanakkor nem korlátozhat másokat jogainak gyakorlásában és érdekeinek érvényesítésében.)

§   a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megteremtése;

§   az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása;

§   hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények és civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában;

§   a HHH tanulók eredményes oktatása, szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása.

Együttműködés: a célok sikeres elérése érdekében.az iskola minden dolgozója, a tanulók és a szülők, az intézmény széles értelemben vett partnereinek együttműködése.

I.    2. Nevelő-oktató munkánk céljai

Az 1-4. évfolyamon:

§  Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

§  Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

§  Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értekei iránt.

§   Fejlessze a tanulókban az önállóságot és a kreativitást, építsen ki pozitív énképet.

§   Alakítsa ki a kisgyermekekben a fejlődés igényét, az önértékelés és a belső harmóniára való képességet.

§  Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának.

§  Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.

§  Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen egyéni és kiscsoportos formában.

§  Célunk a módszertani kultúraváltás, az oktatásszervezés során a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével az önálló ismeretszerzés támogatása. Ennek eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés, ami alapoz a tanulói aktivitásra.

§  A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése prioritást kapjon.

 

Az  5-8. évfolyamon:

  •  Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.

  •   A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik.

  •   Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.

  • Vegye figyelembe, hogy a 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.

  •   A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekek együtt nevelése.

  •   Felkészítse a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra.

  •   A tanulócsoportokban fejlesszük a szövegértési-szövegalkotási kompetenciákat, hogy tanulóinkban fejlődjön a kommunikáció-központúság, tevékenységcentrikusság, rendszeresség, differenciáltság, partnerség és a kutatószemlélet.

  •   Célunk a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, az együttműködési és az élethosszig tartó tanulást lehetővé tevő kompetenciák fejlesztése.

  •   Az 5-8. osztályban kiemelt célunk a munkaadók által preferált készségek fejlesztése, kiemelten a csoportban való együttdolgozás, az elvégzett tevékenységért vállalt felelősség, a saját munkájának, tevékenységének megszervezésére való alkalmasság.

I.3. Nevelő-oktató munkánk feladatai

 Az 1-4. évfolyamon:

  •   Nyújtson mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz.

  •   Alapozza meg a tanulási szokásokat.

  •   Támogassa az egyéni képességek kibontakozását.

  •   Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.

  •   A tanulócsoportokban a kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége.

  •   Az alsós évfolyamokon három hetet meghaladó projekt szervezése, a problémamegoldó, együttműködési képesség, a kreativitás, motiváció fejlesztése.

  •   A tevékenység-központú módszertan előtérbe helyezése, a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakításával, a kooperatív tanulási technikák alkalmazásával.

  •   A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés.

Az 5-8. évfolyamon:

§  Olyan tanulói képességek, készségek fejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek.

§  A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájánek fejlesztése.

§  Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános jellemző szabályát.

§  Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebb fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában.

§  A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra.

§  A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés.

§  A tanulókban a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény kialakítása.

§  Határtalanul program és az ahhoz kapcsolódó témahét: Nemzeti összetartozás - határtalanul címmel, 7. osztályban

§  Az Európához való tartozás tudatának erősítése és más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.

§  Fejleszteni a tanulókban a hátránnyal küzdő gyermek elfogadását, hogy személyes kapcsolatokat alakítsanak ki, hassanak egymásra és tiszteljék egymást, közösen tevékenykedjenek a közös cél elérésében, a közös feladatmegoldásban.

§  A tanulók figyelmének ráirányítása az emberiség közös problémáira.

§  A tanulók gondolkodási, tanulási kommunikációs képességeinek fejlesztése, mely lehetővé teszi az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak segítségével a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, a kísérletezést, a kérdezést, a segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést.

§  A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre.

§  Elérni az állampolgári nevelésen keresztül, hogy a tanulók képesek legyenek a civil életben való részvételre.

§  A digitális írástudás, az IKT (infokommunikációs technológia) eszközhasználat elterjesztése a tanulók körében.

§  Az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalás bátorságának fejlesztése.

I.3.1. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelési rendszerünket úgy kívánjuk megszervezni és működtetni, hogy az osztályközösségek öntevékenységére, tanulói együttműködésére, aktivitására épüljön. Ez által az emberi együttélés, kapcsolatteremtés szabályainak elsajátítását, a másokhoz való alkalmazkodás, nyitottság kialakítását kívánjuk megvalósítani, amelyre alapozhatók a munkahely által elvárt kompetenciák.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások:

 

Követlen módszerek

Közvetett módszerek

 Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Követelés

 Gyakoroltatás

 Segítségadás

 Ellenőrzés

 Ösztönzés

Értékelés

 A tanulóközösség tevékenységének megszervezése,

célok kitűzése, elfogadtatása.  Hagyományok kialakítása.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Beszámoló

 Minta- és modellnyújtás Szerepjáték

 Dramatizálás

Tények és jelenségek bemutatása

A pedagógus személyes példamutatása

 A nevelő részvétele a tanulói közösség nevelésében

Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből, a munka világából

Tudatosítás, meggyőződés kialakítása

Magyarázat,

beszélgetés

Elemzés

Felvilágosítás a betartandó magatartási formákról

 Vita

 

I. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A már korábbi fejezetekben megfogalmazott céljaink elérése érdekében egyik legfontosabb feladatunk tanulóink személyiségének széleskörű fejlesztése. Ezzel kapcsolatos feladataink és ezek színterei:

1.   A tanulók értelmi nevelése

Feladat: Alapvetõ képességek, készségek, jártasságok kialakítása. Önálló ismeretszerzés iránti igény, valamint az õt körülvevõ világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

2.   A tanulók erkölcsi nevelése

Feladat: Az alapvetõ erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, erkölcsi mércék betartása.

3.   A tanulók emocionális nevelése – toleranciára nevelés

Feladat: A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása. A kulturált magatartás, kommunikáció és kooperációs készség elsajátítása. Egymás megismerésére való törekvés kialakítása, egymás elfogadása, tiszteletben tartása.

4.   A tanulók akarati nevelése

Feladat: A reális önismeret és saját személyiségének kibontakoztatására való igény felébresztése, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás fejlesztése. A szorgalom, céltudatosság, önfegyelem, elkötelezettség kialakítása.

5.   A tanulók munkára nevelése

Feladat: A tisztességgel, legjobb tudás szerint végzett munka iránti tisztelet és igény kialakítása. Szűkebb (osztály, otthon) és tágabb környezetünk, valamint önmaguk tisztán tartása iránti igény növelése.

 

6.   A tanulók testi nevelése

Feladat: A tanulók fizikai állóképességének fejlesztése, az egészséges életmód és egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

7.      A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése

Feladat: A tanulók tudati és érzelmi kötődésének kialakítása mindkét nép iránt. Annak tudatosítása, hogy a magyar nemzet része a hazánkban élő minden kisebbség, így a szlovákság is, saját kultúrája megőrzése mellett, Magyarország törvényeinek tiszteletben tartása. A békés együttélés lehetőségének, egymás elfogadásának, a tolerancia fontosságának megismertetése.

8.      A toleranciára nevelés

A személy másságának elfogadása, függetlenül attól, hogy ez a személyiség fejlődésének egyéni eltéréséből, szociális és kulturális különbségekből vagy egyéb eltérésből adódik.

 A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:

§  műveltségét,

§  világszemléletük, világképük formálódását,

§  társas kapcsolatát,

§  eligazodásukat saját testükön, lelki világukban,

§  tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A tanórán feldolgozott tananyag rögzítésének begyakorlásának színterei:

§  tanóra

§  otthoni

§  tanulószobai felkészülés

§  projekt

Az írásbeli és szóbeli felkészülés mennyisége arányban kell, hogy legyen. Az ún. házi feladatot hétvégére csak olyan mennyiségben lehet adni, hogy azt a tanuló még pénteken délután el tudja végezni. A szombat-vasárnap ill. a szünetek napjai a tanulók számára is a kikapcsolódást, pihenést jelentik.

I. 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

I.5.1 A pedagógus feladatai és hatásköre

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

·         a tanítási órákra való felkészülés,

·         a tanulók dolgozatainak javítása,

·         a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

·         a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

·         különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

·         kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

·         a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

·         tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

·         felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

·         iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

·         osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

·         az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

·         szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

·         részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

·         részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

·         a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

·         tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

·         iskolai ünnepségeken és iskolai és szlovák nemzetiségi rendezvényeken való részvétel,

·         részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

·         tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

·         iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

·         szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

·         osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

I.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

·         Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

·         Segíti a tanulóközösség kialakulását.

·         Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével.

·         Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

·         Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

·         Szülői értekezletet tart.

·         Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket:  napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

·         Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

·         Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

·         Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

·         Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

·         Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

·         Osztályával részt vesz szlovák nemzetiségi rendezvények szervezésében és lebonyolításában.

I.6. Közösségfejlesztés

A tanulók a demokrácia működését, az érdekérvényesítés formáit, a másság elfogadását, elsősorban az iskolában tanulják meg. Törekednünk kell arra, hogy a nevelés-oktatás minden részében fokozott figyelmet fordítsunk ezekre.

A közösségfejlesztés fő elemei:

§  a diákönkormányzat, mint érdekérvényesítő fórum hatékony működése,

§  információk biztosítása a diákönkormányzat és a tanulóközösség számára,

§  iskolai ünnepségek, rendezvények (télapó, karácsony, farsang, gyermeknap,
teaest, ballagás, stb.),

§  kirándulások,táborok

§  az iskolai környezet közös megóvása.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a következők:

tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, erkölcstan – és hittanórák

tanórán kívüli foglalkozások: tanulószoba, délutáni foglalkozás, séta, kirándulás, tábor, szakkörök, diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek

az új oktatásszervezési eljárások: projekt

                                                     moduláris oktatás

kooperatív technikák

I.6.1. A közösségfejlesztés céljai

§  az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakítása,

§  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlesztése,

§  a társas viselkedés terén az empátia, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség fejlesztése.

§  a közösségi szokások, normák elfogadása (nemzetiségi értékrend),

§  a másság elfogadása,

§  együttérző magatartás kialakítása,

§  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése.

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

 I.6.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

Törekszünk arra, hogy minden tanuló:

§  Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.

§  Tudjon csapatban dolgozni, ismerje saját erősségeit, gyengeségeit. Vállaljon vezető szerepet, fogadja el mások irányítását.

§  Ismerje meg népünk és más népek kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagymúltú értékeit.

§  Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, az anyanemzet megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosulásához vezetnek.

Így kiemelt feladat a közvetlen környezetünk nevezetességeink megismerése. Fővárosunk megtekintése, továbbá szlovákiai nevezetességek, irodalmi emlékhelyek felkutatása a látottak, tapasztaltak feldolgozása.

Az évi rendszeres tanulmányi kirándulások a tantervi anyaghoz kapcsolódnak a partnerekkel való egyeztetés alapján. Ezek a feldolgozott ismeretek kiegészítését, megértését segítik, ugyanakkor élményt nyújtanak, fegyelemre, rendre, tervszerűségre nevelnek. Ezen iskolai kirándulások évfolyamokra történő lebontását az éves munkaterv tartalmazza, továbbá SZMSZ mellékleteként kirándulási ütemterv címszó alatt található.

§   A multikulturális tartalmak kapcsán váljon nyitottá, megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket.

§  Váljon érzékennyé környezete állapota iránt.

§  Kapcsolódjon be a közvetlen természeti és társadalmi környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

§  Az önálló, felnőtt életben legyen képes életmódjának megfelelő helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

§  Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.

§  Kapjon kellő mennyiségű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez.

§  Tanuljon meg tanulni. Az osztályfőnöki órákon kapjon ehhez segítséget a szociális, életviteli és környezeti kompetencia modulon belül tanulási módszetani támogatással.

§  Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet.

§  Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.

§  A tanítási órákon alkalmazott kooperatív technikák által legyen képes a más-más csoportokban való munkára, a kisközösségek megbecsülésére, egymás megismerésére.

 

Településünk és iskolai közösségünk alacsony létszáma lehetõvé teszi egymás megismerését s ezen közvetlen, személyes kapcsolat révén is megvalósulhat a tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelõ-oktató munkánk.

Ennek egy másik módja a tanulói közösségek tevékenységének szervezése, irányítása.

 

A tanulói közösségek fejlesztésére irányuló feladatok:

  • Különféle tanulói közösségek fejlesztése, irányítása

Feladat: Az iskolai élet területeihez kapcsolódó tanórák, tanórán kívüli tevékenységek, közösségek tudatos, tervszerű nevelõi fejlesztése.

  • Az önkormányzás képességének kialakítása

Feladat: A közösségben nevelõi segítséggel ki kell alakítani az önálló kezdeményezés, megszervezés, lebonyolítás és reális értékelés képességét. A DÖK munkája alulról jövő kezdeményezéseken alapuljon.

  • A tanulói közösségek munkájának megszervezése

Feladat: A közösségek vezetőinek (osztályfőnökök, munkaközösség vezetők, DÖK irányító stb.) legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos szervezése, tervezése, folyamatos ellenőrzése, irányítása, az együttléthez szükséges magatartási normák kialakítása, tudatosítása.

  • A közösség egyéni jellegének, hagyományainak kialakítása

Feladat: Egy-egy közösségre, vagy annak egészére jellemző, az összetartozás érzését erõsítõ tevékenységek rendszeressé tétele, hagyományainak kialakítása és ápolása.

I.6.3. A tanulók döntési folyamatban való részvételi jogának gyakorlása

Az intézményben diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

§  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

§  a házirend elfogadása előtt.

Az osztályközösség az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:

§  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

§  döntés az osztály belügyeiben.

I.    7. Kiemelt nevelési tevékenységek

 

I.7.1. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

§  Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel és Nevelési Tanácsadóval.

§  Az előkészítő jellegű foglalkozás a tanévkezdés első két hónapjában első osztályban.

§  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai és tanítási időn kívüli tanulás megszervezése.

§  Felzárkóztató órák.

§  Tanulószoba.

§  Felzárkóztató foglalkozások.

§  A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.

§  Családlátogatások.

§  A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

I.7.2. A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják:

§  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

§  Az új munkaformák (projekt, témahét) tanórán és tanítási időn kívül.

§  A nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások.

§  Tehetséggondozó foglalkozások.

§  Iskolai sportkör.

§  Szakkörök.

§  Versenyek, vetélkedõk, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.).

§  A szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások).

§  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

 

I.7.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

§  Előkészítő jellegű első osztály.

§  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

§  Felzárkóztató foglalkozások.

§  Az együttműködésen alapuló új oktatásszervezési eljárás során az eltérő képességű gyerekek egy csoportban való foglalkoztatása (mozaik módszer).

§  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

§  Az átvett jó gyakorlat a tanulók egyéni fejlesztési terve hozzájárul a személyiségnek minél inkább megfelelő fejlesztéséhez, tanulmányi sikere eléréséhez, ill. a kudarcok csökkentéséhez.

§  Az Integrált Pedagógiai Rendszer alkalmazása a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel való adekvát bánásmód elősegíti az iskolai követelmények kudarc nélküli teljesítését.

I.7. 4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

§  Felzárkóztató foglalkozások

§  Tehetséggondozó foglalkozások

§  Tanulószobai foglalkozások

§  Továbbtanulás segítése, pályaorientáció

§  Családi életre nevelés

§  Szabadidő szervezés

§  Családlátogatás, személyes konzultáció, tanácsadás

§  Együttműködések, partneri kapcsolatok kiépítése, szoros kapcsolat a fenntartóval, szakszolgálatokkal és a gyermekjóléti szolgálattal a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érdekében.

I.7.5. A csoportbontás elvei

A hagyományos osztálystruktúrát a törvényi lehetőségeket figyelembe véve megbontjuk az alábbi esetekben

§  -szlovák nyelv és irodalom, a nyelvvizsgára való felkészítés miatt

§  az informatika a számítógépek korlátozott száma miatt

§  angol nyelv, az idegennyelvi kompetencia fejlesztése érdekében

§  a technika tantárgy (felső tagozat), a szaktantermi felszereltség figyelembe vételével

§  felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások délután

§  -az egyéni fejlesztő foglakozásokon

I.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

Egy-egy osztályon belül mindig találunk leszakadó, lemaradó tanulókat. A lemaradás oka elsősorban a tudás elsajátításához rendelkezésre álló időben keresendő. A többiektől való lemaradás és a sikertelenség kedvezőtlenül befolyásolja az ismeretek, a tudás elsajátításának képességét. A kudarc kezelésére egyéni felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk.

Ezeket a foglalkozásokat a Kt. értelmében nemcsak felzárkóztatásra, hanem a tehetség kibontakoztatására is felhasználjuk.

A felzárkóztatás nemcsak a lemaradást, a funkciózavarokat hivatott kezelni, hanem szolgálja a tanultak megerősítését, gyakorlását, alkalmazását.

I.9. A tanulók képességeihez és teljesítményéhez igazodó pedagógiát az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

  • a pedagógusok az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak;
  • az 1-8. évfolyamon a nemzetiségi nyelv és irodalom oktatása csoportbontásban történhet;
  • 5-8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az informatika és az élő idegen nyelv műveltségi blokkok vonatkozásában megvalósításra kerül a differenciált oktatás, melynek célja az egyéni foglalkoztatás lehetőségének realizálása.
  • a fejlődési zavarokkal küzdők felzárkóztatása céljából fejlesztő pedagógus működését biztosítja az intézmény;
  • a 8. évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére a HH és HHH tanulók részére fejlesztő, a jó eredményt elérő tanulók részére tehetséggondozó foglalkozásokat  tartunk.

I.10. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett.

Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten eltér, figyelve az iskoláskorúak igényeit.

A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik iskolánk pedagógiai tevékenységéhez.

A szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet kell végeznünk.

Olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell folytatnunk, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármilyen okból, így a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, születési vagy egyéb helyzete miatt hátrányos megkülönböztetésben részesüljön.

A pedagógus oktató-nevelő tevékenységével szemben támasztott alapvető követelmény különösen:

  • a gyermeki jogok védelme,
  • nevelő-oktató munkája során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét, segítse a gyermek képességének kibontakozását, illetve a hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását,
  • közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,
  • tiszteletben tartsa a tanulók emberi méltóságát és jogait,
  • a szülőket, gondviselőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztassa, ill. ha a gyermek jogainak megóvása érdekében intézkedést tart szükségesnek,
  • ahhoz, hogy a gyermek a családban nevelkedjen, s családjától megkapja a segítséget iskolai kötelezettségének teljesítéséhez, a családdal, a szülőkkel rendszeresen kapcsolatot kell tartania.

Az iskola közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

  • az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel
  • a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

  • Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.
  • Drog- és bűnmegelőzési programok.
  • Mentálhigiénés programok.
  • Pályaorientációs tevékenység.
  • Táborozások, kirándulások, országjárások.
  • Fesztiválok, bemutatók.
  • Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről.
  • Kapcsolat a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal.
  • Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

I.11. A szülő, tanuló, iskola és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

§  Az iskola rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart a szülővel.

§  A tanuló iskolai előmenetelét a pedagógus az elektronikus naplóban  folyamatosan vezeti.

§  A tanulók első félévben elért eredményét az elektronikus naplóban ill. nyomtatott formában év végén az elektronikus naplóban és a bizonyítványban rögzíti.

§  Az osztályfőnökök a szülők kérésére fogadóórát tartanak.

§  Szülői értekezletet szeptember első felében tartunk. Erről a szülőket elektronikus naplón ill. üzenő füzeten keresztül értesítjük.

§  Bármely tanulót vagy szülőt érintő módosulások, változások közvetítése a szülők felé az iskola központi faliújságán és iskolánk honlapján történik.

Ezen kívül minden olyan közleményről, mely az iskola és a szülő közös ügye, a szülő az elektronikus napló ill. üzenő füzet beírása alapján értesül.

 

II.           Az iskola helyi tanterve

II.1. Alkalmazott tantervek

 NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv  és a  helyi tanterv  felmenő rendszerben került bevezetésre.

Iskolánk az Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet kerettanterveit alkalmazza.

TANÉV

ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

 

Bevezető szakasz

 

Kezdő szakasz

 

Alapozó szakasz

 

Fejlesztő szakasz

 

 

ALSÓ TAGOZAT

FELSŐ TAGOZAT

2016-2017.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

A választott kerettantervek megnevezése

OFI, MOZAIK, OXFORD

II.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai

Tantárgy

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Szlovák nyelv és irodalom

5

5

5

5

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

6

Angol nyelv

 

 

 1

3

Matematika

4

4

4

4

Népismeret

1

1

1

1

Hit-és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének – zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

0,5

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

0,5

1

Testnevelés,tánc és sport

5

5

5

5

Összesen

27

27

27

29

 

Szlovákul oktatjuk a szlovák nyelv és irodalom, népismeret, ének-zene, testnevelés tantárgyakat. Órák száma összesen:

12

12

12

12

 

 

 

Tantárgy

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Szlovák nyelv és irodalom

5

5

5

5

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3,5

4

Angol  nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Népismeret

1

1

1

1

Történelem

2

2

2

2

Hit-és erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

 

 

Földrajz

 

 

1,5

1,5

Biológia

 

 

1,5

1,5

Fizika

 

 

1,5

1,5

Kémia

 

 

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

0,5

1

0,5

0

Informatika

0,5

1

1

1

Testnevelés, tánc és sport

5

5

5

5

   

 

 

 

Összesen

30

30

33

33

         
         

Szlovákul oktatjuk a szlovák nyelv és irodalom, népismeret, történelem, ének-zene, testnevelés tantárgyakat. Órák száma összesen:

14

14

14

14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II.2.1.Választható tantárgyak

A bevezetésre került hit-és erkölcstan tantárgy esetén a tanuló, illetve a szülő szabadon választhat. Választását minden tanév végén módosíthatja.

Az előírt tananyagokat és követelményeket, valamint az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeit a helyi tanterv tartalmazza, mely elektronikus formában rögzített.

II.2.1.A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:

§  a tanulók délelőtti vagy délutáni tánc és mozgás óráival,

§  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 1-1 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel

§  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával.

II.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az egyes évfolyamokon a tantárgyak tanításához-tanulásához szükséges tankönyveket, taneszközöket az iskola tantestületének szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve és a tankönyvkiadók, a taneszköz gyártók kínálata, valamint a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzék és a kötelező taneszközjegyzék alapján.

A tankönyvek és segédletek kiválasztásnál előnyben részesítjük a következő szempontokat:

  • Tartalmazzanak korszerű ismereteket.
  • A tantárgyak tanításánál az egymásra épülő, felmenő rendszerben folyamatosságot nyújtó tankönyvcsaládokat.
  • Feleljenek meg a NAT követelményeinek.
  • Stabilitásra törekszünk, új taneszközt, tankönyvet csak abban az esetben választunk, ha azzal az oktatás minőségét lényegesen javítani lehet.
  • A tankönyvek legyenek tartósak, áruk legyen kedvező.
  • Témáik álljanak közel a gyerekek érdeklődéséhez.
  • Szerkezetileg legyenek jól áttekinthetőek.

A szükséges tankönyvekről, megvásárolandó taneszközökről a szülőket a tanévet megelőző iskolai év végéig a honlapon keresztül tájékoztatjuk. Azok beszerzése a szülők feladata.

II.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Minden tantárgy esetében az értékelés a Pedagógiai Programnak megfelelően hagyományosan és a szabályozottak szerint történik.

Követelmények: objektivitás; a modern mérésmetodológia használata; kiszámíthatóság (a számonkérés ideje, tartalma, formája előre közölt); dokumentáltság.

Formái:

  • Órai számonkérés                   szóbeli
                                                   írásbeli
  • Témazáró számonkérés          szóbeli
                                                   írásbeli
                                                   gyakorlati
  • Az új oktatásszervezési módokban

     projekt produktuma

     a modul tartalma alapján szükség szerint

A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását a nevelő rendszeres számonkéréssel ellenőrzi, melynek egyik módja az írásbeli beszámoltatás.

Az írásbeli beszámoltatás formái:      -írásbeli felelet,

                                                           -dolgozat,

                                                           -témazáró, felmérő,

                                                           -házi dolgozat.

Az írásbeli felelet a napi anyag számonkérésére irányul.

A dolgozat több órára feladott egység írásbeli számonkérése.

A témazáró dolgozat a téma egészének elsajátítását mérő írásbeli számonkérés.

Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozat vagy legfeljebb két írásbeli felelet íratható. A témazáró dolgozatot legalább egy héttel előre, az írásbeli feladatokat pedig legalább az előző szakórán be kell jelenteni.

A dolgozatot, témazáró dolgozatot a nevelő legkésőbb 15 munkanappal a megíratás után kijavítva kiosztja a diákoknak.

II.5. A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei, formái

A pedagógiai értékelésnek – s ezen belül a tanulói teljesítmények értékelésének – legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő célja a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása tanulóinkban. Külön figyelmet kell ennek szentelnünk, hiszen alapvető célunk a tanulók önálló tanulásra való képességének és igényének fejlesztése.

A tanulói teljesítmények értékelésének közvetlen célja, hogy a tanítás-tanulás folyamatának eredményeiből kiindulva az abból származó információk közvetítésével (visszacsatolás) a tanulókat további tanulásra, illetve tanulásának korrekciójára ösztönözzük (motiválás).

II.5.1 Az értékelés alapelvei:

A tanuló objektív, érvényes és megbízható értékelésének csak egy jól kidolgozott, változatos, sokoldalú értékelési rendszer ad lehetőséget.

Az értékelés szakmai (szaktárgyi) és pedagógiai (metodológiai) kifogástalanságáért a szaktanár felelős.

Ehhez szükségesnek mutatkoznak az alábbiak:

  • a tanulók teljesítmény - értékelésének alapelvei, a tanulási célok (tantárgyi követelmények) nyilvánosak
  • az értékelés célja a megfelelő értékelési funkció (diagnosztizáló, formatív és szummatív) megválasztása, ezek világos elkülönítése a tanítási-tanulási folyamatban úgy, hogy a tanulók számára is egyértelmű legyen. (A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy felmérésük, értékelésük milyen céllal, funkcióval történik, miért szükséges az adott értékelés a tanítási-tanulási folyamat szervezése szempontjából, hol és hogyan hasznosulnak az ő számukra az értékelésből szerzett információk.)
  • az értékelési funkció és az értékeléshez használt eszközök összhangjának megteremtése
  • a szöveges értékelés és az osztályozás egyensúlyának megteremtése, az osztályozás kizárólagosságának visszaszorítása.
  • a tanuló minden megnyilvánulását értékeljük
  • a tanuló feleletét, a kapott érdemjegyet indokoljuk
  • értékeljük a tanuló fejlődését, szorgalmát, tantárgyhoz, munkához való viszonyát, hozzáállását
  • minden óra végén néhány mondattal értékeljük az egész osztály munkáját
  • az értékelés legyen reális, és az osztály előtt történjen
  • értékeljük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, együttműködési készségét,
  • értékeljük a kommunikációs kompetenciák egyéni fejlődését (prezentációk, projektmunkák előadása stb.)

Az egész iskolára vonatkozó követelményrendszer elsődlegesen az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében jelenik meg. E dokumentumok bárki számára hozzáférhetőek. (Egy-egy példányt elhelyezünk az igazgatói irodában, irattárban és a tanári szobában.)

A tanulók a rájuk vonatkozó konkrét követelményekkel az osztályfőnöki órán ismerkedhetnek meg, a tantárgyi követelményekkel pedig az egyes tantárgyakon belül a tanév elején és a témakörök megkezdése előtt. Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanulók megismerjék az elsajátítandó követelményeket. Ezekre a témákra rendszeresen visszatérünk. A szülőkkel az első szülői értekezleten ismertetjük az iskola követelményrendszerét, melyet a későbbiek során mindig aktualizálunk.

Az ellenőrzés-értékelés módszereinek kidolgozása a szakmai munkaközösség, illetve a szaktanár feladata, és az alkalmazott módszerek a tantárgy sajátosságaitól is függenek.

Az ellenőrzés-értékelés elsősorban a tanulónak szól. A reális értékelés segíti őket  az eredményesebb munkára. A jól megoldott feladatokért kapott elismerés sikerélményt jelent a tanuló számára. Ha a tanár reálisan, meglelően értékeli a tanuló tevékenységét, az segíti a gyermeket a helyes önértékelés kialakításában. A kiadott feladatok következetes számonkérése a tanulót rendszeres, pontos munkára szoktatja.

Az egyes tanulók munkájának az osztály előtti értékelése szól az egész osztálynak is, a gyerekek az egymás közötti viszonyokat is fel tudják mérni.

Az ellenőrzés-értékelés szól a szülőnek is, hiszen érdekelt gyermeke előmenetelében. Az iskola az ellenőrző könyv útján, valamint szülői értekezleteken folyamatosan tájékoztatja a szülőket gyermekük előmeneteléről.

Az ellenőrzés-értékelés szól a külvilágnak is, hiszen ez nagyrészt hozzájárul az iskola megítéléséhez. Az ellenőrzés-értékelés szól a tanárnak és az egész nevelőtestületnek is, ezzel tudjuk munkánk eredményességét lemérni. Az iskola egész tevékenységének összefoglaló értékelése félévi  és év végi tantestületi értekezleten történik.

Az ellenőrzés-értékelés fontos információt nyújthat a helyi tanterv továbbfejlesztéséhez.

II.5.2.  Az értékelés helyi eszközrendszere

Iskolánk az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félkévkor szöveges minősítéssel fejezi ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített-e, ill. felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni.

II.5.2.1.  A szöveges értékelés funkciói:

Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.

Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.

Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.

A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen.

A szöveges értékelés bevezetése módszertani sokszínűségre is ösztönöz. Többféle módszer alkalmazása nagyobb lehetőséget nyit a gyermekek mindenoldalú fejlesztésére, az árnyalt értékelésre.

A szöveges értékelés módszertani sokszínűségét bővíti a tanuló ön-és társértékelése.

A szöveges értékelés hatással van az egész oktatási és nevelési folyamatra.

a) a tananyaggal kapcsolatban:

§  mit tanítunk és miért, mi a célunk vele

§  milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk

§  mi a követelmény

§  mi az a minimum, amit mindenkinek tudni kell

§  mit tekintünk optimumnak

§  milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint,

 

b) a diákokkal kapcsolatban

 

§  önmagához képest hogyan fejlődik a szaktárgyban

§  milyen lehetőségei vannak a továbblépésre

§  osztályfőnökként hogyan látjuk a helyzetét, viselkedését, közösségi együttműködésének, személyiségének alakulását.

Átgondolt, határozott elképzeléseken nyugvó tanítói munka nélkül nem születhet semmilyen megalapozott, hiteles értékelés.

 

A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik.

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a jeles (5), a jó (4), a közepes (3) az elégséges (2), az elégtelen (1) osztályzatokat alkalmazzuk.

A tantárgyak jellegétől függően:

  • szóbeli értékelés (a tanuló iskolai megnyilvánulásai, felelet, csoportmunka, projektmunka, témahét, versenyek, osztály munkájának havi, félévi, év végi értékelése)
  • írásbeli értékelés (osztálynaplóban érdemjegyek, ellenőrző könyvben, a szülő értesítése érdemjegyekről, dicséretről, elmarasztalásról, félévi, év végi bizonyítvány)
  • a helyi tanterv szerint nem osztályozzuk külön a Tánc és mozgást  1-4. évfolyamon, mivel a mindennapos testnevelés része.

A tanulók teljesítményének értékelése során a tanulók teljesítményét viszonyítjuk a helyi tantervben meghatározott követelményekhez.

Állandóan figyeljük a tanulócsoport feladat-megoldási szintjét, megkeressük azokat a pontokat, amelyek további gyakorlást, kiegészítést kívánnak.

A tanulók egyéni teljesítményét viszonyítjuk korábban elért eredményeinkhez, értékeljük fejlődésüket, vagy ha nincs fejlődés, keressük annak okait. A tanuló egyéni teljesítményét összehasonlítjuk a tantervi követelményekkel, félévkor és év végén, amelyet osztályzattal minősítünk.

Az ellenőrzés értékelés elsődlegesen együttműködési képességre irányul: feladatvégző képesség, alapismeretek tudása, eszközhasználat. Értékeljük minden esetben: a tanuló szóbeli és írásbeli kifejezőkészségét, a tantárgyakra jellemző esetekben az eszközhasználatot (munkafogások célszerűsége, kísérletek, mérések elvégzése).

Értékeljük a tanuló fejlődését, munkához való hozzáállását, iskolai magatartását, szorgalmát, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyát, közösségi munkáját.

A tanulók tanórai tevékenységét elsősorban a szaktanár értékeli, egyénenként és az osztály munkáját egészében minden tanórán. A nevelőtestület által elfogadott alapelv, hogy minden tanuló havonta legalább egy érdemjegyet kapjon. A szaktanár értékeli a tanuló féléves, egész éves tevékenységét, önmagához viszonyított munkáját, változásait.

A tanulók is értékelik egymás szorgalmát és magatartását, lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére, ezzel fejlődik kritikai érzékük, önértékelésük is.

Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanuló évközi tanulmányi eredményét, magatartását, szorgalmát, tanórán kívüli tevékenységét. Az a tanuló, aki kiemelkedően jó  tanulmányi munkát végzett, az előző havi értékeléshez képest lényegesen javított, az ellenőrző könyvbe írásbeli osztályfőnöki dicséretet kaphat.

 

A szakmai munkaközösség a végzett munkát a szakterületén értékeli, az egész évre kitűzött célokhoz, feladatokhoz viszonyítva. Elemzik oktató-nevelő munkájukat, feltárva a hiányosságokat, eredményeket, megjelölve a változtatás módját. Beszámolójukat a nevelőtestület elé tárják.

Az iskola egészének értékelése, az éves munkatervben kitűzött célok, feladatok elemzése félévi és év végi tantestületi értekezleten történik. A beszámolót - az egyes részterületeket érintő előzetes tájékozódás után - az igazgató terjeszti a tantestület elé.

II.5.2.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

Diagnosztizáló értékelés

  • Tanév eleji felmérés
    Célja
    : az adott tantárgy tartalmának sikeres feldolgozásához szükséges alapvető ismeretek, képességek felmérése, a tanulóknál tapasztalt alapvető hiányosságok feltárása
    E felmérések alapján indítjuk az egyéni fejlesztéseket. Az első szülői értekezleten felhívjuk a szülők figyelmét a tapasztalt hiányosságokra.
    Módja: - írásbeli teszt, feladatlap,
                - szóbeli tájékoztatás,
    A munkaközösségek megbeszélik a felmérések tapasztalatait és a hiányosságok pótlására stratégiát dolgoznak ki.
  • Új témakör megkezdése előtt
    A téma feldolgozásához nélkülözhetetlen alapfogalmak átismétlése szóban vagy írásban, ennek alapján a hiányosságok pótlása.
    A fentiek értékelése általában szóban történik, vagy a tanuló felkészültségét, százalékos elosztással értékeljük.

Formatív értékelés

Egy-egy téma tanítása közben
Célja: hogy a tanár, diák visszajelzést kapjon teljesítményéről, ehhez tervezve a továbbhaladást.
Formái:     - szóbeli felelet (a tanuló érdemjegyet kap)
                 - írásbeli felelt (a tanuló érdemjegyet kap)
                 - kiselőadás ( a tanuló érdemjegyet kap)
                 - csoportmunka (kaphat érdemjegyet, szóbeli értékelést, pluszpontot)
                 - tanuló órai munkája (kaphat érdemjegyet, szóbeli értékelést, pluszpontot)

Szummatív értékelés

Célja: annak ellenőrzése és értékelése, hogy a tanuló egy nagyobb témakört milyen mélységben sajátított el, közben képességei hogyan fejlődtek.

Formái:   Témazáró dolgozatok dolgozatfüzetbe, vagy a tárgy jellegétől függően
projektek lezárásakor naplóba, tájékoztató füzetbe,
teszt, feladatlap, fogalmazás, esszé, munkadarab elkészítése.
Egy félévben általában két-három témazáró dolgozat írására kerül sor. Ennek minősítését nagy súllyal vesszük figyelembe a félévi, év végi osztályzatok kialakításánál.

Mérőeszköz: többnyire szaktanár készíti, vagy a munkaközösség dolgozza ki, vagy központilag kiadott témazáró feladatlapok, tesztek. Fontosnak tartjuk, hogy a tanuló a téma összefoglalásakor, a dolgozat előkészítésekor ismerje meg a minimális követelményeket, a különböző osztályzatok eléréséhez szükséges követelményeket, a használható segédleteket, valamint a rendelkezésre álló időkeretet.
A dolgozat javítása után részletesen elemezzük a típushibákat, az egyes tanulók sajátos hibáit. Időt adunk a hiányosságok pótlására. A tanuló lehetőséget kaphat javító dolgozat megírására.

Tanév végi felmérések
Célja: annak ellenőrzése, hogy a tanévre kitűzött célokat hogyan sikerült megvalósítani. Rendelkeznek-e a tanulók a továbblépéshez szükséges minimális ismeretekkel, készségekkel, képességekkel.
Mérőeszköz: szaktanár, vagy munkaközösség állítja össze vagy központi mérőlapok.

II.5.2.3. Az iskolában a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése .

A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén a következőképpen értékeljük és minősítjük:

Magatartás     példás  (5)       fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi

feladatait példamutatóan látja el

                        jó         (4)       fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi

feladatait jól ellátja

                        változó            (3)       enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és

közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el

                        rossz    (2)       súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, tanulmányi és

közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el

Szorgalom       példás  (5)       legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi

kötelességeinek, segíti társait a tanulásban

                        jó         (4)       legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi

kötelességeinek, vagy javít eredményén

                        változó            (3)       tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás)

                        hanyag            (2)       tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több

bukás) vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a

képességi alapján tőle elvárhatótól

A minősítést az osztályfőnök végzi el az osztályban tanító tanárokkal való előzetes megbeszélés figyelembevételével. Amennyiben az osztályfőnök és a szaktanárok között nincs megegyezés, úgy a problémás esetekben a félévi ill. év végi osztályozó konferencia dönt.

Év közben rövid szöveges értékelés útján tájékoztatjuk a szülőket ill. a tanulókat.

II.5.2.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

A tanuló részére azonban engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1. osztályban abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését.

A 2-8. évfolyamon a tanuló elégtelen osztályzatait javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

  • az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
  • az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,
  • ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,
  • átvételnél az iskola igazgatója előírja,
  • a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát.

Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, – viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez.

Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről.

Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között.

II.5.2.5. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásának elvei

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

  • - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó
  • gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek
  • megszilárdítása,
  • - az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére és a tanítási szünetek idejére – a szokásos
  • (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi
  • feladatot,
  • - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal
  • legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
  • - a szóbeli és írásbeli házi feladatok, mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A fokozatosság elvét kell alkalmazni.
  • A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni az adott tanítási nap összes tanóráját, valamint a tanulásra fordítható időkeret arányos megosztását a tantárgyak között.

II.6. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

Az iskola feladatellátási kötelességéből eredően felveszi a város és a környékről jelentkező tanköteles tanulókat.

A tanuló felvétele, illetve átvétele más iskolából, jelentkezés alapján történik, a felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, és rendelkezzen a fejlettségéről szakértői bizottság által kiállított véleménnyel.

 Az iskolaváltás vagy átvétel esetében a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

II.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az Nkt.80.§ (9) bekezdése alapján, országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében kell megszervezni. A vizsgálatot az adott időpontban a meghatározott évfolyamokon  a hatályos kormányrendelet alapján kell elvégezni. A mérés eredményeit határidőre a NETFIT rendszerbe kell feltölteni.

 

III.           A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola környezeti nevelési, egészségfejlesztési programja

 

III.1. A környezeti nevelés és az egészségfejlesztés célja:

§  elősegíteni az egyetemes természet tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt,

§  a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakításának segítése,

§  a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása,

§  hozzájárulni a Föld egészséges ökológiai folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést,

§  segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését,

§  elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását,

§  kialakítani a környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt,

§  érzékennyé tenni a tanulókat környezetük állapota és saját egészségük megőrzése iránt,

§  képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén

§  minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

 

III.2. A környezeti nevelés és az egészségfejlesztés feladata:

Fel kell készíteni a gyerekeket arra,hogy:

§  védjék környezetüket és a természetet,

§  kapcsolódjanak be a környezet- és természetvédelembe,

§  ismerjék meg és alkalmazzák a takarékosság és újrahasznosítás lehetőségeit,

§  legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani ill. kezelni,

§  fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást,

§  ismerjék meg a környezet- elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a körülöttünk lévő veszélyes anyagok- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit,

§  tulajdonítsanak nagy figyelmet az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, a drog, dohányzás és alkoholfogyasztás káros hatásainak megismerésére.

Az iskola a következő alapelveket veszi figyelembe a program megvalósítása során:

  • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és

      erkölcsi megalapozása,

  • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
  • érzelmi és értelmi környezeti és egészségnevelés,
  • tolerancia és segítő életmód,
  • környezettudatos és egészségtudatos magatartás és életvitel segítése,
  • az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése
  • problémamegoldó gondolkodás, döntőképesség,
  • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

III.3. A környezeti nevelési és egészségfejlesztési program megvalósításának színterei, feladatok, tevékenységek.

Tanítási órák

Színtér

Feladat, téma

Cél

Módszer tevékenységi formák

 

Biológia

Mi lesz veled emberiség?

A Föld túlnépesedése, anyag és energiaválság megismerése, környezetszennyezés veszélyeinek feltárása, veszélyeztetett fajok megismerése

Kutatómunka elemzés

Településünk és iskolánk környezete

A élő és élettelen mikrokörnyezet megismerése

Megfigyelés kísérlet látogatás védett területekre

Az emberi test felépítésének tanításánál minden tematikai egység végén egészségnevelési téma feldolgozása

Kiegyensúlyozott életmód kialakítása egészséges táplálkozás, káros szenvedélyektől való mentesség. Génmódosított élelmiszerek (GMO), táplálkozás kiegészítők és divatjaik megismerése.

Előadások meghallgatása videofilm megtekintése tapasztalatok, beszélgetések

Kémia

A mikro és makrokörnyezetünket alkotó anyagok megismerése. A víz, levegő szennyezése és védelme. Energiaforrásaink. Háztartási vegyszerek, veszélyjelzések.

A környezetbiztonsághoz szükséges ismeretek elsajátítása, környezettudatos magatartás kialakítása a különböző anyagok és technológiák hatása az élő és élettelen környezetre. A környezeti elemek egyszerű vizsgálata. Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek tárolása, kozmetikumok célszerű használata.

Kísérletek, megfigyelések, elemzések, számítások

Környezetismeret

Természetismeret

Évfolyamonként ismétlődő témák: közvetlen élő és életteli környezet megismerése. Helyes tisztálkodás, testápolás az életkornak megfelelően. Helyes napirend kialakítása. 

Séta, megfigyelés tapasztalatgyűjtés.

Termések, levelek gyűjtése.

Tisztálkodó szerek és eszközök megismerése, helyes fogápolás, fogmosás.

 

Testnevelés

A környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják a testi egészséget és fejlődést. A környezetszennyezés veszélyei az egészségre.

A természetes anyagból készült eszközök előnye. Az egészség és környezet komplexitása.

Az egészségtelen életmód hatása a mozgásra és testi egészségre.

A mozgás megszerettetése. Annak felismerése, hogy a sport az élményszerű tapasztalatszerzésben nélkülözhetetlen.

Az előző generációk mozgásos játékainak megismerése.

Lehetőség szerint, főként szabadtéren való mozgás.

Úszásoktatás

Játékok tanulása.

Természetes anyagból készült eszközök helyes használatának elsajátítása.

Matematika

Statisztika

Táblázatok, grafikonok készítése, elemzése

Környezeti mérések

Százalékszámítás

Környezeti összefüggések demonstrálása

Szöveges feladatok értelmezése.

Mértékegységváltás

Környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megfigyelése

Mérés, manipulatív tevékenység

Számtan

Reális becslések elvégzése

Valós életből vett példák alapján

Fizika 7-8.

Anyag belső szerkezete

Részecskék közti vonzás káros következményei

Madarak pusztulása olajszennyeződéstől

Súrlódás, közegellenállás

Leváló részecskék környezetszennyezése

Gumikerekek, fékbetétek súrlódása

Az égés

Légszennyezés

Égéstermékek, cigarettafüst

Hatásfok

Energiatakarékosság

Kompakt fénycsövek használata

Rajz és vizuális kultúra

Környezetünk és a természet szépségei.

-Ismerjék fel a természeti ill. a művészeti szépség rokonságát és azonosságát

-ismerjék meg a természet képzőművészet ábrázolási lehetőségeit

-a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére

ismerjék meg a tárgyi világ formanyelvi elemeit

-Műalkotások elemzése

-helyi építészeti emlékek felkutatása

-természetes alapanyagok használata

Földrajz

A mikro és makrokörnyezet megismerése. A világ globális problémái

Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit ismerjék és őrizzék meg a természeti értékeket.

Videofilmek:

 Magyarország védett területei, védett növények, védett állatok.

Kirándulások:

Tanulmányok elemzése grafikonok értelmezése.

Osztályfőnöki

Az osztályfőnöki órákon a következő tematikus egységek ismétlődnek osztályonként periodikusan /az életkori sajátosságoknak megfelelően/:

Szervezetünk egészsége

Sport és egészség

Környezetünk védelme

Az egészséges otthon, családi harmónia

Én és a közösség

-          Mindennapi életünk fiziológiai és pszichológiai egyensúlyának megteremtése.

-          helyes napirend kialakítása

-          a család, közösség, barátok szerepe a kiegyensúlyozott életmód kialakításában.

-          A testápolás és szépségápolás különböző életkorokban.

-          A sport jelentősége, szabadidő helyes eltöltése életkortól függően.

Orvos, védőnők, sportszakemberek előadásai, fórumok, tapasztalatcserék.

Szituációs játékok.

 

Tanórán kívüli tevékenységek:

 

  • Délutáni foglalkozások: népek játékai, szlovák népi játékok,

kézműves foglalkozások természetes anyagokkal

§   Sportprogramok: játékos vetélkedők a mozgás megszerettetése érdekében osztályok közötti versenyek

§   Kirándulások: néprajzi gyűjtemények megtekintése, kerékpártúrák

  • DÖK nap: akadályversenyek terepen, faültetés, környezetszépítés, hulladékgyűjtés

§  Szakkör: sport, néptánc, szlovák hagyományok ápolása, átörökítése
2 évenként kulturális szemle megrendezése

  • A Száraz- ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület programjaiban való aktív részvétel.
  • Évente egy alkalommal nyári vagy téli erdei iskola Szlovákiában.

III.4. Segítő kapcsolatok, kapcsolódási pontok, támogatók

Humán erőforrások

Erősségek

Feladat,

 szerepkör

Szülők, család

A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

Előadások tartása, szemléltetőesz-közök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

 

Iskolaorvos, védőnők

-          A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)

-          Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

-          Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve

-          Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:

-          Az életmód és betegségek összefüggései

-          Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.

-          A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.

-          Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben.

-          Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját terepgyakorla-tokon, erdei iskolában. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

 

Pszichológus

A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek.

 

Gyermek

jóléti szolgálat

A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van.

 

NÉBIH

Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az NÉBIH területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába.

 

Szervezetek: Száraz-ér társaság (helyi)

A város és környéke természeti értékeinek védett fajainak megismerése természetvédelem.

Kirándulások a Száraz –ér mentén védett fajok megismerése. A víz világnapja. Madarak, fák napja közös megszervezése.

Diákönkor-mányzat, ifjúságvé-delmi felelős

Napi kapcsolat a diákokkal, egyedi problémák azonnali kezelése. Az iskola és környezetének tisztántartása.

Tanulási és magatartás zavarokkal küzdő tanulók fokozott segítése, rendszeres kapcsolattartás a családdal, tanácsadás.

/Közösen a családsegítő központtal./

Szemétgyűjtés, takarítás megszervezése.

III.5. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve

A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélytaz emberre.

Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága Késlekedés esetén csökken a betegtúlélési esélye, illetvenő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége.

Célkitűzés: már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek megtanulásánál a következők elsajátítása alapvetően fontos:

§  telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása

§  stabil oldalfekvés

§  egyéb elsősegélytechnikák

§  kisebb sebek ellátása, kötözése

§  közlekedésbiztonság

§  veszélyes gyógyszerek és mérgező növények

Az ismeretek elsajátításának tematikája az életkort figyelembe véve:

 

§  az emberi test és működése

§  az eszmélet és a légzés vizsgálata, értékelése

§   sebek, vérzések és ellátásuk

§  eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfektetés

§  helyes viselkedés baleseti szituációban; mentőhívás

§  az elméletben elsajátított ismeretek élethelyzetekben való alkalmazása.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának színterei:

§  tanítási órák (környezetismeret, természetismeret, biológia, technika)

§  délutáni foglakozások

§  egészségügyi dolgozók által szervezett előadások és foglalkozások

III.6. Az iskola jövőképe

Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők

Célok

Tevékenység, feladat

(a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Közepes forgalom

Közlekedési biztonság növelése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése.

-          közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása

-          kerékpárral közlekedők számára biciklitároló

Zaj

Csökkentés

-          fák, cserjék ültetése

-          speciális ablaküvegek

Légszennyezés

Csökkentés

-          zöldesítés az iskola környékén,

-          gyomtalanítás, parlagfű irtása

 

Szemét

Tiszta, egészséges környezet

-          szeméttárolók sűrítése

-          szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem)

-          felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről

-          járdák sózása helyett ásványi őrlemény használata

Az iskolabelső

Tiszta, meghitt környezet

-          festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír

-          dohányzásra kijelölt hely

-          portalanítás (atkák-allergia)

-          gyakori szellőztetés

-          lábtörlők alkalmazása

Energia-felhasználás

Takarékos fűtés

-          gázkazán szabályozása a megfelelő hőfokra

 

Világítás

Egészséges, takarékos

-          energiatakarékos, mozgásérzékelős világítótestek

Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése

-          víztakarékos öblítés, csapok karbantartása,

Csatorna

A csatorna karbantartása

-          biológiai lebontók alkalmazása

-          ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

Udvar

Biztonságos aljzat

- az aszfaltozott rész felújítása

Az iskola eszközellátottsága

A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése-egészséges személyiség

-          a tantermekben írásvetítő, TV, video és számítógép

-          esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok

-          digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár

 

A pedagógiai program legitimációja

 

A program nyilvánosságának biztosítása:

                       

 

A pedagógiai program hatálya:

  • Jelen pedagógiai program 2017. szeptember 6. napjától hatályos.
  • A pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a tantestület (a tanév értékelésének részeként).
  • A helyi tanterv órakeretbeli megfelelőségének vizsgálata évente történik.
  • A teljes program átfogó felülvizsgálata a jogszabályi háttér változásával esedékes.

 A pedagógiai program elfogadása:

Jelen pedagógiai programot illetve annak mellékleteit a nevelőtestület 2017.augusztus 30-ai tanévnyitó értekezletén a 13/2017. (VIII.30) nt. határozatával  elfogadta.

 

Ezen pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata 2017. szeptember 1-én megtartott ülésén megismerte és a 3/2017.(IX.1.) DÖK határozatával véleményezte.

Ezen  pedagógiai programot az iskola Szülői Közössége a 2017. szeptember  5- én megtartott választmányi ülésén megismerte és a (2/2017.(IX.5.)sz.k. határozatával véleményezte

 Az intézményvezető az iskola pedagógiai programját 2017.szeptember 6. napján jóváhagyta: 

 

Laukó Zsuzsanna intézményvezető …………………………….

 

Tótkomlós, 2017. szeptember 6..

 

A TÓTKOMLÓSI

SZLOVÁK KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ

ÁLTALÁNOS ISKOLA

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

2019. szeptember

Tartalomjegyzék

1.  Általános rendelkezések

2.  Az intézmény szervezeti felépítése

2.1 Az intézmény vezetője

2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

2.3 Az intézmény szervezeti felépítése

2.4 Az intézmény vezetősége

2.5 A pedagógiai munka ellenőrzése

3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

3.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

3.2 Az iskolai tankönyvellátás rendje

3.3 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

4. Az intézmény munkarendje

4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

4. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

4.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

4.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

4.5 Munkaköri leírás-minták

4.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

4.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények

4.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

4.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

4.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

4.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

4.12 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

4.13 A mindennapos testnevelés szervezése

4.14  A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

4.15 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

5.1 Az intézmény nevelőtestülete

5.2  A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

5.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

5.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége

5.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

6. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

6.1 Az iskolaközösség

6.2 A munkavállalói közösség

6.3 A szülői közösség

6.4 A diákönkormányzat

6.5 Az osztályközösségek

6.6  A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

6.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája

7. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

7.1 A tanulói hiányzás igazolása

7.2 A nyelvvizsgára való felkészülést megillető kedvezmények

7.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

7.4 A tanulói késések kezelési rendje

7.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

7.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

7.7 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

 

8. Záró rendelkezések.

1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat

2. számú melléklet: Iratkezelési szabályzat

3. számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat

 

1.  Általános rendelkezése

1.1.  Az intézmény legfontosabb adatai:

               Az intézmény neve: Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

szlovák nyelven: Slovenská dvojjazyčná základná škola a materská škola

az intézmény e-mail címe:

az intézmény web oldala:

1.2  Az intézmény székhelye:

              5940. Tótkomlós, Földvári u. 1.

                          tel: 68-462-076

1.3.Az alapító okirat száma, kelte:

543-4/2013, Budapest, 2013. július 11.

módosítások:  425-1/2014; 120-1/2017

1.4.Az intézmény gazdálkodási jogköre:

Az intézmény pénzügyi és gazdasági feladatait az Országos Szlovák Önkormányzat látja el

1.5.Az intézmény OM azonosítója:

       028337

1.6.Az intézmény statisztikai számjele:

       15822538 8520 352 04

1.7.Az intézmény adóhatósági azonosító száma:

15822538-2-04

1.8.Az intézmény szervezete:

Általános iskolai intézményegység

5940. Tótkomlós, Földvári u. 1.

Óvodai intézményegység

5940. Tótkomlós, Diófa u. 10.

1.9. Az intézmény típusa, szakmai besorolása:

Az intézmény többcélú nemzetiségi köznevelési intézmény

óvoda: 1-3. korcsoportos óvoda

iskola: 1-8. évfolyamos általános iskola

1.10.        Az intézmény fenntartó szerve

Országos Szlovák Önkormányzat

 1114. Budapest, Fadrusz u. 11/a

1.11.        Az intézmény felügyeleti szerve:

Országos Szlovák Önkormányzat Közgyűlése

 1114. Budapest, Fadrusz u. 11/a

A legmagasabb szintű szakigazgatási és szakmai képviselete az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Országos Szlovák Önkormányzat

1.12.        Az intézmény szakágazati besorolása (TEÁOR) és megnevezése:

A fő tevékenységi körbe a felügyeleti szerv által meghatározott nevelési- oktatási feladatok ellátása tartozik.

1.13.        Belső nevelési-oktatási egységek:

iskoláskorúak általános iskolai oktatása 1-8. évfolyamon

óvodáskorúak nevelés 1-3 korcsoportban

napközi otthoni ellátás

1.14.        Az intézmény alaptevékenysége

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. az óvodai nevelés keretében a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete biztosított.

Az általános iskolában alapfokú  nevelés-oktatás folyik. Az általános iskolában a tanuló érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelően felkészülhet a középiskolai. ill. szakiskolai továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre.

Az intézmény alaptevékenysége során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyek a közoktatási törvény és más jogszabályok a nevelési-oktatási intézmények számára előír.

1.15.        Az intézmény speciális alapfeladata

A szlovák nemzetiségű fiatalok nevelése, a szlovák nemzetiségi kultúra ápolása,átörökítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása, akik a szakértői bizottság véleménye alapján, értelmi, beszédfogyatékosok, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek.

a köznevelési intézmény- az esélyegyenlőség jegyében- biztosítja a különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését

1.16.        Az intézmény szakmai önállósága és különleges feladatellátása:

       Az intézmény önálló jogi személy.

Az óvoda nevelési programmal rendelkezik, melyre ráépül az iskola pedagógiai programja.

Az  intézmény tevékenységét a jóváhagyott nevelési és pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény új szakmai programot a fenntartó jóváhagyásával indíthat

1.17.        Az SZMSZ hatálya:

               Az SZMSZ hatálya kiterjed:

-          az intézmény vezetőjére,

-          az intézmény alkalmazottjaira,

-          az intézmény minden tanulójára,

-          az intézmény szolgáltatásait, rendezvényeit igénybe vevőkre.

             A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű.

1.18. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

Jelen szervezeti szabályzatot az  iskola  nevelőtestülete a 2019. augusztus 29-i ülésén ….határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2.  Az intézmény szervezeti felépítése

2.1 Az intézmény vezetője

2.1.1  A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.  A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére vagy a munkaközösség vezetőkre átruházhatja.

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben,  az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

2.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Az igazgató távollétében  általános helyettese az igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását.

2.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.

  • az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,
  • az iskolatitkár számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát.

 

2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgató közvetlen munkatársai:

·         az igazgatóhelyettes,

·         óvodai intézményegység-vezető

·         az iskolatitkár.

 

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rábízott feladatokért. Az igazgatóhelyettes távolléte vagy egyéb akadályoztatása  esetén az igazgató a helyettesítésről külön intézkedik.

Az iskolatitkár  feladat- és hatásköre, felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra.

2.3 Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza:

 

 


 

2.4 Az intézmény vezetősége

2.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

Az intézmény vezetőségének tagjai:

·         az igazgató,

·         az igazgatóhelyettes,

·         óvodai intézményegység-vezető

·         a szakmai és óvodai munkaközösségek vezetői.

2.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

2.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult.

 Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

2.5 A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges.

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

·         az  igazgatóhelyettes,

·         a munkaközösség-vezetők,

·         az osztályfőnökök,

·         a pedagógusok.

 

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

·      tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők),

·      tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,

·      az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,

·      az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,

·      a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

 

3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

3.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

·         az Alapító Okirat

·         a Szervezeti és Működési Szabályzat

·         a Pedagógiai Program

·         a Házirend

·         éves munkaterv

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

-          a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

-          egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

 

3.1.1 Az Alapító Okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.  Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

3.1.2 Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat

3.1.3 A Pedagógiai Program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban

3.1.4 Házirend

A házirend az intézményi életet szabályozó dokumentum, melynek betartása mindenkire nézve kötelező. Célja az intézmény belső rendjének biztosítása.

3.1.5  Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a szülői szervezet  a tanulókat érintő programokat illetően a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya nyomtatott formában  a tanári szobában a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

3.1.6. Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok

A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. A tanulókat, alkalmazottakat védő intézményi védő-, óvó előírások rendszere rendkívül szerteágazó, így azt egyetlen szabályzatban tömöríteni nem tartjuk indokoltnak. Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára vonatkozó előírások betartása kötelező.

Belső - külön dokumentumba foglalt - szabályzatok

-          Az iskolai Szülői Közösség (SZK) Szervezeti és Működési Szabályzata  

-          A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata

-          Gyakornoki Szabályzat

-          Intézményi Önértékelési Szabályzat

-     Vezetői ellenőrzési terv

3.1.7. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

 Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni (aláírás, pecsét) kell. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az intézményvezető, esetenként az igazgatóhelyettes végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

 • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

• az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

 • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

 • az október 1-jei pedagógus és tanulói statisztikai adatok.

 Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezetője aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.

 Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető helyettes) férhetnek hozzá.

 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezeléséért az iskolatitkár a felelős.

3.2 Az iskolai tankönyvellátás rendje

A Kormány a 1265/2017.(V.29.) Korm. határozata értelmében a 2017/2018. évi tanévtől  az ingyenes tankönyvellátás alanyi jogon jár az általános iskola minden tanulójának. Az államilag ingyenes tankönyvek tartós tankönyvként kezelendők, tehát azokat az iskolai könyvtári állományba kell venni és azokat az utolsó tanítási napon a tanulók kötelesek visszaszolgáltatni az iskola könyvtárának. Ez alól valamennyi évfolyamon kivételt képeznek a munkafüzetek és a munkatankönyvek, valamint az 1. és 2. évfolyam összes tankönyve, mivel az 1. és 2. évfolyamon megszűnt a tartóstankönyv használata.

3.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata

3.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére elérhetők legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

3.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás az iskolában biztosított. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel.

3.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

3.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

3.2.2. A tankönyvfelelős megbízása

3.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi.

3.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

3.2.3 A tankönyvrendelés rendje

 A tankönyvfelelős a KELLO által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy:

- a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja,

- a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15,

- a pótrendelés határideje szeptember 5.

A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása estén kerülhet sor.

3.3 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és a karbantartó, esetenként az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

3.3.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy iskolatitkár a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

3.3.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.

3.3.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az udvari sportpálya, illetve a Béla király utca. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő tanulókat haladéktalanul megszámolni a hiányzó tanulók számának figyelembe vételével, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

3.3.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

3.3.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

3.3.7 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

4. Az intézmény munkarendje

 

4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni foglalkozások vannak, ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.15 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

4. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejét az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programja határozza meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

4.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a)         a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben (a teljes munkaidő 55-65 %-a) ellátott feladatokra,

b)        a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

4.2.1.1 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben ellátott feladatok az alábbiak

a)      a tanítási órák megtartása

b)      a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,

c)      osztályfőnöki feladatok ellátása,

d)     iskolai sportköri foglalkozások,

e)      énekkar, szakkörök vezetése,

f)       differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),

g)      magántanuló felkészítésének segítése,

h)      könyvtárosi feladatok.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

4.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a)      a tanítási órákra való felkészülés,

b)      a tanulók dolgozatainak javítása,

c)      a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

d)     a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

e)      különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

f)       kísérletek összeállítása,

g)      dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

h)      a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

i)        tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

j)        felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

k)      iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

l)        a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,

m)    az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

n)      szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

o)      részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

p)      részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

q)      a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

r)       tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

s)       iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

t)       részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

u)      tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

v)      részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

w)    iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

x)      szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

y)      osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

4.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

  • a 4.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike
  • a 4.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

·         a 4.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b,  g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

4.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

4.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

 4.3.2 A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.15 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskola titkárságán.

4.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

4.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

4.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

4.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

4.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt  a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben ellátott feladatokból és a munkaidő többi részében elrendelt egyéb, a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

4.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az igazgatóhelyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, a nem pedagógus dolgozók esetében az intézményvezető vagy az igazgatóhelyettes szóbeli vagy írásos utasításával történik.

4.5 Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja

A munkaköri leírásokat minden tanév elején felülvizsgáljuk.

4.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár

Közvetlen felettese: az igazgató

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése.

1.      A főbb tevékenységek összefoglalása

  • megtartja a tanítási órákat,
  • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
  • megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,
  • munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,
  • a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,
  • legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,
  • a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,
  • a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,
  • tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,
  • rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,
  • összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,
  • a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,
  • az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),
  • tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,
  • javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
  • részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
  • havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tart az  általa kijelölt időpontban,
  • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,
  • megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
  • az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,
  • helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,
  • egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,
  • bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
  • felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
  • előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,
  • folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,
  • elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, kiállításra stb.
  • szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,
  • a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,
  • ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,
  • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,
  • közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

2.      Különleges felelőssége

  • felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
  • bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,
  • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak

4.5.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: testnevelő

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük.

1.      A főbb tevékenységek összefoglalása

·         szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat

·         feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása

·         a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak

·         munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza

·         a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,

·         legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni

·         a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik

·         gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet

·         a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja

·         tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat

·         rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának

·         a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal

·         az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható

·         tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról

·         részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein

·         havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tart az  általa kijelölt időpontban,

 

·         megszervezi a szükséges tanítási segédanyagok órai használatát,

·         az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken

·         helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal

·         egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja

·         bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében

·         előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,

·         folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat

·         elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, sportversenyekre, stb.

·         kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel

·         a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja

·         beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

2.      Speciális feladatai

·         külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el

·         kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel

·         kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal

·         a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

4.5.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája

A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök

Közvetlen felettese: az  igazgatóhelyettes

Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

A főbb tevékenységek összefoglalása

·         feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,

·         feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,

·         javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,

·         a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,

·         részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

·         kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére:  napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.

·         vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,

·         előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását,

·         felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

·         kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,

·         biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken

·         folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

·         a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,

·         előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását,

·         közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,

·         minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,

·         közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését

·         folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,

·         folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a  naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások adataiban bekövetkező változásokat

·         a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

·         Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

Ellenőrzési kötelezettségei

·         november, január és április hónapban ellenőrzi a  napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek,

·         figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

·         a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,

·          értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén

·         az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,

·         a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

Különleges felelőssége

  •  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

  •  bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,

  • maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,

  • bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,

  • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

4.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

4.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

4.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni.

4.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

4.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, elsősorban a rajz és technikaórák esetében.

4.6.5.Kivételes esetekben, igazgatói engedéllyel rövidített órák tarthatók, melyek hossza nem lehet kevesebb 35 percnél.

4.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

e) átvételnél az iskola igazgatója előírja,

f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát,

g) magántanulói státusz esetén.

4.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 17.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, a nyitva tartási időt látható helyen kell közzétenni. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt.

Tanulók benntartózkodási rendje: a tanítás előtt legalább negyed órával köteles az iskolában lenni. A szervezett tanórák és foglalkozások után köteles elhagyni az iskolát.

Alkalmazottak benntartózkodási rendje: a munkaköri leírásnak megfelelően tartózkodnak az iskolában. A munkaidő nyilvántartása az elektronikus naplóban, illetve a nyilvántartási lapon történik.

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt lehetőség szerint csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

4.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

4.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját és a Szlovák Köztársaság lobogóját.

4.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

4.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

4.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

4.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – tanári felügyelet mellett szabadon használhatja.

4.9.6. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak, a helyiség igénybevételéért bérleti díjat fizetnek.

Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

·      az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért

·      az iskola és a helyiség rendjének, tisztaságának megőrzéséért

·       az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

·      a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért

·      az iskola SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

4.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a bejárat előtti 5 méter sugarú területrészt – a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

4.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, technika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését a munkavédelmi felelős végzi. 

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

4.12. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezetekkel. Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. (20/2012. EMMI rendelet 41§.).

 Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátását a település Védőnői Szolgálata , gyermekorvosa és fogorvosa biztosítja.

-          tanévenként meghatározott időpontban iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére

-          az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik a veszélyeztetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre.

-          kötelező orvosi vizsgálatok, egészségügyi törzslap vezetése, továbbítási, iskolaváltoztatás vagy továbbtanulás esetén a védőnő feladata

-          baleset, sérülés esetén azonnali elsősegélynyújtás és gondoskodás orvosi ellátás biztosításáról. 

Iskola-egészségügyi nap a csütörtök. Az egészségügyi felügyelet az alábbi szolgáltatásokat végzi:

-          a védőnői szolgálat negatív esetben évente 3 alkalommal ellenőrzi a fejtetűk elterjedését, pozitív esetben az eset észlelése után kéthetente,

-          a 2.-4.-6.-8. osztályban évente 1 alkalommal végez általános szűrést a gyermekorvos jelenlétében,

-          a kötelező védőoltásokat a törvényben előírt módon biztosítják,

-          a fogorvos évente 1 alkalommal méri fel a gyermekek fogainak állapotát.

A kapcsolattartás formái: előzetes időpont egyeztetés alapján vagy a jelentkező igények szerint kell rendezni.

 

4.13 A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:

·         a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 1-1 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel

·         a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 1-1 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza

·         a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával

·         a tanulók délelőtti és délutáni tánc és mozgás óráival.

Az iskolai sportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja az iskolai sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi az iskolai sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket.

 Az iskolai sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

A 35/2014 (IV.30. ) EMMI rendelet 9. §( 9) szerint a tanulók fizikai fittségének mérése

( NETFIT) bevezetésre került. A mérést az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A mérés 5-8. évfolyamon, az előírt időtartamban van megszervezve. Az évfolyamonként,tanulónként rögzített eredményeket elemzi, majd meghatározza az intézkedéseket a tanulók fizikai fejlődése szempontjából.

4.14  A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

·         A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

·         Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

·         A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.

·         A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

·         A Harmónia Kultúrcsoport sajátos diákkörként működik, melynek több művészeti csoportja van (néptánc, színjátszó, énekkar, vers és prózamondók, mandolinosok) A csoportok vezetői az igazgató által megbízott  tanárok és csoportvezetők.

·         Szervezett szlovákiai és külföldön élő szlovák kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a szlovák nyelvbe és kultúrában, megismerhetik az adott országban élő embereket. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.

·           A tanulmányi kirándulás és erdei iskola az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

 

4.15.Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Iskolai szintű megemlékezések:

Nemzeti ünnepek: Március 15., október 23.

Október 6.,  A Magyar Kultúra Napja, A Költészet Napja,  Nemzeti Összetartozás Napja

megemlékezés a Holokauszt áldozatairól, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól.

Iskolai szintű ünnepélyek: tanévnyitó, ballagás, tanévzáró

Iskolai szintű kulturális, a szlovák nemzetiségi hagyományok ápolásához kapcsolódó rendezvények, feladatok:

A Harmónia Gyermek Művészeti Csoport  Kulturális bemutatója 2 évenként, Teaest- Ki- mit- tud ?. Sámli-buli, Márton-napi vásár, Mikulás,Karácsony, Farsang, Gyermeknap, Spievanky- veršovačky ( ének- vers és prózamondó verseny) vlastivedný kvíz ( honismereti vetélkedő) odhalenie pamätnej tabuli(emléktábla avatás) výstavy ( különféle kiállítások), remeselnícke dielne (kézműves foglalkozások), részvétel a Deti deťom (Gyermekek a gyermekeknek) országos szlovák gyermek színjátszó bemutatóra

 

5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

 

5.1 Az intézmény nevelőtestülete

5.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

5.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

5.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat.

5.2  A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

5.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

·         tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

·         félévi és év végi osztályozó értekezlet,

·         tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),

·         nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),

·         rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

 

5.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

5.2.3 Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó konferenciát tart a nevelőtestület. Az osztályozó konferencián a nevelőtestület egy-egy osztályközösség valamint tanulói tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását végzi.

5.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

5.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti.

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

5.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

5.3.1 Az intézményben szakmai munkaközösséget legalább öt pedagógus hozhat létre. A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

5.3.2 A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben három munkaközösség működik: alsó tagozatos, felső tagozatos és szlovák munkaközösség.

5.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 

5.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége

5.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

·         Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.

·         Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.

·         A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

·         Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.

·         Koordinálják a tanulmányi versenyeken való részvételt, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

·         Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák anyagait, ezeket fejlesztik és értékelik.

·         Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; segítik az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátását.

5.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

·         Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

·         Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.

·         Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

·         Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

·         Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál.

·         Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.

·         Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

·         Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

·         Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

 

5.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója.

5.5.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

·         sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,

·         órai munkáját magas színvonalon végzi,

·         eredményesen készíti föl diákjait a felvételire,

·         szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,

·         aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,

·         részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,

·         kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,

·         eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.

5.5.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:

·         részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,

·         részt vesz a helyi tantervek elkészítésében, bevezetésében,

5.5.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába.

5.5.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

·         következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,

·         eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,

·         jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,

·         adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,

5.5.5  Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:

·         rendszeresen részt vállal az iskolai és szlovák rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,

·         érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,

·         részt vesz az iskola arculatának formálásában,

·         tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:

·         akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,

·         akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,

·         ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:

·         az illető pedagógus fizetési besorolása,

·         címpótlékban való részesülése,

·         illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),

·         állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

 

6. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

 

6.1 Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

 

6.2 A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív dolgozóból áll.

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:

·         szakmai munkaközösségek,

·         szülői közösség,

·         diákönkormányzat,

·         osztályközösségek.

6.3 A szülői közösség

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Közösség (a továbbiakban: SzK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

·      saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,

·      a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői közösség elnöke, tisztségviselői),

·      a szülői közösség tevékenységének szervezése,

·      saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

A SzK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

A Szülői Közösség véleményező jogkört gyakorol:

a munkaterv szülőket érintő pontjainál

a házirend szülőket érintő pontjainál

az iskola és család kapcsolattartási rendjének kialakításában

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

a szülői értekezletek napirendjének kiegészítésében

6.4 A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzat vezető áll.

A diákönkormányzat tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 6.9.5. fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja.

A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

  • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

  • a házirend elfogadása előtt.

 

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

 

6.5 Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:

·         küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

·         döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatainak és hatáskörének leírását a munkaköri leírás tartalmazza.

6.6  A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

6.6.1 Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

6.6.2 Tanári fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tart az  általa kijelölt időpontban.

A fogadóórák időtartama legalább 45 perc.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

6.6.3 A szülők írásbeli tájékoztatása

Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a tájékoztató füzetben , ellenőrző könyvben ill. az elektronikus naplóban tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek, mely vonatkozik a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjára és más fontos eseményekre. A tájékoztatás lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt történjen meg. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, levélben vagy elektronikus levéllel történhet.

Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén.

6.6.4 A diákok tájékoztatása

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő tíz tanítási napon belül, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni.

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani.

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

6.6.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  

·         alapító okirat,

·         pedagógiai program,

·         szervezeti és működési szabályzat,

·         házirend.

·         éves munkaterv

 

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján.

A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

6.7 A külső kapcsolatok rendszere és formáj

6.7.1. A fenntartóval való kapcsolat

Intézményünk fenntartója 2013. szeptember 1. óta az Országos Szlovák Önkormányzat.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, napi szintű, elsősorban a következő területekre terjed ki:

az intézmény szakmai működése,

az intézmény gazdálkodása,

az intézmény működéséhez szükséges feltételek megteremtése,

az intézmény alapdokumentumainak, tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának véleményezése, ill. jóváhagyása,

az intézményben folyó szakmai munka ellenőrzése, az intézmény beszámoltatása.

A kapcsolattartás formái:

szóbeli tájékoztatás,

írásbeli beszámoló,

értekezleteken, üléseken való részvétel.

6.7.2 Kapcsolattartás az óvodai intézményegységgel

Szakmai és működési kérdésekben folyamatos tájékoztatás az iskola és óvoda között.

Több közös program az óvodából az iskolába való átmenet könnyítésére, az óvoda és iskola pedagógusai között szoros szakmai együttműködés.

Az intézményegységek közötti kapcsolattartás formái:

munkaértekezletek legalább havi rendszerességgel, valamint szükség szerint,

részvétel egymás rendezvényein

nyílt napok

közös programok szervezése.

6.7.3. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás

Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal.

A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területeken működik együtt:

szakértői bizottsági tevékenység,

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

fejlesztő nevelés,

gyógytestnevelés,

logopédia.

A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.

6.7.4. A pedagógiai szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás

A területileg illetékes pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézménnyel intézményünk a következő területeken működik együtt:

pedagógiai értékelés,

szaktanácsadás, tantárgygondozás, (nemzetiségi is)

pedagógiai tájékoztatás,

a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése, szervezése 

      (nemzetiségi is)

A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézmény működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.

6.7.5. Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezetekkel. Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátását a település Védőnői Szolgálata , gyermekorvosa és fogorvosa biztosítja ( lásd: 4.12.)

6.7.6. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

A kapcsolattartás formái:

-          az adott szervek értesítése (ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja),

-          a gyermekjóléti szolgálat közreműködése problémás esetekben,

esetmegbeszélés,

       -    szakmai tanácskozásokon való részvétel.

6.7.7. Más oktatási és művelődési intézménnyel való kapcsolattartás

-          Országos Szlovák Önkormányzat oktatási és művelődési intézményei,

-          Jankó János Általános Iskola és Gimnázium, Tótkomlós

-          Alapfokú Művészeti Iskola, Tótkomlós

-          Tótkomlósi ÁMK

-          Általános Iskola és Óvoda, Felsőszeli- Horné Saliby (Szlovákia)

-          Jozef Gregor Tajovský Líceum, Nagylak (Románia)

-          Jelšava Város általános iskolája (Szlovákia)

 

A kapcsolatok lehetnek szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek.

A kapcsolattartás formái: rendezvények, versenyek.

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függ.

6.7.8. Egyéb intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás

      -     illetékes Kormányhivatal      

      -     Tótkomlósi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat,

      -     Komlósi Szlovákok Szervezete

      -     Tótkomlós Város Önkormányzata

      -     Komlós Néptáncegyesület

      -    Tremoló Mandolinzenekar

A kapcsolat jellegét és formáját a kapcsolat alapján megfogalmazott feladat határozza meg.                  

 

7. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

7.1 A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

7.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben

 

a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

 

 

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

 

·         bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,

·         rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

7.1.2 A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő  írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

7.2 A  nyelvvizsgára való felkészülést megillető kedvezmények

Nyelvvizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Ha a nyelvvizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre.  Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök

7.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

7.3.1 Megyei és országos versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – egy, tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról.

7.3.2 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt.

7.3.3 A középfokú oktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb három intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

 

7.4 A tanulói késések kezelési rendje

A napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást

7.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

7.5.1 tanköteles tanuló esetében:

·         5 igazolatlan óra után a szülő értesítése

·         tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése

·         a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

·         a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

·         az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

7.5.2  nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:

 

·         első igazolatlan óra után a szülő értesítése

·         a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

·         a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

·         a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

7.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabálya

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

  • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
  • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
  • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
  • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
  • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
  • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
  • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
  • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.
  • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

 

7.7 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

 

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

  •  

  • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

  • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

  • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

  • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni

  • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket

  • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

  • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

  • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

  • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

  • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti

  • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

  • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

  • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

  • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

  • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

 

8. Záró rendelkezések

1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz), illetve annak mellékleteit a nevelőtestület 2017. augusztus 30-i ülésén a 14/2017(VIII.30.) nt. határozatával, a Szülői Közösség 2017. szeptember 5-ei ülésén az 3/2017(IX.5.) szk. határozatával, a Diákönkormányzat a 2017. szeptember 1-ei ülésén, az 4//2017 (IX.1.) DÖK határozatával elfogadta.

 

2. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

 

3 Az SZMSZ mellékletei a következők: Az adatkezelési és az iratkezelési szabályzat.

     E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.

 

 

A  jelen   Szervezeti és Működési Szabályzatot  2019. ……. napján az intézmény igazgatója jóváhagyta.

 

 

                                                                                                     igazgató
 

 

AZ SZMSZ 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE

 

 

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

 

1.      Általános rendelkezések

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.

Szabályzatunk az Európai Unió és a Tanács által elfogadott, a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendeletében, más néven általános adatvédelmi rendeletben (General Data Protection Regulation, rövidítve: GDPR) foglaltak betartásával készült.

1.1                         Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, amely SZMSZ-ünk mellékletét képezi.

Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:
 
· az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
· a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
Adatkezelési szabályzatunk legfontosabb céljai az alábbiak:
 
· az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,
· az Európai Unió és az Európa Tanács által elfogadott, a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós rendeletében meghatározott előírásoknak történő megfelelés,
 
· az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,
· azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról és óvoda gyermekeiről, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,
 
· az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,
· az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,
 
· a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,
· az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése
· a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása

 Összefoglalva szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult 3 személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.2           Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

A tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2019. szeptember ….. értekezletén elfogadta. Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Közösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen adatkezelési szabályzatot az intézmény fenntartója (OSZÖ) hagyta jóvá az intézmény SZMSZ-ének mellékleteként. Adatkezelési szabályzatunkat a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

1.3            Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a)        Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, vezetőire, pedagógusaira, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

b)        Jelen adatkezelési szabályzatunk a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

c)        Adatkezelési szabályzatunkat tanulói jogviszony létesítése esetén a tanuló – a kiskorú tanuló, gyermek szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói, óvodai adatkezelés időtartama legfeljebb a tanulói, óvodai jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjed. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

d)       Adatkezelési szabályzatunkat a munkaviszonyt létesítő, a munkaviszonyban álló munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban tájékoztatni kell. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő ötödik év december 31. napjáig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. A munkaviszonnyal kapcsolatos adatok – a jogszabályi előírások szerint – nem selejtezhetők.

2.      Az intézményben nyilvántartott adatok köre

A Közoktatás Információs Rendszerében, valamint az intézményben nyilvántartott adatok körét a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41-44.§-ai rögzítik. Ezeket az adatokat kötelezően nyilván kell tartani az alábbiak szerint.

2.1   A munkavállalók adatainak kezelése

2.1.1     A Közoktatás Információs Rendszerében az adatkezelő a köznevelési törvény 44.§ (3) c-f) szakaszai, valamint a 44. § (7) bekezdésének elrendelése alapján kezeli a jogszabály által meghatározott alábbi munkavállalói adatokat:

a) nevét,  anyja nevét, nemét, állampolgárságát,
 b) születési helyét és  idejét,
 c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,
d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD vagy más tudományos fokozat megszerzésének idejét,
 e) munkaköre megnevezését,
 f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
g) munkavégzésének helyét,
 h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,
 i) vezetői  beosztását,
j) besorolását,
k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,
l) munkaidejének mértékét,
 m) tartós távollétének időtartamát,
n) lakcímét,
 o) elektronikus levelezési címét,
p) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül
pa) a szakmai gyakorlat idejét,
pb) esetleges akadémiai tagságát,
pc) munkaidő-kedvezményének  tényét,
 pd) minősítő vizsgájának kinevezési  okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét,
 pe) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét,
 pf) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.

2.1.2        Az intézmény kezeli a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos adatokat

A köznevelési törvény 41.§ (2), valamint 44.§ (2) bekezdései és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. sz. mellékletében foglalt közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések alapján a munkavállalók alábbi adatait kezeljük az intézményben:

a)      neve,  leánykori neve,
 b) születési ideje és helye, anyja neve
 c) oktatási azonosító száma, pedagógus igazolványának száma
 d) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete e) állampolgárság;
f) TAJ száma, adóazonosító jele
 g) a munkavállaló bankszámlájának száma
h) családi állapota, gyermekeinek születési ideje
 i) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; e-mail címe
 j) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

 - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja,

- a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete,

 - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja,  FEOR-száma,

 - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma,

 - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,

- a munkavállaló egészségügyi alkalmassága,

- alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

 - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

- szabadság, kiadott szabadság,

 - a munkavállaló részére történő kifizetések és azok jogcímei,

 - a munkavállaló részére adott juttatások és azok jogcímei,

- a munkavállaló munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával.

Jogszabályi felhatalmazás nélkül kezeli az intézmény a pedagógusok és más munkavállalók fényképét az iskola honlapján és kiadványaiban való felhasználás érdekében. Amennyiben az intézmény valamely munkavállalója ehhez nem kíván hozzájárulni, azt szóban vagy írásban jelezni köteles az intézmény vezetője számára.

2.2           A tanulók ( gyermekek) nyilvántartott és kezelt adatai

2.2.1     Az Oktatási Hivatal kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 44. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az intézmény tanulói, illetőleg az intézménybe felvételüket, átvételüket kérő tanulók esetében az alábbi adatokat:

A tanuló:
a) nevét,
b) nemét,
 c) születési helyét és idejét,
 d) társadalombiztosítási azonosító jelét,
e) oktatási azonosító számát,
 f) anyja nevét,
g) lakóhelyét, tartózkodási helyét,
h) állampolgárságát,
 i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,
j) diákigazolványának számát,
k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,
 l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,
m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,
 n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
o) nevelésének, oktatásának helyét,
 p) tanulmányai várható befejezésének idejét,
r) évfolyamát.

2.2.2     Az intézmény kezeli a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos alábbi adatokat

Az intézmény a köznevelési törvény 41. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján a tanuló alábbi adatait tartja nyilván:

a)      a tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,
 b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
 c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
d) a gyermek óvodai jogviszonyával,tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok
da) felvételivel kapcsolatos adatok,
db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,
 df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
 dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,
 dh) mérési azonosító,
e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:
ea) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,
eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
 ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma,
ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,
eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,
 f) az országos mérés-értékelés adatai.

Az Nkt. 41. § (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (étkezési kedvezmény,  stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

2.3                         Az iskolai eseményeken készült fényképek kezelése

Az intézményben szervezett iskolai, óvodai eseményekről szóló tájékoztatás érdekében az intézmény honlapján és kiadványaiban az eseményekről fényképeket tesz közzé, amelyeken gyermekek, tanulók vagy gyermekek,tanulók csoportjai szerepelhetnek. Amennyiben az intézmény tanulója, gyermeke vagy annak gondviselője úgy nyilatkozik, hogy nem kíván szerepelni az iskola által készített fényképeken, azt a gondviselő és a tanuló aláírásával ellátott nyilatkozatban kell jelezni az intézmény vezetője számára.

2.4              A tanulók, gyermekek személyes vagy különleges adatainak célhoz kötött kezelése

A tanulók, gyermekek, szülők személyes vagy a tanulók, gyermekek különleges adatai közül az iskolai, óvodai munkaszervezés és a tanulók, gyermekek érdekében a kötelezően nyilvántartandó adatok mellett célhoz kötötten kezeljük továbbá az alábbi adatokat:

·         a tanulók, gyermekek és a szülők e-mail címe a hatékony kapcsolattartás érdekében,

·          a tanuló, gyermek esetleges speciális táplálkozására vonatkozó különleges adatok a kirándulások, projektek étkeztetésének megszervezése érdekében,

·          adatok az ingyenes vagy kedvezményes juttatások megállapítása érdekében,

·          szlovák középfokú  nyelvvizsgára történő jelentkezéssel, a nyelvvizsgák eredményességével összefüggő adatok.

A szülőket beiratkozáskor, illetve a már beiratkozott tanulók, gyermekek szüleit az első szülői értekezleten, valamint az elektronikus napló útján tájékoztatjuk, hogy amennyiben az itt felsorolt adatok célhoz kötött kezeléséhez hozzájárulását adja, ezt aláírásával kell megerősítenie. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a tanuló, gyermek vagy gondviselője kérheti az e fejezetben felsorolt személyes vagy különleges adatok kezelésének mellőzését. Ebben az esetben az e fejezetben ismertetett adatok kezelését a szóban forgó tanuló vonatkozásában 8 napon belül meg kell szüntetni.

Tájékoztatni kell a tanulókat, gyermekeket és a szülőket továbbá, hogy az intézmény honlapján az „Adatkezelés” menüben megtalálható az intézmény adatkezelési szabályzata, valamint az iskolával, óvodával jogviszonyban nem lévő személyek adatainak kezelésével kapcsolatos információk.

2.5                         Az elektronikus térfigyelő rendszerben kezelt adatok

Az intézményünkben működtetett elektronikus térfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) működik, amely az igazgató által jóváhagyott adatkezelési szabályzattal rendelkezik. A kamerarendszer adatkezelési szabályzata az intézmény honlapján megtekinthető.

2.5.1 A kezelt adatok köre

Az intézményben az épületen belüli és az épületen kívüli mozgás megfigyelése elektronikus térfigyelő rendszerrel (továbbiakban: kamerarendszer) történik, amely során személyes adatokat tartalmazó képfelvételek nem készülnek. A kamerarendszert az iskola működteti. A képfelvételeket az iskolában három munkanapig tároljuk.

 2.5.2 Az adatkezelés célja

A megfigyelés célja az iskola dolgozóinak, tanulóinak és az iskola területén tartózkodó személyek életének, testi épségének, valamint az iskola vagyontárgyainak védelme. A cél a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése illetve jogsértő cselekmények megelőzése, valamint az ezekkel kapcsolatos felvételek bizonyítékként kerüljenek hatósági eljárás keretében felhasználásra. Az ellenőrzés nem járhat az emberi méltóság és a személyiségi jogok megsértésével.

 2.5.3 Az adatkezelés jogalapja

Az iskola alkalmazottai és vagy egyéb munkavégzés ellátására irányuló jogviszonyban illetve tanulói jogviszonyban álló személyek a kamerák elhelyezéséről és működéséről írásbeli tájékoztatást kapnak. Az elektronikus térfigyelő rendszer alkalmazásához alkalmazotti vagy egyéb munkavégzés ellátására irányuló jogviszonyban nem álló személyek hozzájárulása önkéntes, ráutaló magatartással történik. A kamerarendszer alkalmazásáról a területen megjelenni kívánó személyek részére jól látható helyen, jól olvashatóan, tájékozódást elősegítő módon ismertetőt helyeztünk el.

 2.5.4 Az adatkezelés jogosultsági köre

A kamerákkal folyamatosan sugárzott, valamint a tárolt felvételek megtekintésére kizárólag a  2. mellékletében felsorolt személyek jogosultak.

 A kamerák által készített és tárolt felvételekről mentést kizárólag a  2. mellékletben felsorolt személyek jogosultak készíteni.

2.5.5 Adatbiztonsági intézkedések

· A képfelvételek megtekintését szolgáló monitor úgy kerül elhelyezésre, hogy a sugárzott képeket a jogosultsági körön kívül más ne láthassa.

· A tárolt felvételek visszanézésére kizárólag jogsértő cselekmények kiszűrése, és azok megszüntetéséhez irányuló intézkedések kezdeményezése céljából kerülhet sor. A kamerák által sugárzott képekről más felvevő eszközzel felvételt készíteni nem lehet.

· A tárolt képfelvételekhez történő hozzáférés csak az adatkezelő személyének azonosítása után történhet. A tárolt felvételek visszanézését és mentését dokumentálni kell. A jogosultság indokának megszűnése után a tárolt képfelvételekhez való hozzáférést haladéktalanul meg kell szüntetni.

· A felvételekről biztonsági másolat nem készül.

· Jogsértő cselekmény észlelését a hatóságok felé azonnal jelezni kell, egyben tájékoztatni kell a hatóságot, hogy a cselekményről képfelvétel készült. Az adatok szolgáltatása a  3. mellékletben leírt formanyomtatványon történjen.

2.5.6 Kamerák, megfigyelt területek

Az iskola épületében 3 kamera van elhelyezve. A kamerák pontos helyét a 4. számú melléklet tartalmazza.

2.5.7 Az érintettek jogai

Az információszabadságról szóló 2011. évi törvény 3. § 1. pontjában meghatározottak szerint „érintett”-nek minősül bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy. Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti a képfelvétel, illetve más személyes adat rögzítéséről számított három munkanapon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adat ne kerüljön megsemmisítésre, illetve törlésre. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített képfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített képfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. A kérelmet az intézményvezetőnek kell benyújtani. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adatkezeléshez történő hozzájárulás önkéntes, ráutaló magatartással történik. A tanuló, munkavállaló, szülő vagy az intézménybe lépő külső személy az iskola területére történő belépéssel és az itt tartózkodással hozzájárulását adja a képfelvétellel kapcsolatos adatkezeléshez. A megfigyelésnek és a képfelvételek rögzítésének a célja az iskola területén tartózkodó személyek életének, testi épségének, valamint az iskola területén tartózkodó személyek, továbbá az iskola használatában álló vagyontárgyak védelme. Ennek keretében cél a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, a jogsértő cselekmények megelőzése, valamint az ezekkel összefüggésben bizonyítékként kerüljenek hatósági eljárás keretében felhasználásra.

3. Az adatok továbbításának rendje

A köznevelési törvény 44. § (14) bekezdésében meghatározottak szerint a KIR adatkezelője a nyilvántartott, a 44. § (5), (7) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat továbbíthatja adategyeztetés céljából annak a köznevelési intézménynek, amellyel a gyermek, tanuló, alkalmazott, óraadó jogviszonyban áll, és amely az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott iskolaadminisztrációs rendszert használ.

3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása

Az intézmény munkavállalóinak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

 3.2 A tanulók, gyermekek adatainak továbbítása

Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 44. § (6)–(6b) és (9) bekezdései rögzítik. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

A tanulók adatai az Nkt. 41. § (5)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint – a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók:

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményei és az intézmény között

c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,

e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középiskolába  történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középiskolához és vissza;

f) az óvoda - egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló, gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából az alábbi adatok: a tanuló, gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az óvoda - egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,

g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából

e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,

f) az állami nyelvvizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a középfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,

4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének és feladatainak meghatározása

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdaságvezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg.

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

Az igazgató személyes feladatai:

·         a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,

·         a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,

·         a 2.2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Igazgatóhelyettes, óvodai intézményegység-vezető

·         felelősek a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

·         a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbításért.

Iskolatitkár:

 tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint,

·         a pedagógusok és más munkavállalók adatainak kezelése a 2.1. fejezetben meghatározottak szerint

·         a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2.2 e) szakasza szerint,

·         adatok továbbítása a 2.2.2 f) szakaszában meghatározott esetben

·         az adatvédelmi tisztviselő feladatkörének ellátása, az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás, problémakezelés

Osztályfőnökök:

·         a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,

·          a 2.2.2 fejezet df) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

·          a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok,

·         a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

5.1 Az adatkezelés általános módszerei

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

·         nyomtatott irat,

·         elektronikus adat,

·         elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat,

·         az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes rendszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.

5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése

5.2.1 Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

személyi iratok köre az alábbi:

·         a munkavállaló személyi anyaga,

·         a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat.

·         a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),

·         a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos iratok és adatok,

·         a munkavállaló bankszámlájának száma

·         a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

·          a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata,

·          a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

·          bíróság vagy más hatóság döntése,

·          jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

·          az intézmény vezetője és helyettes, óvodai intézményegység-vezető

·         az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója,

·          a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.),

·          saját kérésére az érintett munkavállaló

5.2.4 A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

·          az intézmény igazgatója

·          az intézmény igazgató-helyettese

·         óvodai intézményegység-vezető

·         az adatok kezelését végző iskolatitkár.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása

A munkaviszony létesítésekor az intézmény vezetője az iskolatitkár közreműködésével gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni.

A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás.

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról nyolc napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását  az iskolatitkár végzik.

5.3 A tanulók (gyermekek) személyi adatainak vezetése

5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme

A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

·         az intézmény igazgatója

·          az igazgatóhelyettes, óvodai intézményegység-vezető

·          az osztályfőnök

·          az iskolatitkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.3.2 A tanulók (gyermekek) személyi adatainak vezetése és tárolása

A tanulói és óvodai jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője, óvodai intézményegység-vezető gondoskodik a tanulók, gyermekek személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A tanulók, gyermekek személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. Kivételt képeznek azok a személyes vagy különleges adatok, amelyeknek a tanuló, gyermek vagy az intézmény érdekében történő intézményi kezeléséhez a szülő írásban hozzájárult. A személyi adatokat osztályonként, csoportonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:

·         összesített tanulói, óvodai nyilvántartás,

·          törzskönyvek,

·          bizonyítványok,

·          beírási napló,

·          osztálynaplók,csoportnaplók

·          a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

5.3.2.1 Az összesített tanulói, óvodai nyilvántartás

Célja az iskolában tanuló diákok, óvodai nevelésben résztvevő gyermekek legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói, óvodai nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

·          a tanuló, gyermek neve, osztálya/csoportja

·          a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma,

·          születési helye és ideje, anyja neve,

·          állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma,

·          a tanuló, gyermek általános iskolájának, óvodájának megnevezése.

A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár, óvodai intézményegység-vezető vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

A tanuló, gyermek  és szülője a tanuló, gyermek adataiban bekövetkező változásokról nyolc napon belül köteles tájékoztatni az iskolatitkárt,az óvodai intézményegység-vezetőt aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések (100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 60/A. §)

Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai és óvoda pedagógusai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók, gyermekek és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos

5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók, gyermekek és szülők jogai és érvényesítésük rendje

5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására

Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője ill. a gyermek szülője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője, a gyermek szülője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították.

A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője, a gyermek szülője  vagy az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy számára, akinek adatait kezeli az intézmény, kérésére az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 8 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat.

5.5.3 Tájékoztatás az intézményi adatkezelés szabályairól

Az intézmény honlapjának „Adatkezelés” menüpontjában megtekinthető az intézményi adatkezelés szabályairól szóló tájékoztató anyagok. Itt olvasható jelen adatkezelési szabályzat is. Az iskolai honlapon történő tájékoztatók kitérnek az intézményi adatkezelés azon eseteire is, amikor az adatkezeléssel érintett személy nincs jogviszonyban az intézménnyel, azaz személyes adatainak esetleges kezeléséhez jogszabály nem nyújthat felhatalmazást az intézmény számára.

5.5.4 A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

6. Záró rendelkezések

Jelen Adatkezelési szabályzat az SZMSZ. 1. számú mellékletét képezi.

Jelen Adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület a  2019. augusztus 29-i tanévnyitó értekezleten  az 5/2019.(VIII.29.) n.t. határozatával egyhangúlag elfogadta.

 

Jelen Adatkezelési szabályzatot az iskola Szülői Közössége a 2019. szeptember 9-ei értekezletén véleményezte és a .) sz.k. határozatával elfogadta.

                                                                                               

                                                                                              Karaszné Kajos Mónika                                 

                                                                                          a szülői munkaközösség elnöke                        

Jelen Adatkezelési szabályzatot a DÖK a 2019. szeptember 9-ei ülésén véleményezte és a DÖK határozatával módosítások nélkül elfogadta.

                                                                                                 Szpisák Emma Szlávka

                                                                                                a diákönkormányzat elnöke

Jóváhagyás

Az  tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda intézményvezetője jelen Adatkezelési szabályzatot  2019. szeptember 9. napján jóváhagyta.

 

                                                                                                      ………………………….

                                                                                                             Laukó Zsuzsanna

                                                                                                                      igazgató

 

Az SZMSZ 2. számú melléklete

 

Adatkezelési szabályzat

 

1. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama a középiskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre

A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 43-44.§-ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait

2.1.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat

a) nevét, anyja nevét,

b) születési helyét és idejét,

c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,

 e) munkaköre megnevezését,

f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját,

g) munkavégzésének helyét,

h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,

i) vezetői beosztását,

j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,

 l) munkaidejének mértékét,

m) tartós távollétének időtartamát.

n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését.

2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat

a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

b) állampolgárság;

c) TAJ száma, adóazonosító jele

d) a munkavállalók bankszámlájának száma

e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje

f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma;

g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

- munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja,

- a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete,

- a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma,

- a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma,

- a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,

- az alkalmazott egészségügyi alkalmassága,

- alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

- szabadság, kiadott szabadság,

- alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

- az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

- az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat

a) nevét,

b) nemét,

c) születési helyét és idejét,

d) társadalombiztosítási azonosító jelét,

e) oktatási azonosító számát,

f) anyja nevét,

g) lakóhelyét, tartózkodási helyét,

h) állampolgárságát,

 i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,

j) diákigazolványának számát,

 k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,

l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,

m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,

n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,

 o) nevelésének, oktatásának helyét,

p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,

 q) tanulmányai várható befejezésének idejét,

 r) évfolyamát.

 

2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat

a) a tanuló állampolgársága,

b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma,

c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;

d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma;

e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen

- felvételivel kapcsolatos adatok,

- a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

- a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek,

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,

- hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok

f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok,

g) a tanuló személyi igazolványának száma,

h) többi adatot az érintett hozzájárulásával.

3. Az adatok továbbításának rendje

3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása

Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2 A tanulók adatainak továbbítása

Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44. §-a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

A tanulók adatai továbbíthatók:

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek

c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,

e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza;

f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,

h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, az iskolatitkárt hatalmazza meg.

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

Az igazgató személyes feladatai:

· a 2.1. fejezetben meghatározott adatok továbbítása,

· a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása,

a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,

a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,

a 2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

a 2.2. fejezet h) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Igazgatóhelyettes:

· a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

· a 2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

Iskolatitkár

· a 2.1 fejezetben meghatározott munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése,

· a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben

· kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát.

· tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint,

· a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 e) szakasza szerint,

· a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1.1 a) b) és c) szakaszai szerint,

· a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése,

· a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a 2.1.2 g) szakasza szerint,

· adatok továbbítása a 2.2.2 f) szakaszában meghatározott esetben.

Osztályfőnökök:

· a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,

· a 2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

· a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok,

· a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás.

Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógusok:

· beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg,

· beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges),

· a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

5.1 Az adatkezelés általános módszerei

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

· nyomtatott irat,

· elektronikus adat,

· elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat,

· az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.

5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése

5.2.1 Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok köre az alábbi:

· a munkavállaló személyi anyaga,

· a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat.

· a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),

· a munkavállaló bankszámlájának száma

· a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

 

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

· a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata,

· a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

· bíróság vagy más hatóság döntése,

· jogszabályi rendelkezés.

 

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

· az intézmény vezetője és helyettese,

· az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója,

· a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.),

· saját kérésére az érintett munkavállaló.

 

5.2.4 A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

· az intézmény igazgatója

· az intézmény gazdaságvezetője

· az adatok kezelését végző iskolatitkár.

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása

A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni.

A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:

· a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor

· a munkaviszony megszűnésekor

· ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a az iskolatitkár végzik.

5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése

5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme

A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

· az intézmény igazgatója

· az igazgatóhelyettes

· az osztályfőnök

· az iskolatitkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása

A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:

· összesített tanulói nyilvántartás,

· törzskönyvek,

· bizonyítványok,

· beírási napló,

· osztálynaplók,

· a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

· a tanuló neve, osztálya,

· a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma,

· születési helye és ideje, anyja neve,

· állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma,

· a tanuló általános iskolájának megnevezése.

A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell.

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.3.3.  Tanulók szereplése a nyilvánosság előtt

Iskolánk tanulói, a Harmónia Gyermek Művészeti Csoport tagjaként is, gyakran szerepelnek nyilvánosság előtt ill. a médiumokban, így különösen a helyi, regionális, országos Tv-ben  és sajtóban, az iskola honlapján, az iskolát népszerűsítő reklámfilmekben és kiadványokon. A tanulók szülei a gyermek beíratásakor nyilatkoznak arról, hogy hozzájárulnak-e a gyermek médiumban való szerepléséhez. A nyilatkozat visszavonásig érvényes, szülői kérésre bármikor módosítható.

5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések

Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje

5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására

Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították.

A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat.

5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.


 

AZ SZMSZ 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE

Iratkezelési szabályzat

A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Iskola iratkezelési szabályzata

- a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. §-ának (1) bekezdése,

- a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet

- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásainak figyelembevételével készült

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. Iratkezelési szabályzat

Az iratkezelési szabályzat az iratok, a bármely technikai eljárással készült kép és hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

2. Iratkezelés

Az iratkezelés fogalmi köréhez tartozik az intézménybe valamint a tagintézménybe érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy ott keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása, segédletekkel ellátása, az intézményen belüli irányítása, az ügyintézés során készült kiadványok és azzal kapcsolatos egyéb küldemények postára adása, kézbesítése, valamint az elintézett iratok irattári kezelése, megőrzése, selejtezése és levéltárnak való átadása.

3. Irat

Irat minden írott szöveg, számadatsor, térkép, (tervrajz), amely bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. Iratnak minősülnek a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok is.

4. Irattári anyag

Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény, a tagintézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre még ügyviteli szempontból szükség van.

5. Irattári terv

Az iratok rendszerezésének alapja az irattári terv, amely rendszerbe foglalja az ellátott ügyköröket és az iratokat ezeknek megfelelően tagolja. Az ellátott ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben sorszámmal jelölt tételek (tárgyi csoportok) szerint történik.

Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, illetve tételek iratai nem selejtezhetők, ügyviteli érdekből meddig kell azokat megőrizni, valamint azt is, hogy nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek nem kerülnek az általános szabályok szerint iktatásra, illetve amelyeket nem helyeznek irattárba, hanem attól elkülönítve kezelnek  Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyét fel kell tüntetni

Az intézmény ügykörében vagy szervezetében bekövetkező jelentős változás esetén, annak megfelelően az irattári tervet a következő év elején módosítani kell.

Irattári ügykörök:

A: vezetési és személyi ügyek

B: nevelési és oktatási ügyek

C: gazdasági ügyek

II. AZ IRAT ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK

Az intézmény iskolatitkári irodájában az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda

beosztott adminisztratív dolgozó végzi.

A munka irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének a feladata.

 

Az iskolatitkár az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az

alábbi feladatokat látják el:

· a küldemények átvétele,

· a küldemények felbontása,

· az iktatása,

· az irodában iktatott iratok belső továbbítása és az ezzel kapcsolatos

nyilvántartás vezetése,

· a kiadványok továbbítása, postai feladás,

· a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány

kezelése,

· a határidős iratok kezelése és nyilvántartása,

· az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése,

· az irattár kezelése, rendezése,

· az irattári jegyzékek készítése,

· közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

Az irattár őrzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot.

Lebonyolítja az iratok selejtezését és levéltárba adását, valamint gyűjti, rendszerezi az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagot.

III. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK)

ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA

1. A küldemények átvétele

Az iskolatitkár átveszi  a postai úton érkező iratokat, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat, kérelmeket.

A nyilvántartott küldemények (ajánlott, expressz ajánlott, csomag és távirat) átvételét a posta szabályainak megfelelően végzi.

Az intézményhez ajánlottan vagy kézbesítés útján érkezett küldeményeket a kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Ha a küldemény címzéséből megállapítható, hogy nem az intézményt illeti, felbontatlanul kell az illetékes szervhez továbbítani.

2. A küldemények felbontása

Az intézményhez továbbított küldeményeket az ügykör szerint illetékes irodai dolgozók bonthatják fel. Felbontják az olyan küldeményeket is, amelyeken az intézmény neve címzés előtt, vagy után névre szóló címzés is szerepel, ha a küldemény hivatalos szervtől, iktatószámmal ellátva érkezik, tehát a boríték hivatalos küldeményt tartalmaz. Ha névre szóló levelek címzettjei az átvett küldeményről megállapítják, hogy annak tartalma nem magánjellegű kötelesek azt iktatás céljából még az átvétel napján az iratkezelőnek átadni.

Azt a küldeményt, amelyről csak felbontás után állapítható meg, hogy a kérdéses ügy nem tartozik az intézményre, ajánlottan kell továbbítani az illetékes szervhez.

Ha a küldeményből az intézkedésre jogosult szerv nem állapítható meg, az iratot értesítés kíséretében vissza kell küldeni a feladónak. Az iskolatitkárnak a küldemény felbontásakor egyeztetnie kell a borítékon és a benne lévő iraton (iratokon) lévő iktatószámot (számokat), továbbá az iraton feltüntetett és ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Ugyancsak fel kell tüntetni azt is, ha a küldemény sérült borítékban érkezett, vagy azon a felbontás jelei állapíthatók meg. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, végül ha a feladás időpontjához feltehetően jogkövetkezmény fűződik (pl. fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni.

3. Az iktatás

Az intézmény iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet iktatókönyvbe kell rögzíteni. Az iktatás a hivatali okból szükséges soron kívüli iktatásoktól eltekintve az iratok beérkezése sorrendjében történik.

Iktatáskor az iratot el kell látni a következő iktatószámmal. Iktatni csak irat alapján szabad. Iktatószámot irat nélkül (élőszó vagy telefonon történő kérésre) kiadni nem szabad.

4. A táviratok és telefaxok iktatása

Az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha azonban az ügynek még nincs előzménye, a távirati, vagy faxszöveget előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni.

5. Iktatásra nem kerülő iratfajták

Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok stb.), valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket, meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, szaklapokat, folyóiratokat.

6. Az iktatókönyv

Iktatás céljára A. Tü. 804. r. sz. (108 lapos) iktatókönyvet kell használni. Az iktatás első iktatószámától megszakítás nélkül folyamatosan halad.

A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, a tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni és meg kell jelölni az áthúzás okát. Az így megsemmisített számon újabb iratot iktatni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (pl. kiradírozni, kivakarni, leragasztani) nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés is olvasható maradjon, és e fölé kell a helyes adatot íri.

Az iktatókönyvet a naptári év végén (az utolsó iktatás alatt) keltezéssel és névaláírással le kell zárni.

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATKEZELÉS

1. Az ügyintézés sorrendje és módja

Az ügyintéző az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével köteles elintézni. Továbbítani csak tisztázott iratokat lehet. A tisztázat bal felső részén kell feltüntetni az intézmény nevét, címét, irányítószámát, az irat iktatószámát, évszámát, alatta a címzettet. A tisztázat jobb felső részén kell még feltüntetni az irat tárgyát, az esetleges hivatkozási számot, vagy ügyintézőt. Az esetleges mellékletek számát a dátum előtt a szöveg végén kell megadni.

2. A kiadott iratok aláírása

Az elkészített iratokat eredeti aláírással vagy hitelesített másolatként lehet elküldeni. Ha az eredeti aláírásra van szükség, a szöveg végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha az iratot nem eredeti aláírással kell elküldeni, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán az aláíró neve mellett "s. k." toldattal, valamint alatta a beosztását kell szerepeltetni. A hitelesítést végző  a záradékot az igazgató aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti.

 

V. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK)

TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ

 

1. A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez

A küldeményeket közönséges, elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes, ajánlott-tértivevényes levélként és csomagban (illetve táviraton vagy telefaxon) lehet elküldeni, továbbítani. (Szükség esetén e-mailben.)

2. Az elküldés módja

Az elküldés módjára ha az nem közönséges levélként történik az ügyintéző köteles az iraton utasítást adni.  Ajánlott levélben csak fontos, vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat stb.) szabad küldeni. Ha az irat átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie, az iratot tértivevénnyel kell elküldeni. Gépírással írt szöveget tartalmazó iratot nyomtatványként postán feladni nem szabad.

3. Az iratok kézbesítése

Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. Ekkor a küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel.

 

VI. IRATTÁRI FELADATOK

1. Az irat irattárba helyezése

Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez és határidős kezelést már nem igényel. Ezek hiányában is irattárba kell tenni az olyan iratot, amelynek érdemi intézkedés nélküli irattárba helyezését rendelték el. Irattárba helyezés előtt az iskolatitkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincsen benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és nap feltüntetésével kell feljegyezni.

2. A kézi irattár kezelése

Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni.  A kézi irattárban az iratokat évek ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében, jól zárható szekrényben kell elhelyezni.  A kézi irattár kezelése, folyamatos rendezése az ezzel megbízott irodai dolgozó feladata.

3. Másolatok (másodtatok) kiadása

Az irattárban kezelt iratról (kiadványról) másolat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott illetékes ügyintéző és felettesei engedélyezheti. A másolat kiadásának engedélyezését az iratra köteles rávezetni. A másolatot "A másolat hiteles" záradékkal, keltezéssel és névaláírásával az iroda illetékes dolgozója hitelesíti az igazgató aláírásával és a körbélyegzővel. Az intézmény által kiállított bizonyítványról (oklevélről) csak másodlatot lehet kiadni akkor, ha az eredeti okmányt a tulajdonosa elvesztette, vagy az megsemmisült.

4. Az irattári anyag selejtezése

Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelelően az irattár anyagot ötévenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetők. A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltétől kell számítani. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. A selejtezés lebonyolításáért az irodai dolgozó a felelős. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes Levéltárnak be kell jelenteni. A levéltár az iratselejtezést kiküldöttje útján felülvizsgálja.

 

5. Az iratselejtezési jegyzőkönyv

Az iratselejtezés alkalmával három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell, hogy mely intézmény selejtezéséről és mikor készült, mely évfolyam iratanyagát érinti, mely tételek kerültek (felsorolva) selejtezésre, illetve a tételekből mely iratokat tartottak esetleg vissza, milyen mennyiségű (kg) iratot selejteztek ki, a selejtezést kik végezték és kik ellenőrizték.

A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni levéltárnak.

A kiselejtezett iratok értékesítésére csak a jegyzőkönyvre vezetett leltári hozzájárulási záradék megérkezése után kerülhet sor.

A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni.

Az intézménynél illetve a tagintézménynél keletkezett, nem iktatott iratokat az intézmény vezetője által megállapított őrzési idő után, szabályos selejtezési eljárással az iratok egyenkénti elbírálásával kell selejtezni.

5/a.  Az iratok átadása a levéltárnak

A ki nem selejtezhető iratokat az irattári terven meg jelölt átadási időben legalább 15 évi őrzési idő után, ötévenként egyszer az Új Magyar Központi Levéltárnak kell átadni

Az átadás, illetve átvétel közelebbi időpontját esetről esetre a levéltárral egyetértésben kell megállapítani.

A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú, rendezett irattári tételeket lehet átadni.

Az átadásra kerülő tételekből az ügyvitelhez szükséges iratok visszatarthatók.

Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén, az iratok nyilvántartási és tárolási eszközeivel együtt kell a levéltárnak átadni.

6. Megszűnés esetén

a.) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

b.) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az a.) pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást – nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak.

 

VII. NEVELÉSI - OKTATÁSI

INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERVE

 

Irattári terv (1. sz. melléklet a 20/2012. (VIII.31.) rendelethez)

 

Irattári                                                                                                                                                Őrzési idő

tételszám                                                             Ügyköri megnevezés                                                                        (év)

_________________________________________________________________________

 

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

 

 l. Intézménylétesítés, átszervezés,fejlesztés                                                              nem selejtezhető

2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek                                                       nem selejtezhető

3. Személyzeti, bér- és munkaügy                                                                                                50

4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyv                                           10

5. Fenntartói irányítás                                                                                                                   10

6. Szakmai ellenőrzés                                                                                                                   10

7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek                                                                       10

8. Belső szabályzatok                                                                                                                   10

9. Polgári védelem                                                                                                                        10

10. Munkatervek, jelentések, statisztikák                                                                                        5

1 l. Panaszügyek                                                                                                                            5

Nevelési-oktatási ügyek

 

12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások                                                                                    10

13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók                                                           nem selejtezhető

14. Felvétel, átvétel                                                                                                                     20

15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek                                                                                      5

16. Naplók                                                                                                                                 5

17. Diákönkormányzat szervezése, működése                                                                              5

18. Pedagógiai szakszolgálat                                                                                                        5

19. Szülői munkaközösség,  szervezése, működése                                                                       5

20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások                                               5

21. Vizsgajegyzőkönyvek                                                                                                             5

22. Tantárgyfelosztás                                                                                                                    5

23. Gyermek- és ifjúságvédelem                                                                                                    3

24. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai                                                                       1

Gazdasági ügyek

 

25. Ingatlannyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli

26.Leltár, tárgyi és állóeszköznyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezések                                10

27. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok                                      5

28. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak                                                            5

29. Szakértői bizottság szakértői véleménye                                                                                  20

 

VIII. EGYES TANÜGYI OKMÁNYOK VEZETÉSE, AZ ISKOLAI

ZÁRADÉKOK ÉS A KÖTELEZŐ NYOMTATVANYOK

 

Osztálynapló

 2014. szeptember 1. óta az iskola a Mozaik Kiadó elektronikus osztálynaplóját használja.

 

A digitális osztálynapló a papíralapú naplókhoz hasonlóan haladási, hiányzási és értékelő naplóból áll, melyekbe naponta rögzíthetők az adatok.

Az anyakönyvi lapokon lévő adatoknak pontosan egyezni kell a e-napló adataival.

Az osztálynaplók vezetésének ellenőrzéséért az igazgatóhelyettes illetve a tagintézmény vezetője a felelős.

Az osztálynaplókat az intézményben őrzik az irattári tervben meghatározott ideig.

Beírási napló

Az általános iskolában a "A. Tü. 36.r.sz." BEÍRÁSI NAPLÓT kell használni

A beírási napló kitöltésénél az alábbiak szerint kell eljárni:

· Az első osztályba felvett tanulókat a beiratkozás alkalmával névsor szerint kell beírni az iskola "beírási napló"jába. A beírási sorszámot hivatkozásoknál, valamint más naplókban, ügyiratokon törni kell a beírás évszámával, hogy az azonos beírási sorszámok zavart ne okozzanak. Az iskolából kimaradt vagy kizárt tanulót a beírási naplóból törölni kell. A kimaradás okát és idejét a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni.

Az osztályismétlésre utasított tanuló nevét (a 4.sz. záradékkal) törölni kell az eredeti beírási naplóból és egyidejűleg az új osztálynak megfelelő naplóba kell átvezetni.

Az iskola mindenkori tanulólétszámát az iskola valamennyi évfolyamáról kiállított beírási naplók összesített létszáma adja. Az iskola mindenkori tanulólétszámát naprakészen az utolsó éves beírási napló külívén kell a nyomtatvány útmutatójában megállapított módon vezetni.

Anyakönyvi lap, törzslap

Az iskolai tanulmányok alatti törzslap "Az iskola a tanulókról a felvételt követő harminc napon belül nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állit ki.” A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a teljes tanulmányi időre kiterjedően a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat.

A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a/ b/ pontban foglaltak szerint kell kiállítani.

A törzslap kitöltésével, folyamatos vezetésével kapcsolatban a leírtakon túl az alábbiak szerint kell eljárni:

· A tanulók személyi adatait, tanév végi osztályzatait, mulasztásait, a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a tankötelesek nyilvántartását tartalmazó törzslapot az osztályfőnök vezeti

· A meghatározott tanulmányi időre rendszeresített törzslapot október hó 1-ig az osztályfőnök állítja ki, abba a tanulókat névsor szerint bejegyzi. A később felvett tanulók adatait a névsor végén, folytatólagosan kell bejegyezni.

· A törzslapra a tanuló személyi adatait a születési anyakönyvi kivonat adatai alapján, a tantárgyak osztályzatait betűvel és a mulasztott órákat számmal az osztálynapló adatai alapján, a továbbhaladási és egyéb záradékot az előírt szöveggel kell bevezetni.

· Az összefűzött törzslapokat a bal ill. jobb felső sarokban oldalszámozással kell ellátni 1től... nig.

(Első oldal a borító 1ap utáni első oldal.)

· A törzslap személyi és tanév végi adatainak az osztálynapló és a bizonyítványok adataival való egyeztetését két összeolvasó tanár közreműködésével az osztályfőnök végzi. Összeolvasás után az adatok megegyezését mindhárman aláírásukkal igazolják. Az adatok egyezőségéért az összeolvasók, az összeolvasás ellenőrzéséért az igazgató felelős.

A törzslapon javítani csak a következő módon szabad:

· A hibás szöveget egyszeri áthúzással kell érvényteleníteni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon.

· Az érvénytelenített szó vagy szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kell a helyes szót vagy szöveget beírni. Ha a helyesbítés, javítás igazolására itt nem lenne elég hely, csillaggal vagy indexszámmal kell a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni.

· A záradékot a javítást végző osztályfőnök és az igazgató írja alá, és az iskola körbélyegzőjével hitelesíti

· A törzslapon ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg lefestésével, vagy ragaszásával javítani tilos.

 A törzslap üresen maradt, felesleges rovatait az utolsó tanév lezárásakor az üresen maradt tartaléklapokat is át kell húzni. Az igazgató illetve a tagintézmény vezetője a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A törzslapot az iskolatípus tanévei folyamán előreláthatólag szükségessé váló tartalék belívekkel együtt össze kell fűzni, és az utolsó tanév befejezése után be kell köttetni.

A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett a főváros, megye, megyei jogú város (fő) jegyzőjéhez történt bejelentés után az igazgató a rendelkezésre álló értesítők, évkönyvek, felvételi iratok, osztálynaplók, továbbá más hivatalos iratok, feljegyzések adatai alapján pótanyakönyvet készít.

Ezt is szabályszerű nyomtatványűrlapon kell kiállítani, a rovatok közül csak azokat szabad kitölteni, amelyeknek adatai hitelt érdemlően igazolhatók. A póttörzslap fedőlapjára záradékot kell írni, s azt az összeállításban közreműködő tanároknak is alá kell írniuk.

Az anyakönyvi lapokat az intézményben őrzik az irattári tervben meghatározott ideig.

Tanuló kimaradásának vezetése

 

A tanuló a jogszabályokban előírt feltételek mellett történő kizárásával, törlésével a tanulói jogviszony megszüntetésének dátumát és a tanulói jogviszony megszűnésének okát a napló megjegyzési rovatába kell beírni. Pontosan, ugyanennek a dátumnak és záradéknak kell szerepelni a "Beírási napló"-ban, a tanuló (törzs) "Anyakönyvi lap"-ján. Ezért a bejegyzés megtétele előtt az osztályfőnök a titkárságon egyeztesse a tényállást. A bejegyzést mindig azon a napon kell megtenni, amikor a törlés, kizárás, stb. érvénybe lép. Az iskolai tanulólétszámot az év bármely napján a Beírási napló, Anyakönyvi lap, Osztálynapló alapján egyértelműen lehessen megállapítani.

Bizonyítvány

- A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe kell vezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégezett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót.

- Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

- Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el.

A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése

- Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.

- Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.

- Az iskola nyilvántartást vezet:      a.) az üres bizonyítvány-nyomtatványokról,

                                                                              b.) a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról,

                                                                              c.) az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.

 

Tantárgyfelosztás és az órarend

- Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – írja alá, majd a fenntartó hagyja jóvá.

- A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá, hitelesíti.

 

Az iskolák által alkalmazott záradékok

 

 

Záradék

 

Dokumentumok

 

 

 

 

 

1.

 

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................... iskolába.

 

Bn., N., TI., B.

2.

 

A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.

 


Bn., TI.

3.

 

Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.

 

Bn., TI., N.

4.

 

Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja.

 

Bn., TI., N.

5

.

..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

 

N., Tl., B.

6.

 

Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól

 

N., Tl., B.

7.

 

..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: ....

 

N., Tl., B.

8.

 

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.

 


N., TI., B.

 

 

Kiegészülhet:

 

 

 

 

osztályozó vizsgát köteles tenni

 

 

9.

 

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

 

N., TI.

10.

 

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.

 

N., TI., B.

 

 

Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

 

 

11.

 

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.

 


N., TI.

12.

 

A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.

 


N., TI., B.

13.

 

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig.

 


N.

 

 

Kiegészülhet:

 

 

 

 

Osztályozó vizsgát köteles tenni.

 

 

14.

 

Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

 

N., TI.

15.

 

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy

 

N., TI., B.

 

 

A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja.

 

 

16.

 

A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.

 

N., TI.

17.

 

A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.

 

N., TI., B.,

 

 

A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet.

 

TI., B.

18.

 

A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie.

 

N., TI., B.

19.

 

A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

 

TI., B.

 

 

Évfolyamot ismételni köteles.

 

 

20.

 

A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett.

 

N., TI.

21.

 

Osztályozó vizsgát tett.

 

TI., B.

22.

 

A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

 

TI., B.

23.

 

A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.

 

TI., B.

24.

 

Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott.

 

TI., B.

25.

 

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

 

TI., B.

26.

 

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

 

Bn., TI.

27.

 

A tanuló jogviszonya

 

Bn., TI., B., N.

 

 

a) kimaradással,

 

 

 

 

b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt,

 

 

 

 

c) egészségügyi alkalmasság miatt,

 

 

 

 

d) térítési díj hátralék miatt,

 

 

 

 

e) ........................ iskolába való átvétel miatt

 

 

 

 

megszűnt, a létszámból törölve.

 

 

28.

 

............................. fegyelmező intézkedésben részesült.

 

N.

29.

 

............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.

 

Tl.

30.

 

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

 

Bn., TI., N.

 

 

a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam.

 

 

 

 

b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra.

 

 

31.

 

Tankötelezettsége megszűnt.

 

Bn.

32.

 

A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.

 

TI., B.

33.

 

A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.

 

B.

34.

 

Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.

 

Pót. TI.

35.

 

Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.

 

Pót. TI.

36.

 

A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

 

Tl., B.

37.

 

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki.

 

 

38.

 

Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

 

 

39.

 

Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

 

N.

40.

 

Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

 

 

41.

 

Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

 


N.

42.

 

A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot

 

TI.

43.

 

…..(nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte

 

Tl., B.

Beírási napló

Bn.

       

Osztálynapló

N.

     

Törzslap

TI.

     

Bizonyítvány

B.

     
           

 

 

Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok

 

1. Beírási napló

2. Nemzetiségi bizonyítvány (bizonyítvány)

3. Nemzetiségi törzslap külíve, belíve, törzslap külíve, belíve

4. Ellenőrző, tájékoztató

5. Osztálynapló- elektronikus formában ( 2014. szeptember 1-től)

6. Csoportnapló

7.  Szakköri napló

8. Egyéb foglalkozási napló

9. Órarend

10.Tantárgyfelosztás

11. Összesítés a vizsgát tett tanulókról

12. Osztályozóív a vizsgához

13. Osztályozóvizsga jegyzőkönyv

14. Javítóvizsga jegyzőkönyv

15. Jegyzőkönyv a vizsgához

16. Étkeztetési nyilvántartás

17. Tanulói jogviszonyt igazoló lap

  

IX. AZ ELEKTRONIKUS IRATKEZELÉS SZABÁLYAI

1. Elektronikus küldemények átvétele és elosztása

Az elektronikus levelek felbontását, megnyitását az igazgató illetve helyettese és az iskolatitkár végzi. Az elektronikus leveleket a titkári irodában található számítógépen kell felbontani. Az elektronikus levelek elolvasása után az igazgató illetve helyettese az iratkezelési szabályzat leírása alapján dönt az iratokról. Az igazgató, annak távollétében az igazgatóhelyettes a küldeményeket szortírozzák, és a címzetthez továbbítják. Az elosztást, iktatást igénylő iratokat ki kell nyomtatni és kinyomtatott formában kerülnek a címzett pedagógushoz, illetve az ügyviteli alkalmazotthoz iktatás céljából.

2. Elektronikus küldemények nyilvántartása

Az iktatandó iratokhoz, - ha azok az elektronikus levélben mellékletként érkeztek – ki kell nyomtatni és az adott irathoz hozzá kell csatolni az elektronikus levél fejlécét, amely tartalmazza az e-mail kézbesítési adatait (feladó, címzett, elküldés ideje, tárgy stb.). Az így kinyomtatott, és melléklettel ellátott irat az iratkezelési szabályzatban a papíralapú iratokkal megegyező eljárásban kell részesíteni. A papíralapon iktatott elektronikus úton érkező iratokat tartalmazó

e-mail-okat az igazgatói szobában lévő számítógépen külön mappában is el kell menteni. A mappában összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra (CD lemez,) el kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni.

3. Az elektronikus iratok továbbítása, postázása

Elektronikus levél küldése az iskolából bármelyik számítógépről lehetséges. Amennyiben iktatást igénylő irat küldése történik – bármelyik számítógépről – úgy azt az iratkezelés papíralapú irataira vonatkozó szabályok szerint a fogadott elektronikus postákkal megegyező módon iktatni szükséges.

Bármely számítógépről küldött iktatás igénylő irat e-mail-ját az igazgatói irodában lévő számítógépen lévő, külön erre a célra létrehozott mappában kell elhelyezni. A mappában összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra (CD lemez,) el kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni.

Megjegyzés: A tanulói adatnyilvántartást az ügyviteli alkalmazott az irodájában elhelyezett számítógépen végzi, annak szabályait külön előírás tartalmazza.

 

X. EGYÉB IRATKEZELÉSI F ELADATOK

1.Felvilágosítás adása ügyfeleknek

Az intézmény irodai dolgozói a beadványok átvételén felül az ügyfeleknek kizárólag a beadvány iktatószámáról, ügyintézőjéről, elintézésének időpontjáról, valamint arról adhatnak felvilágosítást, hogy az intézkedést hova továbbították. Az ügy érdeméről nem adhatnak felvilágosítást, iratot betekintésre vagy lemásolás céljából nem adhatnak ki. Az intézményben elintézés alatt álló, vagy már elintézett ügyről érdemi felvilágosítást csak az illetékes ügyintéző vagy intézményvezető adhat. Felvilágosítást csak az ügyben érdekelt személynek lehet adni, és csak olyan mértékben,hogy azáltal ne juthasson jogtalan előnyhöz.

2. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása

Az intézményvezető engedélye alapján készített bélyegzőkről az azzal megbízott irodai dolgozó

bélyegző-nyilvántartást vezet.

A nyilvántartólapon a bélyegző lenyomata alatt fel kell tüntetni:

· a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét,

· a bélyegző használatára jogosultak nevét, aláírását,

· a bélyegző kiadásának dátumát,

· a bélyegzőért felelős dolgozó nevét, aláírását.

3. A szabályok betartása

A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerű, gyors megoldását, a végzett munka ellenőrzését, és biztosítsa a történeti értékű dokumentumok megmaradását.

 

AZ SZMSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

Tankönyvtári szabályzat

 

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

A tankönyvellátás rendje a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete alapján történik.

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

  1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 
  1. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

A kölcsönzés rendje 

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT

 

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:

  • Az iskolai könyvtárból a 2012/13-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.
  • 2013.  június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket
  • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

 

Sorszám

 

Aláírás

 

osztály

 

 

 

 

 

 

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön nyilvántartásban „ Tartós tankönyv” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.

Évente leltárlistát készít:

  • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
  • szükség esetén a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

  • az első év végére legfeljebb 25 %-os
  • a második év végére legfeljebb 50 %-os
  • a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
  • a negyedik év végére 100 %-os lehet.

 

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából (firkálás, szakadás,kivágás) származó kárt az iskolának megtéríteni.

Módjai:

    1. ugyanolyan könyv beszerzése
    2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

 

 

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

1. Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a vonatkozó jogszabályok okozta változások átvezetése) az  igazgatóhelyettes kötelessége.

2. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi érintett dolgozójára.

3.Jelen SZMSZ-ot és mellékleteit az intézményvezető 2017. szeptember 6.. napján  jóváhagyta.

 

                                                                                                                                           Laukó Zsuzsanna

                                                                                                                                             intézményvezető

Ugrás a lap tetejére    Ugrás a kezdőlapra


 

HÁZIREND

 

Tartalomjegyzék

1. Bevezető rendelkezések

2. A tanulók jogai és azok gyakorlása, a tanulók kötelességei

2.1. A tanulók jogai

2.2. A tanulói jogok gyakorlása

2.3. A tanulók kötelességei

3. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának

rendje és formái

3.1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái

3.2. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

4. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések.

5. Osztályozó és javító vizsgával kapcsolatos előírások

6. Az iskola munkarendje

6.1. Napi munkarend

6.2 A hetesek feladatai

6.3.A tanórai foglalkozások rendje:

6.4.A tanórán kívüli foglalkozások

6.5 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:

7. Helyiséghasználati rend

8. Általános szabályok, rendelkezések

8.1. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásához, a tanításhoz nem szükséges

dolgok behozatalára és elhelyezésére vonatkozó szabályok:

8.2. Az iskola által szervezett a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó

iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

8.3. Etikai kódex

9. Mulasztások igazolása, távolmaradás, távozás engedélyezése

10. Támogatások, juttatások, térítési díjak rendje

10.1.Étkeztetés

10.2. Az étkezési térítési díjak befizetése

10.3.Tankönyvellátás

11. A tanulók dicséretének, jutalmazásának elvei és formái

11.1. Írásbeli dicséretek

11.2.Jutalmazások

12. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

13. Az elektronikus napló használata- szülők hozzáférése

14. Záró rendelkezések

Melléklet: Az osztályozó vizsga tantárgyankénti évfolyamonkénti követelményei

 

1. Bevezető rendelkezések

A házirend az iskola diákjainak és dolgozóinak alkotmánya, mely rögzíti a jogokat és kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. A házirend szabályai, mint törvényen alapuló iskolai belső jogi normák, kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend betartása és betartatása minden tanulónak és dolgozónak joga és kötelessége. A házirend megsértése jogkövetkezményekkel jár.

A házirendet az iskola igazgatója készíti el és a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat és szülői közösség véleményezésével.

A házirend nyilvánosságra hozatalának rendje

A házirendet elfogadása után nyilvánosságra kell hozni, azt minden érintettnek ( tanulónak, szülőnek, alkalmazottaknak) meg kell ismernie.

- minden újonnan beiratkozott tanuló kézhez kapja a házirendet, vagy megismerheti az iskola honlapjáról.

- az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatni kell a tanulókat az osztályfőnöki órán, a szülőket a szülői értekezleten.

- a házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnöknek meg kell beszélniük a tanulókkal az osztályfőnöki órán, a szülőkkel a szülői értekezleten.

- a házirend megtekinthető: az osztályokban ill. az iskola honlapján:

www.tkszlovakiskola.sulinet.hu

A házirend módosításának szabályai

A házirend módosítását kezdeményezhetik pedagógusok, diákok, szülők és az iskola más alkalmazottai. Ha a módosító indítványt a nevelőtestület 25%-a támogatja, akkor a módosítással érdemben az igazgatónak foglalkoznia kell. A módosító indítvány mellé be kell szerezni a DÖK előzetes egyetértését is. A benyújtott írásbeli módosítási javaslatra a nevelőtestületnek 30 napon belül érdemi választ kell adnia.

A házirend felülvizsgálata

A házirend felülvizsgálatát kezdeményezésre, a törvények változása kapcsán, de legalább 2 évente felül kell vizsgálni.

Az intézmény adatai:

neve: Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

székhelye: 5940. Tótkomlós, Földvári u. 1 sz.

2. A tanulók jogai és azok gyakorlása, a tanulók kötelességei

2.1. A tanulók jogai

2. A tanulók jogai és azok gyakorlása, a tanulók kötelességei

 

2.1. A tanulók jogai

 

A tanuló joga, hogy:

 

·         képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,

·         nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,

·         igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit,

·         jogosultságától függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön,

·         állapotának, személyes adottságának megfelelő foglalkozásokon vegyen részt,

·         jogosultsága alapján  tanulószobai ellátásban részesüljön,

·         rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

·         vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák,

·         egyéni, közösségi probléma, jogsérelem esetén felkeresse tanárait, az iskola vezetését,

·         érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,

·         vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő hit- és vallásoktatásban részesüljön az iskola hitoktatókkal történő egyeztetése alapján,

·         részt vegyen tanulmányi versenyeken,

·         napi 2 témazáró dolgozatnál ne írjon többet, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,

·         a kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapja,

·          szervezze közéletét, diákönkormányzatot működtesse, melyhez tanári segítséget kérhet,

·         véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,

·         választó és választható legyen a diákközösségek bármely szintjén,

·         kezdeményezze diákszerveződések, iskolaújság, önképzőkörök stb. létrehozását és részt

vegyen ezek munkájában,

·         kiemelkedő munkájáért jutalmat, elismerést kapjon,

·         szabadidejében iskolán belüli és kívüli, érdeklődési körének megfelelő foglalkozásokra járhat,

·         személyiségi jogait, családi élethez és magánélethez való jogát az intézmény tiszteletben tartsa, azonban ő sem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében; továbbá nem veszélyeztetheti saját és társai, az intézmény alkalmazottai egészségét, testi-lelki épségét, valamint a tanuláshoz, művelődéshez való jogát.

2.2. A tanulói jogok gyakorlása

 

·         sérelem esetén a tanuló és törvényes képviselője a törvényben előírt módon jogorvoslatot kérhet  az osztályfőnöktől vagy az iskola vezetésétől,

·         az iskola Diákönkormányzatának ( DÖK)megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik,

·         az iskola tanulói és diákközösségei az őket érintő kérdésekben a DÖK-on keresztül érvényesíthetik jogaikat,

·         a tanulói közösségek álláspontjukat a hatályban lévő jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít,

·         az iskolába beiratkozott tanulók a napközi otthonos ellátásra valamint az iskola egészségügyi felügyeletre és ellátásra csak a tanév megkezdésétől jogosultak.

 

2.3. A tanulók kötelességei

 

A tanuló kötelessége, hogy:

 

·         az iskolában és az iskolán kívül iskolánk értékrendjét képviselje, és annak megfelelően viselkedjen,

·         betartsa az iskolai házirendet és az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,

·         aktívan és folyamatosan részt vegyen a tanórákon, a 16 óráig tartó kötelező, választott és egyéb foglalkozásokon,

·         rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen- képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének,

·         segítsen a nyugodt tanuláshoz szükséges feltételeket biztosításában: csend, rend, fegyelem,

·         segítse az iskola feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását, továbbfejlesztését, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,

·         munkájával, szorgalmával, magatartásával öregbítse iskolánk jó hírnevét,

·         védje saját és társai testi épségét, egészségét,- tilos a dohányzás, alkoholfogyasztás, drog stb.

·         haladéktalanul jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társát, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlelt, illetve ha sérült - amennyiben állapota lehetővé teszi,

·         vigyázzon az iskola, diáktársai és az iskola dolgozóinak értékeire, a szándékosan okozott kárt köteles megtéríteni. A fegyelmezetlenség miatti károkozás fegyelmi fokozatot von maga után,

·         a tanév teljes tartama alatt a szobacipőt használja,

·         az iskolában tiszta, ápolt külsővel a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, ne keltsen megütközést,

·         az iskolai ünnepélyeken az alkalomhoz illő, fehér blúzban, ingben és sötét aljban jelenjen meg,

·         tartsa tiszteletben azt a tényt, hogy társainak joga van a tudás nyugodt körülmények között történő elsajátításához,

·         az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

·         a tanórára a napi felszereléssel jelenjen meg, számonkérése a szaktanár hatásköre. A felszerelés rendszeres hiánya a félévi illetve év végi értékelésbe beszámítódik.   Egy napra csak egy bejegyzés írható. Az ötödik hiány után az osztályfőnök értesíti a tanuló szüleit, a tizedik bejegyzést fegyelmi fokozat követi a házirendben meghatározottak szerint. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége.

·         az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, vigyázzon az iskola felszereléseire, létesítményeire, a kulturált környezetre, óvja a falakat, a dekorációt, ügyeljen padja tisztaságára, rendjére, használja az udvart rendeltetésszerűen, ne rongálja a padokat,

·         fokozottan figyeljen a mellékhelyiségek kulturált használatára,

·         Az iskolai házirend elvárásainak betartását a magatartás- és szorgalomjegy minősíti, melyet az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök ad havonta.

3. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

3.1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái

A véleménynyilvánítási jog gyakorlásának lehetősége egyaránt vonatkozik az iskolai oktatással, illetve a közélettel kapcsolatos területekre.

A véleménynyilvánítási jog gyakorlása során a személyiség jogok tiszteletben tartása mellett az alapvető etikai szabályokat is be kell tartani.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés.

A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai.

Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével, a közgyűlést megelőzően legalább 5 munkanappal hamarabb, írásban eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ.

A diákközgyűlésen az osztályokat képviselő, általuk delegált tanulók vesznek részt, osztályonként 3 fővel.

 A diákönkormányzat szabályzata rögzíti a döntési, a véleményezési, az egyetértési jog gyakorlásának területeit.

A tanulók egyéni problémáikkal szaktanárhoz, osztályfőnökhöz, indokolt esetben az iskolavezetés tagjaihoz fordulhatnak.

3.2. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulók  tájékoztatása rendszeresen a kéthetenként (A hét) hétfőn reggel 7.45-kor megtartott iskolagyűlésen történik, ezen kívül az iskola aulájában ill. osztályaiban elhelyezett faliújságokon és az iskolarádión keresztül.

A tanuló egyéni kérdést intézhet szaktanáraihoz, osztályfőnökéhez, az iskola vezetőihez, melyet megtehet szóban vagy írásban.

Amennyiben nem kap érdemi választ, segítséget kérhet a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógustól vagy közvetlenül fordulhat az iskola igazgatójához.

Az iskola nagyobb közösségét érintő kérdéseket osztályfőnök, diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, iskolai vezetői, igazgatói szintjén lehet megtenni szóban és írásban. Az intézett kérdések az iskola oktató-nevelő tevékenységére, működési rendjére, az iskola életét meghatározó témakörökre irányulhatnak.

 4. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

Az iskola pedagógiai programjában elfogadott óra tervek alapján az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a válaszható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy nevét, heti óraszámát.

A tantárgyválasztás egy tanítási évre szól.

A tanuló a választott tantárgyat tanév közben nem módosíthatja.

5. Osztályozó és javító vizsgával kapcsolatos előírások

5.1. Osztályozó vizsga

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

e) a tanuló átvételénél az iskola igazgatója előírja,

f) magántanulóként folytatja tanulmányait.

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót az igazgató vagy megbízottja írásban tájékoztatja.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az iskola helyi tanterve  ill. a házirend melléklete tartalmazza.

5.2. Javító vizsga

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

-        a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

-        az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A javítóvizsga az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezhető. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót az igazgató vagy megbízottja írásban tájékoztatja a tanév végén

6. Az iskola munkarendje

Az iskola az éves munkarendjét az EMMI tanév rendjéről szóló rendelete alapján, a tantestület és a Diákönkormányzat javaslatait figyelembe véve az iskolavezetés határozza meg.

6.1. Napi munkarend

A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. Szervezési okokból 0.óra is tartható.

Csengetési rend a tanítási időben: 

Óra

jelző becsengetés

becsengetés

(a tanóra kezdete)

kicsengetés

(a tanóra vége)

0.

-

715

800

1.

745

800

845

2.

855

900

945

3.

955

1000

1045

4.

1055

1100

1145

5.

-

1155

1240

6.

-

1245

1330

 

Minden tanulónak az utolsó tanítási óra után hosszú szünetet (min. fél óra) biztosítunk az eb
az ebéd idejére, ezt követően kezdődnek a délutáni foglalkozások és a tanulószoba.

Csengetési rend rövidített órák esetén

Rövidített órák szerinti munkanapot indokolt esetben  az iskola igazgatója rendelhet el ill. adhat rá engedélyt.

Csengetési rend rövidített órák esetén:

Óra

jelző becsengetés

becsengetés

(a tanóra kezdete)

kicsengetés

(a tanóra vége)

0.

-

7.20

7.55

1.

-

8.00

8.35

2.

-

8.45

9.20

3.

-

9.30

10.05

4.

-

10.10

10.45

5.

-

10.50

11.25

6.

-

11.30

12.05

A napi munkarend betartása

A tanulók a tanóra kezdete előtt legalább 15 perccel korábban érkezzenek az iskolába.

A tanuló 8 óra előtt a magával hozott reggelijét a tanteremben a helyén elfogyaszthatja, felkészül a tanórákra.

Óraközi szünetek

A szünetekben az ügyeletes tanárok utasításait be kell tartani! Tízóraizni csak a tanteremben vagy az ebédlőben lehet.

A tanulók jó idő esetén az 1. és 3. szünetben kötelesek az udvaron, más esetben az osztályban ill. az aulában tartózkodni. A cipőcsere szünetekben, jó idő esetén nem kötelező.

Az iskola épületében kerüljék a hangoskodást, rohangálást és minden olyan játékot, mely veszélyezteti a saját és mások testi épségét vagy rongálást okozhat.

Labdázni és fogócskázni csak az udvaron szabad!

A tanulók minden veszélyt, veszélyforrást, balesetet az ügyeletes nevelőnek kötelesek jelenteni.

6.2 A hetesek feladatai

A hetesek a szünetben előkészítik a következő tanóra tárgyi feltételeit: kréta, szemléltető eszköz.

Biztosítják a tiszta, kulturált környezetet: táblatörlés, szalvéta, szemét összeszedése, stb.

Felügyelik az osztály rendjét a tanár megérkezéséig.

A tanterem ablakát csak felnőtt jelenlétében szabad kinyitni.

Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.

Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor a becsengetés után 10 perccel jelzi az igazgatónak vagy a helyettesnek a tanár hiányát.

Távozáskor a teremben leoltja a világítást. A hetes kötelezettségének mulasztása esetén, a mulasztás súlyosságát figyelembe véve, elmarasztalásáról az osztályfőnök dönt.

A heteseket - munkájuk elvégzésében - mindenkinek kötelessége segíteni.

Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.

6.3.A tanórai foglalkozások rendje:

A tanórai foglalkozások rendjét az órarend ill. a csengetési rend határozza meg.

-  Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

-  A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik.

- A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

- Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, elsősorban a rajz és technikaórák esetében.

- Kivételes esetekben, igazgatói engedéllyel rövidített órák tarthatók, melyek hossza nem lehet kevesebb 35 percnél.

6.4.A tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

a)    tanulócsoportok

b)   egyéb tanórán kívüli foglalkozások

·     &nb