Kezdőlap

Tótkomlós

Iskolai élet
Hírek
Bemutatkozás
Dokumentumok
Iskolatörténet
O našej škole
Szakkörök
Harmónia
Diákjaink
Tantestület
Eredményeink
Elsősöknek
Rendezvényeink
Terembérlés
Pályázatok
Alapítvány
Óvoda
Diákönkormányzat
 
Képek iskolánk életéről
Galéria

PEDAGÓGIAI PROGRAM              HÁZIREND            SZMSZ                   

 

 

 

SZLOVÁK KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

 

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

óvodai%20logó

  

 

T A R T A L O M J E G Y Z É K

 

                        Tartalomjegyzék                                                                                       

I.                     BEVEZETŐ                                                                                                  

I. 1.                 Óvodánk bemutatása                                                                                    

II.                   GYERMEKKÉP,ÓVODAKÉP,PEDAGÓGUSKÉP,KÜLDETÉS-
                        NYILATKOZAT, HITVALLÁSUNK                                                      

II. 1.                Gyermekkép                                                                                                

II. 2.                Óvodakép                                                                                                    

II. 3.                Pedagóguskép                                                                                               

II. 4.                Küldetésnyilatkozat                                                                                     

II. 5.                Hitvallásunk                                                                                                

                       Óvodai nevelésünk rendszer ábrája                                                              

III.                  ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI                                                

III. 1.              Egészséges életmód alakítása                                                                                

III. 2.              Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés                                          

III. 3.              Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása                    

IV.                  AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK KIEMELT FELADATAI                                  

IV. 1.              Anyanyelvi nevelés                                                                                     

IV. 2.              A szlovák nyelvi nevelés                                                                             

IV. 3.              Külső világ tevékeny megismerésére nevelés                                              

V.                    AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI                          

V. 1.                Személyi feltételek                                                                                      

V. 2.                Tárgyi feltételek                                                                                          

V. 3.                Az óvodai élet megszervezésének elvei                                                      

V. 4.                Hagyományaink, ünnepeink – évkör                                                           

V.5.                 Óvodánk szolgáltatásai                                                                                 

V. 6..               Napirend                                                                                                      

VI.                  ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODA-
                        PEDAGÓGUS FELADATAI                                                                    

VI. 1.              Játék                                                                                                            

VI. 2.              Verselés, mesélés                                                                                        

VI. 3.              Ének , zene, énekes játék, gyermektánc                                                       

VI. 4.              Rajzolás,festés, mintázás, kézi munka                                                         

VI. 5.              Mozgás                                                                                                        

VI. 6.              A külső világ tevékeny megismerése                                                            

                        Matematika                                                                                                              

VI. 7.              Munka jellegű tevékenységek                                                                    

VI. 8.              A tevékenységekben megvalósuló tanulás                                                  

VII.                 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE                   

VIII.               ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE                                              

IX.                  GYERMEKVÉDELEM - IPR                                                                   

X.                    SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI
                        NEVELÉSE                                                                                              

XI.                  TEHETSÉGGONDOZÁS - TEHETSÉGFEJLESZTÉS                            

XII.                 ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDJE                         

XII. 1.             Legitimációs záradék                                                                                  

XIII.               ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK                                                

XIII. 1.           Legitimációs záradék                                                                                  

XIV.               FELHASZNÁLT IRODALOM                                                                

 

I.       BEVEZETŐ

Az óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. A nemzetiségi óvodai nevelés hazánk egységes köznevelési rendszerének része.

       1.   Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy

a)  a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg;

b)  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;

c)  az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben

Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.

Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz.

2.     Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni

a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; Az irányelv meghatározza a magyarországi nemzetiségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a nemzetiségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermek nevelését végzi.        

Tótkomlós Város Önkormányzata által fenntartott Napközi Otthonos óvodáinak nevelőtestülete az 1999/2000 tanévet a saját nevelési programja alapján kezdte meg.

Helyi nevelési programunkat az Országos Óvodai nevelés alap- programjára építettük a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével.

A nemzetiségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését. A nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodában mindkét nyelv, a nemzetiség nyelve és a magyar nyelv fejlesztését szolgálja.

Kiemelten kezelt helyi sajátosság a szlovák nyelv, hagyomány és kultúra ápolása az anyanyelv és a környezeti nevelés.

Óvodai nevelésünk az emberi személyiség teljes kibontakoztatására az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul.

A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg.

Programunk készítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vettük a

v 255/2009. (XI.20.) Kormányrendeletet,

v nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelési irányelvét is,

v a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

v 1993. évi LXXIX. Tv. A közoktatásról

v IPR – A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. § (4-8) bekezdésnek megfelelve mely szerint, az óvoda az Oktatási és Kulturális Miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést.

v Alapító okirat

v 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

v Módosított: 2019. évi LXX törvény a nemzeti köznevelésről 

v 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról

v 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

v 229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

v 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

v 1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról

v 363/2012.(XII.17/ Korm.rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

v 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irány elvei

v A 2. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

v A 3. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

v Az 1. melléklet III. címe a 137/2018.(VII.25.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

v Az 1. melléklet IV. cím Az óvoda kapcsolatai alcím 4. pontját a 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

v Az 1. melléklet V. cím Verselés mesélés alcím 2. pontja a 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

v Az 1. melléklet V. cím Verselés mesélés alcím 7. pontja a 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelet 1 §-ával megállapított szöveg.

v Az 1. melléklet V. cím Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka alcím 1. pontja a 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

v Az 1. melléklet V. cím A külső világ tevékeny megismerése alcím 2. pontja a 137/2018. (VII.25.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

v Az 1. melléklet VI. pont 3. alpontja ugyanezen rendelet 2. §ával megállapított szöveg.

Óvodánk Nevelési Programját is a fentiek tükrében készítettük el, amelyben rögzítettük az intézményünkön belüli szakmai konszenzus feltétlenül tiszteletben tartandó minimumát, egyéni szabadságát, autonómiát is biztosítva

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Kormányrendelet

363/2012. (XII.17.) a kihirdetést követően 2013.09.01.-től hatályba lép

azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet először a 2013/2014-es óvodai nevelési évben kell alkalmaznunk.

A TÁMOP 3.1.4.  sz. projekt fenntartási időszaka 2015/2016-os nevelési-oktatási év végén lejár, ezért a pedagógiai programunk módosításra kerül.

A módosítás ideje: 2016. 09. 01-től lép hatályba.

2013.szeptember 1.-től a Tótkomlósi Diófa utcai óvoda a Országos Szlovák Önkormányzat fenntartása alá tartozik.

 

 

Szabályozó dokumentumok

Szabályozó tartalma

2011.04.25.

Magyarország Alaptörvénye

 

2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

Módosított: 2019.évi LXX törvény

 

 

 

LXXIX/1993. törvény a közoktatásról

Közoktatásról szóló törvény

 

363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet

Óvodai nevelés országos              alapprogram

 

 

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet

A nevelési-oktatási intézmények

működéséről és köznevelési

intézmények névhasználatáról

 

1. melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI

rendelet

A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve

 

3. melléklet a 17/2013.(III. 01) EMMI rendelethez

Nemzetiségi óvodai nevelés alapelvei

 

2003. évi CXXV. törvény

 

Az egyenlő bánásmód és az

esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény

   

 I. 1.           Óvodánk bemutatása

Az óvoda neve: Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

Fenntartója: Országos Szlovák Önkormányzat

Székhely: 1114 Budapest Fadrusz u. 11/a

Telefon:Tel.,fax:(+36-1)386-8759,(+36-1)466-9463
email: oszo@axelero.hu

Igazgató : Laukó Zsuzsanna

Székhely: Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

Telefon : 06 68 462 076

Intézményegység-vezető: Moravszkiné Paulik A Katalin

Az óvodaépület címe:

Diófa utcai óvoda: 5940. Tótkomlós, Diófa u. 10. sz.

Tel/fax.: 68/462-546

email: ovoda.totkomlos@gmail.com

         Tótkomlós (Slovenský Komlóš) a dél-alföldi magyarországi szlovák települések tipológiai rendszerébe tartozó város. Tótkomlós lakosságának száma 5780 fő, ebből 20 %-a vallja magát szlováknak. Ebből következik, hogy a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvodában nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetiségi szlovák nyelv, kultúra, hagyományok és szokások ápolására. Városunk központját szeli ketté folyócskánk a Száraz-ér, mely az utóbbi években fontos természetvédelmi területként került a figyelem középpontjába. Mezőgazdasági jellegű városunkra jellemzőek a nagy zöld területek: parkok, ligetek, kertek, erdősávok,

stb. A Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda  épülete a város központjához közel helyezkedik el, azonos társadalmi és természeti környezetben.

Az óvodaépülete a főútvonalaktól kissé távolabb, kevésbé forgalmas, de jól megközelíthető helyen található, zöldövezet mellett.

Településünkre jellemző a szlovák és magyar emberek összetartása, a nyitottság, egymás megbecsülése, tisztelete, az érzelemgazdagság. Generációk egymásnak adták át tapasztalataikat, ezáltal nagyon sokáig képesek voltak megőrizni a család, családi értékteremtő erejét, a hagyományokat. A családi szocializációs hatásokat nélkülöző gyermek számára az óvodában kell megadnunk a személyiség érését segítő feltételeket, a szociális viselkedés fejlesztésével, valamint a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyomány és szokásrendszer ápolását, a kultúrkincs továbbörökítésének lehetőségét.

II.      GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP,

         KÜLDETÉSNYILATKOZAT, HITVALLÁSUNK

II. 1.           Gyermekkép

Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

   Ezek szerint: a gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, , biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Gyermekképünket a következőképpen összegezzük:   A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással soha nem helyettesíthető indivídum, és szociális lény aktivitását. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső érés sajátos törvényszerűségei, a spontán, tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Arra törekszünk, hogy gyermekeink kellő nyelvi fejlettséggel rendelkezzenek, amely képessé teszi őket a kommunikálásra. Magyarok és szlovákok együtt képesek legyenek egymás nyelvét, kultúráját, hagyományait elfogadni. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink tapasztalatszerzés, élményszerű cselekvés által vegyék észre a természet szépségét, védjék, óvják azt.

A gyermekközösségben természetes módon elfogadják a különbözőségeket.

                 "A gyermek abból tanul amit lát,

                   Ha a gyermek együtt él a barátsággal,

                   megtanulja, hogy a világ olyan hely,

                   ahol jó élni!"

                                                        (Dorothy L. Nolte)

 

II. 2.           Óvodakép

 Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család

Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő

élet szakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. . Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

         Az óvodai nevelésben alapelv:

-         a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés

                és bizalom övezi

-         a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

-         az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

 

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és a társadalmi integrálását.

 

II. 3.        Pedagóguskép

A kisgyermeket tisztelettel kezeljük. Pedagógiai gyakorlatunkat a gyermekközpontúság vezérli. Az óvodában minden, és mindenki a gyermekért van. Értelmezésünkben a gyermekszeretet a gyermek feltétlen tiszteletét jelenti. Jelenti a senki másra át nem hárítható felelősségünket azért, hogy minden egyes gyermeket lehetőségeihez és képességeihez mérten, maximálisan fejlesztenünk és nevelnünk kell.

II. 4.    Küldetésnyilatkozat

KÜLDETÉS NYILATKOZAT

1.     Azonosulunk a program alapelvével, céljaival!

Csak akkor vagyunk a programunk megvalósítói, ha hittel cselekszünk, s benne teljes értékű tagként dolgozunk

2.       Megteremtjük a gyermekek boldog és biztonságos környezetét!

A gyermekek a mi szeretetünkre, törődésünkre, megértésünkre és hiteles kommunikációnkra vágynak

3.       Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozunk a szülőkkel!

Legyen személyes, meghitt kapcsolatunk, szólítsuk őket nevükön. Minél többet mondjunk el és üzenjünk nekik a legdrágább kincsükről, a gyermekükről

4.       Tudjunk nevetni, felfedezni, csodálkozni!

Ha mi képesek vagyunk erre, képesek leszünk a gyermekeknek is szikrát adni, mely fellobbantja bennük a humor felfedezés és néphagyományőrzés varázslatos tüzét

5.       Ami nekünk a program szabta kötelesség, az a gyermekeknek élmény és játék!

Ha mi erre gondolunk a játékos tanulási folyamatban, akkor a gyermekeket eljuttatjuk az értékekkel való azonosulásig

6.       Hirdetjük, cselekedjük a „CSAK TISZTA FORRÁSBÓL” elvet!

A kisgyermek mindent megtanul, amit a szeretett személytől hall

7.       A nemzetiségi szlovák nyelv hagyomány és kultúra ápolása!

Tiszteljük a másságot, gazdagítja, színesíti kulturális életünket.

8.       Törekedjünk a legjobb minőség elérésére!

A minőségi munka minket, a programot s az óvodánkat egyaránt dicséri.

9.       Kialakítjuk az igényeknek megfelelő, harmonikusan szép és gondozott óvodánkat!

A rendezettség, a szép környezet nem csak a külvilágnak szól, hanem kifejezi belső igényességünket is

10.  Tudjuk, és szem előtt tartjuk, hogy mivel tartozunk magunknak, a programnak, szűkebb, tágabb környezetünknek, amelyben élünk!

II. 5.     Hitvallásunk

A kisgyermeket tisztelettel kezeljük. Pedagógiai gyakorlatunkat a gyermekközpontúság vezérli. Az óvodában minden, és mindenki a gyermekért van. Értelmezésünkben a gyermekszeretet a gyermek feltétlen tiszteletét jelenti. Jelenti a senki másra át nem hárítható felelősségünket azért, hogy minden egyes gyermeket lehetőségeihez és képességeihez mérten, maximálisan fejlesztenünk és nevelnünk kell.

 

„Engem ne emeljen a magasba senki,

Ha nem tud addig tartani,

Míg tényleg megnövök.

Guggoljon ide mellém,

Ha nem csak hallani,

De érteni akar,

Hogy közel legyen,

A szívdobogásunk.”

 

 ( Birtalan Ferenc


 


 

III.    AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI

Az óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:          

·        Az egészséges életmód alakítása.

·        Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

·        Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

III. 1.                   Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése.

Ezen belül:

·        A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

·        A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

·        A gyermek testi képességei fejlődésének segítése.

·        A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

·        Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, és különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás,  az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

·        A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet biztosítása.

·        Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

·        A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;

·        Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához.

·        A különböző szociális hátrányokból eredő hiányosságokat pótoljuk, a különböző óvodai programokkal (apák napja, családi nap, sportvetélkedő, játszódélután, vitaminnap).

III. 2.                   Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy:

-         már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket,

-         az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;

-         az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását,

-         és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;

-         az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek

erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását.

Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be.

  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel

III. 3.                   Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes

beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Modell érétkű az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja.

Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség- fejlesztése.

A nemzetiségiségi nevelés célja és feladata, hogy:

- biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára,

- ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat,

- készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv, iskolai tanulására,

segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

A nemzetiségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a nemzetiségi nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

A nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék,) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

 A beszédhibás gyermekkel rendszeresen logopédus foglalkozik. A különböző „élményprogramokkal”, közvetlen helyszíni megtapasztalással, a gyermekek beszédkésztetését, beszédkészség fejlődését segítjük elő.

IV.    ÓVODAI NEVELÉSÜNK KIEMELT FELADATAI

IV. 1.                   Anyanyelvi nevelés

 Az óvónő célja:

v Biztosítsa a jó társkapcsolat kialakítását közte, és a gyermekek közötti párbeszéd érdekében.

v Tegye lehetővé, hogy nyugodt légkörben minden gyermek beszélhessen.

v Hallgassa meg mondanivalójukat, ösztönözze őket válaszadásra.

v Segítse elő gondolkodásuk fejlődését kérdéseivel.

v Ösztönözze a gyermeket a gyakori beszédre.

Az óvónő feladata

v Ismerje és kötődjön érzelmileg anyanyelvéhez.

v Törekedjék szemléletes beszédre.

v Teremtsen beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkört.

v Nevelje arra a gyermeket, hogy bátran nyilatkozzon meg, mondja el élményeit és hallgassa meg társait.

v Ismerje a család nyelvi kultúráját, figyeljen az ott előforduló hibákra, hívja fel a figyelmüket a beszélgetések fontosságára.

v Kísérje figyelemmel a gyermek kialakulóban lévő egyéni beszédsajátosságait, fejlessze alkotó és passzív szókincsét.

v Megfelelő módszerekkel segítse a beszédhibák javítását, szükség esetén kérje szakember segítségét.

A gyermek tevékenységei

v Felszabadult légkörben szívesen beszél.

v A gyermek nyitottá válik a kapcsolatteremtésre.

v Játék közben társaival kommunikál, használja a nyelvi fordulatokat.

v Gyakorolja az elbeszélő és párbeszédes beszédformákat, felismeri miképpen lehet bánni a hangjával.

v Megfigyelés, tapasztalatszerzés útján szerzett élményeit elmondja.

v Beszédfejlesztő játékokat játszik, bábozik.

A fejlődés jellemzői

A gyermek 3-4 éves korban:

v Ismeri a környezetéhez tartozó tárgyak és a megszokott jelenségek nevét.

v A megismert új szavakat, szófordulatokat más hasonló beszédhelyzetben alkalmazza.

v Gondolatait összefüggően kifejezi.

4-5 éves korban

v Bátran és szívesen beszél.

v Érti és használja az ismert szavakat akkor is, ha az azokkal jelölt tárgyakat, személyeket nem szemléli közvetlenül.

v Gondolatai érthetően, összefüggően tudja kifejezni.

v Alkalmazza a párbeszéd jellegzetes fordulatait.

v Használja a jelen és múlt idejű igeidőket, képzőket, ragokat.

5-6-7 éves korban

v Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét.

v Áthatóan, folyamatosan kommunikál, beszél.

v Nyugodtan, figyelmesen végighallgatja az óvónőt, végigvárja társa megnyilvánulását.

v Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki.

v Minden szófajt alkalmaz.

v Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot.

v Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat.

 

 

IV. 2.                   A szlovák nyelvi nevelés

A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

A gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően biztosítjuk a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését, törekszünk a kulturális hagyományok átörökítésére.

A nemzetiségi nevelés feladata a gyermekek szóbeli kifejezőkészségének megalapozása és az, hogy ápolja a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat.

A szlovák nyelvoktatás heti 16 órában történik.

Írásos dokumentációja a csoportnaplóban található.

     I. A nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladata

A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

A nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy

- biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

- ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

- készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására;

- segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

A nemzetiségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett - figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

A nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

Óvónő célja

v Biztosítsa változatos tevékenységekkel a gyermek érdeklődését és aktivitását a szlovák nyelv terén.

Az óvónő feladata

v Készítse fel az óvodáskorú gyermeket a nemzetiségi nyelv tanulására.

v Folyamatosan bővítse a gyermek szlovák szókincsét.

v Alakítsa ki a gyermek pozitív érzelmi viszonyulását a szlovák nyelvhez.

A gyermek tevékenységei

v Természetes szituációkban alkalmazza az udvariassági kifejezéseket.

v Élményeket szerez a szlovák hagyományőrzés terén.

II. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

v A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

v a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája és nyelve iránt;

v b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a nemzetiség nyelvén közvetíteni;

v c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

v d) ismerjen a nemzetiség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);

v e) ismerkedjék meg a helyi nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

A fejlődés jellemzői

A gyermek

3-4 éves korban

v A ki? Mi? Kérdésre megnevez tárgyakat, élőlényeket.

v A mit csinál? Kérdésre megnevezi a tárgyak, élőlények cselekvését.

v A milyen? kérdésre megnevezi a személy, tárgy tulajdonságát.

v Ismeri saját nevét.

v Érti az óvodapedagógus közléseit.

v Ismeri az üdvözlési és udvariassági formákat.

v Tisztán ejti a magán- illetve mássalhangzókat.

v Megtanul néhány mondókát, verset, gyermekdalt, énekes játékot.

4-5 éves korban

v A kit? Mit? Kérdésre megnevez élőlényeket, tárgyakat.

v A kik? Mik? Kérdésre többes számban nevez meg élőlényeket, tárgyakat.

v Ismeri a számneveket 6-ig.

v Tisztán ejti a hangokat.

v Megtanul néhány mondókát, verset, gyermekdalt, énekes játékot.

5-6-7 éves korban

v A kérdésekre 3-4 szavas mondatokkal válaszol.

v Alkalmazza az állítás és a tagadás legegyszerűbb formáit.

v Ismeri a számneveket 10-ig.

v Tisztán ejti a hangokat.

v Beszéde tagolt, érthető.

v Megtanul 5-7 mondókát, 5-7 verset, 5-6 gyermekdalt, 3-4 énekes vagy mozgásos játékot.

v Képessé válik a nemzetiségi nyelv tanulására.

v Bizonyos fokon birtokában van mindazon készségeknek és képességeknek, amelyek őt a szlovák olvasás befogadására, megtanulására alkalmassá teszi.

IV. 3.                   Külső világ tevékeny megismerése

Az óvónő célja

v Ösztönözze a gyermeket a környezetvédelemre.

v Vegye figyelembe a gyermekek környezetben szerzett eltérő tapasztalatait, ismereteit.

v Tegye lehetővé a gyermek számára, hogy megismerje a világot és megértse azt a maga egészében.

Az óvónő feladata

v Tárja fel, ismerje meg a gyermek családi hátterét és szokásrendszerét.

v Teremtsen olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik a környezet felfedezését, tapasztalatok szerzését a természetben.

v Törekedjen arra, hogy a gyermek minél több élményt gyűjtsön saját természeti és társadalmi környezetéből, valamint a tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.

v Biztosítson minden eszközt és lehetőséget a gyermek természetben való folyamatos tevékenykedtetéséhez.

v Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

v Használjon minél több természetes alapanyagot.

v Tárja fel a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi nemzetiségi néphagyományok szokások és tárgyi kultúra értékeit, hogy a gyermek megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

v Tegye lehetővé a szükséges matematikai tapasztalatok megszerzését, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítását.

A fejlődés jellemzői

A gyermek:

3-4 éves korban

v Felismeri és megnevezi főbb testrészeit.

v Környezetükben szerzett tapasztalatait, élményeit érthetően kifejezi.

v Felismeri és megjegyzi a tanult gyümölcsök, zöldségek nevét.

v Ismeri az alapvető színeket.

4-5 éves korban

v Ismeri nevét, közeli családtagjait.

v Képes környezete tárgyait, néhány növényt, állatot különböző szempontok szerint összehasonlítani.

v Néhány egyszerű, megnevezett tulajdonság szerint tud tárgyakat, személyeket, képeket szétválogatni, sorba rendezni.

v A vizsgálódás, tevékenység közben megnevezi a tulajdonságokat, és általában, kérdésre helyesen használja a legegyszerűbb összehasonlítást kifejező szavakat.

v Észreveszi a megfigyelt természeti jelenségben az egyszerű összefüggést.

v Meg tud különböztetni eltérő alakú tárgyakat, építményeket.

5-6-7 éves korban

v Ismeri lakása címét, szülei foglalkozását.

v Gyakorolja az elemi közlekedési szabályokat.

v A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggését felismeri.

v Ismert tárgyakat, jelenségeket, külső jegyeik rendeltetésük szerint összehasonlít.

v Összehasonlításait szóban is kifejezi, és mások megállapításainak igazságát megítéli.

v Érti, és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat.

v A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolja.

v Felismeri a napszakokat, különbséget tud tenni az évszakok között.

v Ismeri a gyűjtőfogalmakat és az oda tartozó elemeket, felsorolja.

v Felismeri, érti, és követni tudja a térben való tájékozódásban az irányokat és állásokat.

v Tegye lehetővé, hogy a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jusson a gyermek.

v Tegye lehetővé a gyermek számára, hogy a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat (relációkat), megismerje.

v Fokozottan érvényesítse a valóság, az erről alkotott kép, és az ezt kifejező szó egységét.

V.      AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

V. 1.  Személyi feltételek

v Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

v Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személye meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára, amely kiegyensúlyozott légkörben valósul meg.

v Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

v A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit.

.    A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése, speciálisan képzett szakember

    közreműködését igényli

- Óvodánkban szakmai munkaközösségek működnek:

                            Belső Ellenőrzési Csoport

                            Szlovák nemzetiségi munkaközösség

Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű.

-         Összehangolt munka a nem pedagógusokkal.

-         Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.

-         Gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezése.

-         Megfelelő munkakörnyezet biztosítása az óvodai munkatársaknak.

-         Lehetőség megteremtése a szülők fogadására.

-         Fejlesztő munkánkat segíti még: logopédus, mozgásterapeuta, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus.

A gyermekek vonatkozásában.

v Betöltött 2 és fél éves kor.

v Önállóság, kommunikációs képesség.

v Szülők közreműködése a nevelés program megvalósításában.

A nevelőtestület stabil, sokszínű, kreatív óvodapedagógusokból áll, akik fogékonyak és nyitottak az új szakmai ismeretek megszerzésére.

V. 2.           Tárgyi feltételek

         Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

Az alapellátás biztosítását továbbra is a költségvetés átgondolt, ésszerű felhasználásával tervezzük. Az óvodai alapeszközöket kiegészítve programunk eredményességét, hatását erősítik a következő eszközök.

v Fejlesztő játékok – természetes alapanyagokból.                                        A játékeszközök választásánál fontosnak tartjuk a tudatos odafigyelést   arra, hogy melyik játék , milyen részképességet fejleszt felhasználásakor.

v Környezeti neveléshez: nagyítók, mikroszkóp, kis növény- és állathatározók, fényképezőgépek, természetfilmek, videó kazetták, távcsövek.

v Anyanyelv fejlesztéséhez: tükrök, mesekönyvek, társasjátékok, báb, stb.

v Mozgásfejlesztő tornaszerek napi játékos használatra. A testnevelési foglalkozásokon használt eszközök közül többet a csoportszobában is felhasználunk. Ezzel a gyermekek játékidőben is gyakorolhatják a mozgásfejlesztő feladatokat, illetve újabb játékokat is kitalálhatnak.

v Szemléltetőeszközök a szlovák nemzetiségi oktatáshoz. Népviseleti ruhák a nemzetiségi szereplésekhez.

v Hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak. A meglévő eszközök tudatosabb használata programunk szellemében.

v Újabb játékok vásárlásával is ezeket a szempontokat helyezzük előtérbe.

Az objektív külső feltételek, mint az óvodák épülete, berendezése, az óvodák udvara, a gyermekeket körülvevő környezet – adottak.

V. 3.           Az óvodai élet megszervezésének elvei

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend

biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek,valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos

foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az

ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek

A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatárssal.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével

Koncepcionális elemek

     A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése

A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a nemzetiség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét.

A nemzetiségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a nemzetiségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a nemzetiségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

A nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvodának a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.

Az óvoda környezete tükrözze a nemzetiség kultúráját, a nemzetiség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

A szlovák-magyar kultúra ápolása, a szlovák nyelv gyakorlása, elsajátítása, néphagyományőrzés. Ebben is biztosítjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését.

Az anyanyelvi nevelés kiemelt feladata segíteni a gyermekek önbizalmának kifejlődését, megerősítését, továbbá szociális kapcsolatainak kedvező alakulását.

A helyi környezeti adottságok megismertetésével, megszerettetésével a külső világ tevékenykedtetés általi megtapasztalásánál hazaszeretetre nevelés.

Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott.

1.     Alapvető követelménynek tekintjük a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítását az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. Az óvónő nevelőmunkája során szoros kapcsolatba kerül a családdal. A kölcsönös bizalom eredményeképpen a családi élet legbensőbb dolgairól is lehetnek információi.

2.     A szlovák nyelvre való ráhangolás.

3.     A közös programok szervezésével élménynyújtás és ezáltal a környező világ megismertetése.

4.     Az óvónőink egész nevelőmunkáját áthatja a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, szereteten, őszinte érdeklődésen és az elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.

5.     A 3-6-7 éves gyermek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvónő modell szerepe kiemelkedő jelentőségű. A modell átvételben az érzelemnek és a beszédnek fontos szerepe van. Ezért biztosítjuk a gazdag érzelmi légkört, óvónőink nyelvi kommunikációs kifejezőkészsége, kultúráltsága állandó minta minden gyermek számára. Nevelői magatartásunk, beállítottságunk modell legyen a családi nevelés számára is.

6.     Tiszteletben tartjuk a családok belső szokásait, ügyeit. Ezért biztosítjuk a szülőt titoktartásunkról. E követelmények megsértése vétségnek minősül a pedagógiai etika ellen.

V.  4.          Hagyományaink, ünnepeink - Évkör

SZLOVÁK MAGYAR NÉPI MONDÓKÁK, GYERMEKJÁTÉK DALOK, ZENEHALLGATÁSHOZ

NÉPDALOK, NÉPMESÉK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK, NÉPI BÁBJÁTÉKOK    

 

 

                                     

      

                                                        Farsang- fánksütés                        Tavaszi rügyeztetés, csíráztatás,

                                                                - szemüvegek                       hajtatás

                                                                  álarcok készítése               „Egy gyermek, egy palánta” - a

                                                               - farsangi bál                        virágos óvodánkért

                                         Télűzés                                                       Nemzeti jelképeink megismerése

                               Madáretetés, madárvédelem                                      Húsvéti projekt hét

                               Téli sportjátékok – havas játékok                                     - húsvéti jelképállatok simogatása

                           Újévi jókívánságok                                                                       - tojásfestés

               

          Adventi játszóház                                                                                         - locsolkodás                                               

               

                          Karácsonyi projekt hét:                      Farsang               Március 15.        – húsvéti hagyományok felelevenítése 

                      - fenyő ünnepély                                                                                                  a szlovák tájházban (alkalomszerű)

                      - karácsonyi hangverseny                     Újév                         Húsvét                                  Húsvéti játszóház

                      - mézeskalácssütés                                                                                                              Anyák köszöntése

               Adventi koszorúkészítés                         Karácsony                       Anyák napja                         Apák napja

              Luca búza ültetése                                                                                                                 Családi sportnap - gyereknap

           Télapó ünnepély                                     Luca nap                                       Apák napja

                                               

 

                                                       Miklós nap                     TÉL        TAVASZ                 Ballagás                             Kirándulás

                                                                                                                                            Gyermeknap

 

Márton nap a Szlovák                Márton nap                           ŐSZ       NYÁR         

Iskolában

- lampionos felvonulás                                                                                                                         Kirándulások, séták

- Márton napi vásár                       Családi kreatív nap                                               Nyári élet

Családi kreatív nap:

  - Vásári portékák készítése

  - Termésbábok készítése                    Gyümölcsvarázs                                                                                        Dalos játékok

     - Őszi termések gyűjtése

         Gyümölcs projekt hét                           Őszi kirándulások

            - gyümölcsbábok készítése

              - süteménysütés

                 - gyümölcssaláta készítése                                                                                                    Mozgásos játékok

                      - kompótkészítés

                         - aszalás

                             - séta az őszi gyümölcspiacon

                                     Tájház látogatás                                                                                   Fagyizás

                                      Vonatozás, lovas kocsikázás

Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek, fontos feladatunk a hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, úgy külsőségekben, mint belső tartalmukban. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, amely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre, és gazdagon motivált tevékenységekre.

Hagyományaink, ünnepeink szerves részét képezik a szlovák, nemzetiségi nevelésnek.

Az óvodai fejlesztő munkánk fontos jellemzője a heti terv használata.

Minden mozzanat a gyermekekkel együtt zajlik, a munkamegosztás, az egyéni vállalt önkéntesség, szabad önkifejezés és önállóság hatja át.

„Ha a kisgyermek szabadon nyúl

a tapasztalatokért átéli az életet.”

                                    (Bólyai Farkas)

Jeles napok feldolgozása, megünneplése minden csoportban külön történik, beleértve a zöld napos ünnepeket is, például madarak napja, föld napja, stb.

V. 5.        Óvodánk szolgáltatása

-         Néptánc/ Középső és nagycsoportban

-         Ovi foci/ Középső és nagycsoportban

-         Angol nyelv szoktató /Nagycsoportban

V. 6.           Napirend

A napirendünk hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Biztosítjuk a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását.

A tevékenységek megszervezéseinek elvi szempontjai:

v A folyamatosság.

v A kötetlenség.

v A választhatóság.

v Az átjárhatóság.

v Rugalmasság.

6 h-tól 12 h-ig               - folyamatos játéktevékenység,

                                      - étkezés, önkiszolgálás,

                                      - egészségügyi szokások gyakorlása,

                                      - mindennapos mozgásos percek,

                                      - fejlesztési lehetőségek kihasználása,

                                        (kötetlen és kötött fejlesztések),

                                      - levegőzés,

12 h-tól 13 h-ig             - ebéd,

                                      - egészségügyi szokások gyakorlása,

13 h-tól 15:30 h-ig                  - alvás mesével, altató dallal,

                                      - pihenés,

                                      - egyéni alvásigénynek megfelelően folyamatos

                                      - ébredés,

                                      - uzsonna,

                                      - egészségügyi szokások gyakorlása,

15:30 h-tól 17 h-ig                  - folyamatos játéktevékenység,

                                      - alkalmankénti testedzés,

                                      - egyéni fejlesztések,

                                      - folyamatos hazabocsájtás.

VI.    AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ

          ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

VI. 1.                   Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai eleminek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.

A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása.

Az óvónő célja

v Törekedjen a játék indirekt irányítására.

v Erősítse a baráti kapcsolatok kialakulását.

v Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy játékok során alkalmazzák az ismert szlovák kifejezéseket.

v Tudatos, indirekt játékirányítás mellett, segítse a gyermek játékszükségletének kielégítését.

v Törekedjen arra, hogy kreatív, fejlesztő és élményt adó tevékenységgé váljon a szabad játék.

Az óvónő feladata

v Megteremti a nyugodt, szeretetteljes légkört az elmélyült játékhoz.

v Biztosítja az elegendő időt, helyet és eszközt a játék számára.

v Biztosítja a közös élményeket a játék fejlesztése érdekében, fejleszti kreativitását és élményt adó tevékenységüket.

v Ösztönzi a gyermekeket a játék közben kialakult konfliktusok feloldására.

v Ösztönzi a gyermekeket a játék folyamán a szlovák kifejezések, mondókák, dalok, használatára.

v A gyermek készség-, differenciált képesség -, és készségfejlesztése.

A gyermek tevékenysége

v Spontán és önkéntes módon örömmel játszik.

v Igényli a felnőttel való együttjátszást, gyakorlójátékot játszik.

v Szerepjátékot, építőjátékot, konstrukciós játékot, szabály- és szabad játékot játszik, dramatizál, bábozik.

v Gyakorlójátékot játszik véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti.

v Építő- konstruáló játék közben különböző játékszerekből összerak, létrehoz valamit, eleinte spontán, de később átgondolt elrendezett meghatározott céllal épít.

v A szerepjáték során belső reprezentációit, a részfunkcióban elsajátított konkrét mozgásos, képi és szimbolikus elemek egyedi kombinációit jeleníti meg.

v A szabályjátékban a gyermek igazodik a legfontosabb szabályokhoz – a mozgásos szabályjátéknál – értelemfejlesztő szabályjátéknál is.

v A barkácsolása a játék igényéből indul ki és nem öncélú.

v A bábozás során feleleveníti belső világának tapasztalatait, esztétikai, szociális élményeit.

v A szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és a nem pedagógus kollegákkal való együttműködésben:

-         Mintaértékű kommunikáció, az éppen aktuálisan csoportra és egyénre szabottan formálandó szokások, normák hangsúlyozásával, a szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás

v A kisgyermek belső pszichikus szükségletéből adódóan – minden nap – visszatérő módon, hosszantartóan és zavartalanul játszik.

v A SNI-s gyermekek játékában a fellelhető hiányosságok pótlása- az állapotfelmérés alapján- , az érési folyamatának figyelembe vételével a segítség megadása.

 

A fejlődés jellemzői

 

 

 

Gyakorló játék

 

Szerepjáték

Építő és Konstrukciós játék

 

Szabályjáték

 

 

 

 

3 - 4

éves korban

- játékos mozgást végez,

- szavakat ismételget, handabandázik

- képes olyan szerepjátékot játszani, amely egyszerű cselekvéseket tartalmaz,

- elsajátítja és betartja a játékszerekkel kapcsolatos elemi szabályokat

- gyakran bonyolult építményeket alkot

- az egyszerű szabályok során mozgásszükségletüket elégítik ki.

-

 

 

 

 

 

 

 

4-5 éves korban

- tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek fejlődésében lemarad

- kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye

- a játékszerekkel és eszközökkel végzett cselekvése megfelel a szerep által megkívánt tevékenységnek

- gyakran a szerepjátékokhoz kapcsolódik

- egyéni kívánságait egyezteti társai érdekében

- őrködik a szabályok betartása felett

 

 

 

 

5-6-7 éves

korban

 

- megérti és elfogadja játszótársai elgondolásait, tevékenysége logikáját

- alkalmazkodik a játék szabályaihoz

- le tud mondani egy-egy kedves játékszerről

- tud vezetni és játszótársához alkalmazkodni

- a játékcsoport tagjai között szoros és tartós kapcsolat alakul ki

- bonyolultabb alkotásokat hoz létre

- eredményességre törekszik

- képes a különböző anyagok kombinált alkalmazására

- olyan szabályjátékokat kedvel, amely nagyobb szellemi erőfeszítést igényel

- képes bonyolult szabályjátékok megtanulására, ez örömmel játssza

- figyelmezteti társát a szabályok betartására

- játékában jelen van az egészséges versengés

 

 

VI. 2.                   Verselés, mesélés

 

v Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.

v A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.

v A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.

v A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

v A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

v A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és(vagy )ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

v A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

v Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi – népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

 

Az óvónő célja

 

v Törekedjen arra, hogy nyelvileg tiszta és esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a gyermekek.

v Ösztönözze a gyermeket is a megkezdett vers, mese befejezésére, vagy önálló mese, mondóka mondására.

v Törekedjen olyan irodalmi alkotások kiválasztására, amely hozzájárul a gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez.

 

 

Az óvónő feladata

 

 

v Megszeretteti a gyermekkel a verset, mesét, mondókát, irodalmi műveket.

v Feladata, hogy a gyermek és az irodalom tudatos és aktív kapcsolatát megteremtse.

v Érzelmi biztonság megadásával, az értelmi és etikai fejlesztéssel személyiségformálást végezzen.

v Keltse fel és mélyítse el az irodalom iránti érdeklődést.

v Alapozza meg az irodalomhoz és könyvhöz fűződő szeretetteljes érzelmi kapcsolatokat.

v Alakítsa ki a gyermekben az irodalmi művek befogadásának igényét.

v Fejlessze a gyermek erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását, esztétikai fogékonyságát.

v A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez.

v Törekedjen minél többször olyan mesélő környezet kialakítására, amelyben a gyermek belső képvilágát jelenítheti meg.

v Inspirálja a gyermeket saját irodalmi alkotás létrehozására, amely az önkifejezés egyik fontos eszköze.

v Figyeljen a gyermek beszédére, kifejezőkészségére, helyes hangsúlyozására és ritmusára.

v Gyarapítsa irodalmi anyaggal a szókincsét.

v Szélesítse a gyermek látókörét, ezáltal fejlessze értelmi képességeit.

v Teremtse meg a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyát.

v Alkalmat adjon a "mesetudat" és "valóságtudat" elkülönítésére.

v Irodalmi – esztétikai élmények erősen hassanak a személyiségre és sokoldalúan formálják azt.

v A gyermek sajátosságaira alapozva, egységes értékes műveltségi anyagot közvetítsen.

v Ismertesse meg a gyermeket a szlovák nyelv szépségeivel – s ezen belül a szlovák versek, mondókák, mesék gazdag világával, a népi hagyományokkal, szokásokkal, kultúrával.

 

 

A fejlődés jellemzői

 

A gyermek

 

3-4 éves korban

 

v Bekapcsolódik a mondókák, versek mondogatásába, ritmikus mozgással kíséri a verseket, ismételgeti a gyakran hallott szöveget.

v Kedve szerint énekelget, halandzsázik, beszédjátékokat alkot.

v Figyelmesen, szívesen hallgatja a rövid meséket.

v Észreveszi, hogy a felnőttek gondosan, vigyázva bánnak a könyvekkel.

v A gyermek ráébred – az óvodapedagógus segítségével – az irodalmi alkotásokban rejlő csodákra, mágikus világképre és a mélyebben rejlő pszichikus realitásokra.

v A szlovák dúdolók, versek a gyermek számára érzéki, érzelmi élményeket adnak.

 

4-5 éves korban

 

v Közvetlen környezete vagy a természet jelenségeire alkalomszerűen felidéz mondókákat.

v Ismer kiolvasót, hintázót, állathívogatót, tréfás állat és névcsúfoló rigmust.

v Az óvónő által elkezdett versek ismételgetésébe önként bekapcsolódik, és örömét leli az önmaga által kitalált irodalmi alkotásokban.

v Szívesen befogadja a felnőtt által elmondott verseket, kedve szerint mozdulatokkal kíséri.

v Várja és kéri a meséket, ezzel gazdagodik belső képvilága.

v Kedvenc meséje és mesehőse iránt ki tudja fejezni rokonszenvét, játékában utánozza viselkedését.

v Mesével, verssel kapcsolatos érzelmeit játékban, rajzban nyilvánítja ki.

v Szórakoztatja a képeskönyvek nézegetése, beszélgetést kezdeményez a képekről.

v Szívesen találkozik a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi művekkel.

v A mágikus világkép hatására, a gyermek ráébred az önkifejezés szépségére.

v Igényli a szlovák irodalmi alkotások mondogatását, ritmusukat mozgással kíséri.

 

5-6-7 éves korban

 

v Játék közben odaillő szöveget, rigmusokat mondogat.

v Kéri az elhangzott vers, mondóka ismétlését.

v Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdi felfogni a mondott, hallott vers témájára, költői képeire.

v Várja és kéri a mesemondást, maga is részesévé válik a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában.

v Figyelmesen, csendben végig hallgatja a meséket, ami a belső képi világát jeleníti meg.

v A mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásai közé tartozik.

v Igényli a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveket.

v Az önkifejezés eszköztára kiszélesedik a tánccal, a mozgással, a mese-alkotással, kitalált mondókákkal, versekkel.

v Gazdagodik kommunikációja, lelki higiénéje.

v Érzelmi biztonságban érzi magát, a mesehallgatás során.

v Képes a folytatásos mese szálait összekötni.

v Van kedvelt meséje, mesehőse, amit játékában megjelenít, realizál.

v A szlovák mesekönyvek képeit hosszan nézegeti, szívesen előadja és kedve szerint mozgással kíséri.

 

 

 

 

VI. 3.                   Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.  Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

A zenei kreativitás fejlesztése (mozgás rögtönzés zenére, dallam, ritmus variációk kitalálásának ösztönzése stb.) az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a , gyermekek hovatartozását is.

A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

 

 

Az óvónő célja

 

v Példamutatással érje el, hogy az éneklés, zenélés részévé váljon a gyermek mindennapi tevékenységének.

v Zenei tevékenységekkel segítse elő a gyermek önállóságát, fejlessze zenei alkotókedvét és vidám játékokkal sokféle formában szerezzen közös élményt.

v A magyar és szlovák népdalok, mondókák, gyermekdalok énekeltetésével segítse a hagyományőrzést.

v A zene művészi eszközei hatására együtt élje át a zene által kiváltott élményeket a gyermekekkel.

 

Az óvónő feladata

 

v Felkelti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

v Felfedezteti a mozgás szépségét, a ritmus, a közös éneklés, a dallam örömét, zenei alkotókedvét.

v Fejleszti az ének-zene, énekes játék hatásával a gyermek nyelvi-kommunikáció képességeit is.

v Az önfeledt zenéléssel, énekléssel tegye lehetővé, hogy a gyermek minél több zenei élményhez jusson.

v A gyermek zenei műveltségét fejlessze tovább.

v A magyar és szlovák népdalok éneklésével, a gyermek – néptáncokkal és népi játékokkal a hagyományok megismerését, továbbélését segíti elő.

v A zenei készségfejlesztés területén megfelelő szintre juttatja a gyermeket.

v Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel.

v Beszéd és zenei hallás fejlesztése.

v Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása.

v Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).

v Adjon lehetőséget az énekes, játékos ritmust játszó hangszerek használatára a nap folyamán, folyamatosan.

 

A gyermek tevékenységei

 

v Ritmusjátszó hangszereket használ.

v Népdalokat, gyermekdalokat énekel, komolyzenei műveket hallgat.

v Magyar, szlovák mondókákat mondogat, dalos játékokat játszik, énekel és mozgással kíséri azt.

v Mozgás improvizációt végez zenére.

 

A fejlődés jellemzői

 

A gyermek

 

3-4 éves korban

 

v  Mondókákat, játékdalokat óvónő segítségével csoportosan természetes mozgásnak megfelelően mondja, énekli.

v Felismeri és megnevezi a halk, hangos éneklést, zörejeket, és a beszéd hangerő közötti különbségeit.

v Megkülönbözteti és felismeri hallás alapján az egymástól eltérő zörejeket, emberi hangokat, hangszerek hangszínét és ritmusjátszó hangszerek hangját.

v Kifejezi az egyenletes lüktetést a dalhoz kapcsolódó játékos mozdulatokkal, tapssal szabályos lüktetést érezhető mozdulatokkal.

 

4-5 éves korban

 

v Önként, önállóan énekli a játékdalokat, mondókákat.

v Felismeri a magasabb és mélyebb hangokat beszédben, hangszeren bemutatott dallamokon.

v Visszaénekli szöveges dallammotívumokat csoportosan és egyénileg is.

v Felismeri a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról.

v Megkülönbözteti a zörejeket, a beszédet, énekhangot.

v Felismeri többféle hangszer hangjait.

v Követi az egyenletes lüktetést éneklés, mondóka közben természetes szép mozgással.

 

5-6-7 éves korban

 

v Természetes tempójában énekli a játékdalokat.

v Felismeri a magas és mély éneklés közötti különbséget.

v Ismeri a halk, hangos közötti különbséget, tud halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni.

v Felismeri a dallamot dúdolásról, hangszerről.

v Összehasonlítja és bemutatja a normál tempónál a gyorsabbat és lassabbat, tempókülönbségeket már fogalom párokkal kapcsol össze.

v Szépen megformálja az egyszerű játékos, táncos mozgásokat, (koppantós, dobbantós, áthajlás, páros fogó, kör alakítás … stb. - lépések változatos irányával).

v Szívesen ismerkedik hangszerekkel, és azok hangjaival.

 

 

VI. 4.                   Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

 

·        A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására, és a tehetségek bátorítására.

·        Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

·        Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

·        Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézi munka, különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

 

Az óvónő célja

 

v Alakítsa a gyermekekben az önkifejezés igényét: képi, plasztikai kifejezőképesség, komponáló – térbeli rendezőképességének terén.

v Vegye figyelembe az egyes gyermekek közötti ábrázolás képességbeli különbségeket.

v A nemzetiségi jelleg tükröződésével is erősítse a vizuális nevelés hatásrendszerét.

 

Az óvónő feladata

 

v Biztosítsa élményeik, megfigyeléseik és fantáziájuk képi és térbeli megjelenítésének sokféle lehetőségét.

v Segíti a kezdeményező, a kreatív magatartás érvényre jutását.

v Eljuttatja a gyermeket a képi alakítás öröméhez.

v A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával.

v A környezet megformálásában igényes legyen, törekedjék a szép, esztétikus elrendezésre.

v Az egész nap folyamán teret biztosít az ábrázoló tevékenységre.

v Megismerteti a gyermeket a különböző anyagokkal és a kézi munka technikai alapelemeivel.

v Ügyel arra, hogy az óvoda tárgyi környezete érzékeltesse a nemzetiségi jelleget.

v A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése.

v Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása.

A gyermek tevékenységei

 

v Rajzol, fest, mintáz, épít, valamint a kézimunka különböző technikáit végzi.

v Részt vesz az ábrázoló tevékenységhez szükséges természetes anyagok gyűjtésében.

v Vizuális tevékenységében megjelenik a képalakítás, a konstruálás, a műalkotásokkal való ismerkedés és a környezetalakítás.

v Az elkészült műveket, kellékeket felhasználja játékában vagy más tevékenységi formákban.

v Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés.

 

A fejlődés jellemzői

 

A gyermek

 

3-4 éves korban

 

v Megismerkedik az alapvető technikai eljárásokkal, eszközökkel, anyagokkal és ezek alkalmazásával.

v Sokoldalú látási – tapintási tapasztalatokat szerez a tárgyak térbeli kiterjedéséről.

v Képeiben megjelenik az egyszerű emberi alak és a tárgyak ábrázolása.

v Szívesen és sokat alkot, belső igényeiből adódóan, melyek színek, formák és egyéb művészi eszközökben nyilvánul meg.

 

4-5 éves korban

 

v Szívesen vesz részt az ábrázolás sokféle formájában, biztonsággal használja az ábrázolás eszközeit, a technikai eljárásokat.

v Személyeket, egyszerű eseményeket, jól ismert tárgyakat képes megjeleníteni alkotásaiban.

v Növekvő biztonsággal használja a kiterjedések nagyságbeli fokozatait, térbeli viszonyokat és ezek jelzését munkáiban meg is jeleníti.

v Igényli a díszítést, kedvvel alkalmazza képalakításában és plasztikai munkáiban az egyszerű forma – és színritmusokat.

v Segítséggel képes ajándék- és játéktárgyakat készíteni, egyszerű kiegészítő kellékeket alkotni játéktémáihoz.

 

5-6-7 éves korban

 

v Élményei, elképzelései, képzetei megjelenítésében biztonsággal használja a képi kifejezés változatos eszközeit.

v Tevékenyen részt vesz az őt körülvevő tér átalakításában, bátran, ötletesen épít.

v Színhasználata és formaábrázolása változatos, képes hangsúlyozni a legfontosabb jegyeket.

v Emberábrázolásában megjelennek a részformák, egyszerű mozgások jelzésével próbálkozik.

v Önállóan készít kellékeket, modelleket, díszít tárgyakat, mintáz formákat.

v Kialakulnak benne az objektív világ felépítésének alapjai: az alak, a szín, a tér, a forma és a ritmus felismerése.

v Kibontakozik kreatív képessége, szép iránti nyitottsága, igényessége.

v Fejlődik aktivitása, önállósodása, s ez egész személyiségére kihat, határozottabb jellemet eredményez.

v Az ábrázoló tevékenységek segítik benne a szenzomotoros koordinációt, melynek megfelelő fejlettsége előfeltétele az iskolai írástanulásnak

 

VI. 5.                   Mozgás

 

1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei.

Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi

biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.

2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró

képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt

hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére.

4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden

gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

 

 

Az óvónő célja

 

v Segítse elő a gyermekek mozgáslehetőségeinek szélesítését, mozgáskoordinációjuk és egészségük érdekében a rendszeres, aktív mozgáshoz való szoktatást, nyújtson segítséget az egészséges életvitel megalapozásához.

v Segítse elő, különböző nehézségű differenciált feladatok adásával, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatot.

v Tegye lehetővé a játékos mozgást, a tornát a teremben és a szabad levegőn.

v Vegye figyelembe a gyermekek eltérő mozgásfejlettségét, amely fejleszti a gyermekek harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, kis- és nagymozgását.

v Tartsa szem előtt, hogy a testnevelésnek fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában.

v Teremtsen az óvodai élet mindennapján szervezett és spontán mozgáslehetőséget.

 

Az óvónő feladata

 

v Fejlessze a gyermekek fizikai állóképességét, és segítse az egészséges életmódra nevelés megvalósulását.

 

v A szervezett testnevelés foglalkozáson tudatosan fejlessze a gyermekek természetes mozgását, testi képességeit, fizikai erőnlétét.

v Biztosítsa a szervezett általános, sokoldalú képzéssel a testi fejlődést.

v Fejlessze a motoros képességeket.

v Szerettesse meg a mozgást a gyermekkel, fejlessze mozgáskultúrájukat.

v Biztosítson lehetőséget minden nap a szabad levegőn való tartózkodásra, a szabad mozgás gyakorlására.

v Fejlessze a gyermek testi képességeit, ügyessége sokféle formáját, a testi erejét, gyorsaságát és állóképességét.

v Biztosítson lehetőséget a gyermek mozgástapasztalatának rendszeres bővítésére, fejlessze a térben való tájékozódást, helyzetfelismerést.

v Fejlessze a gyermek cselekvő és feladatmegoldó képességét, erősítse a szép mozgás iránti vonzalmat.

v A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése.

v A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése.

v A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.

v Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése).

 

A gyermek tevékenységei

 

v Szívesen és sokat mozog.

v Szívesen végez gimnasztikai gyakorlatokat, néhány talajtorna elemet, sokszínű változatos testnevelési játékot.

v Tornázik, fogócskázik.

v Gyakorolja a természetes mozgás elemeit, (jár, fut, ugrik, egyensúlyoz, stb.)

v Tornaszereket, tornaeszközöket használ.

v Mozgás közben érzékeli a ritmust, ami számára örömforrás.

 

A fejlődés jellemzői

 

A gyermek

 

3-4 éves korban

 

v Örül a mozgásnak, melyet szabadon végez.

v Ismeri a futás és járás közötti különbséget.

v Képes megadott jelre irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kikerülni és megkerülni.

v Csúszik, kúszik, mászik a talajon, irányváltoztatással.

 

4-5 éves korban

 

v Csoportos versenyjátékot el tud játszani társaival.

v Oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből felszólításra kézfogással kört alakít.

v Összehangolt kar és lábmunkával egyenesen és körbefut.

v Biztosan halad végig vízszintes padon, a pad végén leugrik hajlított állásba.

v Célba dob egy kezes felsődobással vízszintesen.

v Szívesen és sokat labdázik, feldob és elkapja.

 

5-6-7 éves korban

 

v A teljesítőképessége növekszik, mozgása összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik.

v Cselekvőképessége gyorssá válik, mozgása kitartó lesz.

v Tér és időtájékozódó képessége fejlődik.

v Megszereti és igényli a mozgást.

v Megérti az egyszerű vezényszavakat.

v Versenyjátékot játszik a szabályok betartásával.

 

 

VI. 6.                   A külső világ tevékeny megismerése

 

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a haza táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások,a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartás formálás alapozására, alakítására.

 

Az óvónő célja

 

v Ösztönözze a gyermeket a környezetvédelemre.

v Vegye figyelembe a gyermekek környezetben szerzett eltérő tapasztalatait, ismereteit.

v Tegye lehetővé a gyermek számára, hogy megismerje a világot és megértse azt a maga egészében.

v Tegye lehetővé, hogy a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jusson a gyermek.

v Tegye lehetővé a gyermek számára, hogy a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat (relációkat), megismerje.

v A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása.

v A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés.

v Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.

 

Az óvónő feladata

 

v Teremtsen olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik a környezet felfedezését, tapasztalatok szerzését a természetben.

v Törekedjen arra, hogy a gyermek minél több élményt gyűjtsön saját természeti és társadalmi környezetéből, valamint a tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól.

v Biztosítson minden eszközt és lehetőséget a gyermek természetben való folyamatos tevékenykedtetéséhez.

v Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

v Tárja fel a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi nemzetiségi néphagyományok szokások és tárgyi kultúra értékeit, hogy a gyermek megtapasztalja ezek szeretetét, védelmét is.

v Tegye lehetővé a szükséges matematikai tapasztalatok megszerzését, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítását.

 

A fejlődés jellemzői

 

A gyermek

 

3-4 éves korban

 

v Felismeri és megnevezi főbb testrészeit.

v Környezetükben szerzett tapasztalatait, élményeit átéli.

v Felismeri és megjegyzi a tanult gyümölcsök, zöldségek nevét.

v Ismeri az alapvető színeket.

 

4-5 éves korban

 

v Ismeri nevét, közeli családtagjait.

v Képes környezete tárgyait, néhány növényt, állatot különböző szempontok szerint összehasonlítani.

v Néhány egyszerű, megnevezett tulajdonság szerint tud tárgyakat, személyeket, képeket szétválogatni, sorba rendezni.

v Észreveszi a megfigyelt természeti jelenségben az egyszerű összefüggést.

v A vizsgálódás, tevékenység közben örömmel ismeri meg a körülötte lévő világot, jelenségeket.

 

5-6-7 éves korban

 

v Ismeri nevét, születési helyét, idejét.

v Gyakorolja az elemi közlekedési szabályokat.

v A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggését felismeri.

v Ismert tárgyakat, jelenségeket, külső jegyeik rendeltetésük szerint összehasonlít.

v Érti és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat.

v A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolja.

v Felismeri a napszakokat, különbséget tud tenni az évszakok között.

v Ismeri a gyűjtőfogalmakat és az oda tartozó elemeket, felsorolja.

v Felismeri, érti, és követni tudja a térben való tájékozódásban az irányokat és állásokat.

v Tudatosodik benne a környezet iránti felelősségérzet.

v Környezetvédelem, természet szeretete

 

MATEMATIKA

 

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

 

Az óvónő célja

 

v A játékos tapasztalatszerzés során lássanak meg összefüggéseket a gyermekek, alkossanak ítéleteket, fejlődjön a gyermek problémamegoldó gondolkodása.

 

Az óvónő feladata

 

v Felkelti a gyermekek érdeklődését a matematikai tartalmú tapasztalatok megszerzésére.

v Segíti a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítását.

v Ösztönzi a gyermekeket arra, hogy játékos tapasztalatszerzésük során lássanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, alkossanak ítéleteket.

v Fejlessze a gyermekek problémamegoldó gondolkodását.

v Tegye lehetővé a matematikai tapasztalatok szerzését, a környezet megismerése során.

v Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán- és szervezett ismeretszerzésre.

 

A gyermek tevékenységei

 

v Megfigyeléseket végez, összehasonlít, tulajdonságok szerint szétválogat, sorba rendez, osztályoz.

v Méréseket végez különböző egységekkel.

v Tapasztalatokat szerez, a geometria körében.

v Használja a tükröt, tükör előtt mozog, téri percepciót alakít ki.

v Alkalmazza a relációkról szerzett ismereteit.

v Megismeri az alapvető matematikai fogalmakat.

 

A gyermek

 

3-4 éves korban

 

v Rácsodálkozik a körülötte lévő világ jelenségeire, matematikai jellegű ismeretekre.

 

4-5 éves korban

 

v Tulajdonság szerint összehasonlít, szétválogat.

v Mennyiségi tulajdonságok szerint sorba rendez.

v Mennyiségeket, halmazokat mér össze.

v Számlálást végez.

v Geometriai tapasztalatokat szerez.

v Térben és síkban tájékozódik.

 

5-6-7 éves korban

 

v Összehasonlít, szétválogat, sorba rendez.

v Számfogalom megalapozása terén mennyiségeket mér össze, párosít.

v Gyakorolja a tő és sorszámneveket.

v Mérést végez különböző egységekkel, gyarapítja térfogattal kapcsolatos ismereteit.

v Tájékozódik síkban és térben.

v Tükörrel szerzett tapasztalatait alkalmazza a szimmetria területén.

v Biztonságosan alkalmazza a relációkat, párosít.

v Felismeri a különféle geometriai formákat.

 

 

VI. 7.                   Munka jellegű tevékenységek

 

 

1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más

felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.

2. A gyermekmunka jellegű tevékenysége:

– örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;

– a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége;

– a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel

 

Az óvónő célja

 

 

v Biztosítsa, hogy a munka értékelésében a gyermek részt vegyen, ezzel is segítse elő reális önértékelésük alakulását.

v Érzékeltesse a munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömét.

v Késztesse a gyermeket az aktív munka végzésére.

v Tegye lehetővé, hogy a gyermek a munka megosztása során önállóan dönthessen.

v Segítse elő a család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítését.

 

Az óvónő feladata

 

 

v Minden gyermeknek biztosítja a lehetőséget az önkiszolgáló tevékenység elvégzésére.

v Olyan feltételeket teremt, melyek a gyermekben kialakítja az esztétikus, tiszta rendezett külső és belső környezet iránti igényt, az elvégzett feladat jelentőségének megláttatását, elismerését, megóvását.

v Biztosítja a gyermeknek a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

v Lehetőséget ad a gyermeknek bármilyen munkatevékenység elvégzéséhez.

v Arra törekszik, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermeknek.

v A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják.

v A gyermek készség, differenciált képesség, és készség fejlesztése.

v Egységet teremtsen a cselekvő tanulással és a munka jellegű tevékenységekkel.

v Az óvónő teremtse meg a munkát, mint aktív tevékenységet.

v Az óvónő a munka jellegű tevékenységek irányításakor formálja a gyermekmunkához való attitűdjét.

 

 

A gyermekek tevékenysége

 

v A munkát örömmel és szívesen végzi, látja annak hasznát, eredményét, tevékenységének hatását.

v Önkiszolgálást végez, a munkában saját fejlődési ütemében részt vesz.

v Naposi munkát lát el a csoport érdekében.

v Alkalmi megbízatásokat teljesít.

v Környezet-, növény- és állatgondozást végez.

 

 

A fejlődés jellemzői

 

 

3-4 éves korban

 

v Saját magával kapcsolatos tevékenységeket óvónői segítséggel végzi.

v Megbízásokat önkéntesség alapján végzi.

v Az ünnepi készülődésekben aktívan tevékenykedik.

v Az udvar és teremrendezésbe bekapcsolódik.

v Az épületen belül az üzeneteket udvariasan, pontosan átadja.

v Az óvónő irányításával megfigyelő tevékenységet végez.

v Az óvónő segítségével közreműködik a növények ápolásában.

 

5-6-7 éves korban

 

 

v Saját magával kapcsolatos tevékenységeket önállóan végzi el.

v Naposi munkát önállóan végzi.

v A terem és udvarrendezésben aktívan részt vesz.

v Ünnepi készülődéskor készíti a dekorációt és az ajándékokat.

v Segítséget ad a kisebbeknek, kérésre és önálló indíttatásból.

v Gyűjtőmunkát végez.

v Évszakhoz kapcsolódó munkákban aktívan bekapcsolódik.

v A növényápolásba folyamatosan bekapcsolódik.

v Tudatosan vállalja a feladatot.

v Képes felfogni munkája eredményét és ez örömmel tölti el.

v Munkája elvégzése során fejlődik: felelősségtudata, kötelességérzete, a munkavégzéshez szükséges attitűdök képességei.

 

 

VI. 8.                   A tevékenységekben megvalósuló tanulás

 

 

1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán

adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.

3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés

lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

4. A tanulás lehetséges formái az óvodában:

– az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása,

– a spontán játékos tapasztalatszerzés;

– a játékos, cselekvéses tanulás;

– a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

– az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

– a gyakorlati problémamegoldás.

5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek

személyiségének kibontakozását.

 

Az óvónő célja:

 

v A tanulás folyamatában a teljes személyiség fejlődésének, fejlesztésének támogatása.

v Az óvodai tanulás elősegítése, melynek elsődleges célja: az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése.

v Olyan környezet megteremtése, mely épít a gyermek előzetes élményeire, és aktív cselekvéseire.

 

Az óvónő feladata:

 

v A gyermek tanulásának sajátosságaihoz igazodva a cselekvő aktivitás biztosítása.

v A projekt módszer alkalmazása során – olyan konstruktív pedagógusi attitűd kialakítása, melyben átengedi a gyermeknek a kezdeményezést, lebonyolítást, szervezést és főként indirekt módszereket használ, ezzel elősegítve az eredményességet.

v A gyermeki készségének, és differenciált képességének fejlesztése.

v Az óvónő pozitív személyre szabott értékeléssel segíti a tanulást.

 

A tanulás lehetséges formái az óvodában

 

v Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása).

v A spontán játékos tapasztaltszerzés.

v A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.

v Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés.

v A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás.

v Cselekvéses tanulás.

v Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A kezdeményezett foglalkozás helyett a kezdeményezett tevékenységi formák elnevezést vezeti be az alapprogram az óvodapedagógusra bízva a szervezi és időkeretek megválasztását.

v A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítés mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása.

 

 

Az óvodai fejlesztés tartalmában:

 

-         játék,

-         verselés-mesélés

-         ének-zene, énekes játék, gyermektánc

-         rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

-         mozgás

-         külső világ tevékeny megismerése

-         matematika

 

Az óvodai fejlesztésünk elsődleges célja: az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése.

Az óvodapedagógus fejlesztő tevékenységét:

-         tanulást támogató környezet megteremtésével,

-         a gyermek előzetes tapasztalataira építve,

-         változatos tevékenységi formában, szervezeti és időkeretben valósítja meg.

 

 

A gyermekek egyéni és életkori sajátosságait figyelembe véve.

A gyermeki megismerés feltételei:

- cselekvéses tanulás,

- a felfedezés,

- a kreativitás,

- a gyakorlati problémamegoldás.

 

 

VII.       A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

 

 

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor

végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

 

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációinak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

– az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

– megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

– a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

 

Az egészségesen fejlődő gyermek:

– érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy

a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

– elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

A szociálisan érett gyermek:

– egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

– feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

3. A négyéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

 

 

VIII.           ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

 

 

v Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

v Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező.

v A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzattal, szervezetekkel.

v A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.

 

KAPCSOLATRENDSZER MÁS

INTÉZMÉNYEKKEL, SZERVEZETEKKEL

 

ÓVODA ÉS CSALÁD KAPCSOLATA

 

A kapcsolatrendszer célja

 

v Célunk a kölcsönösen megértő partnerség.

v Változatos, együttműködési formák kialakítása a személyes kapcsolattartástól, a rendezvényekig.

v A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségükben egyaránt példamutatóak legyünk.

 

Az óvónő feladatai és a kapcsolattartás formái

 

v A kapcsolat épüljön tapintatra.

v Ismerje, és fogadja el a család szokás- és szabályrendszerét.

v A szülő találjon az óvónőben támaszt, és segítőtársat gyermeke fejlesztéséhez.

v A szülőt tájékoztassuk a Pedagógiai Programról, ehhez nyújtsunk segítséget.

v A szülői képviseletet a Szülői Szervezet látja el, melynek feltételeit, feladatait, az érvényes jogszabályok alapján, maguk alakítják ki.

v Az óvónő mindig reálisan tájékoztassa a szülőket, gyermekükről, elsősorban saját példájával hasson a szülőre.

v Családlátogatás során tekintsen be a gyermek otthoni környezetébe, készítsen anamnézist, és környezettanulmányt.

v A szülői értekezleteken tájékoztassa a szülőket, a mindenkit érdeklő nevelési kérdésekről, óvodai életről.

v A szülő ismerje meg a gyermek óvodai életét, lásson bele mindennapi tevékenységébe.

v Tájékozódjon a szülőkről kérdőívek kitöltetésével.

v A szülőkkel való együttműködést segítse elő közös programok szervezése.

v A szlovák kulturális bemutatókon való együttes részvétellel ápoljuk a helyi hagyományok újra, és újra élését.

v Az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, fejlődési jellemzőit, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és iskolába általuk való továbbításának lehetőségéről.

v Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe. Az óvónő tudatosítja a családban, hogy az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze: a szabad játék elsődlegességének biztosítása.

v Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve.

v A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerzése, bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása.

 

A gyermekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés

 

v Személyes kapcsolattartás kialakítása minden szülővel (családlátogatás, egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, fogadóórák).

v A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása.

v Kapcsolatunkban éreztetjük az „őszinte” odafordulást, az empátiát, a segítő szándékot, addig a pontig, amíg a szülő azt elfogadja.

v Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése (gyermekek munkáinak kihelyezése a szülői tájékoztatótáblákra).

v Egyéni beszélgetések során igény szerint a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése.

v Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése.

 

Együttműködés formái:

-         családlátogatás, a gyermek megismerése az óvodába lépés előtt,

-         szülői értekezletek,

-         közös programok szervezése (Adventi játszóház, Farsang, Húsvéti játszóház, Anyák köszöntése, Apák napja, Családi sportnap- Gyermeknap

-         Ballagás

 

Kapcsolat a társintézményekkel

Bölcsődével

 

Célja

 

v A bölcsődéből, óvodába történő átmenet, gördülékeny elősegítése.

Az óvónő feladata

 

v Tájékozódjon a bölcsőde életéről, ismerje és kísérje figyelemmel a bölcsődei csoport életmódját.

v A közös látogatások segítsék elő a gördülékeny átmenetet.

 

Óvodákkal

Célja

 

v Közös továbbképzéseken, rendezvényeken való részvétel

 

 Iskolákkal

 

Célja

 

v Harmonikus iskolakezdés megvalósítása.

 

Óvoda-iskola átmenet támogatása

 

v Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka.

.

.

v A gyermekek fejlődésének után követése az általános iskola első évében.

    

v Az érintett iskolákkal: közös óvoda-iskola átmenetet segítő programokon való részvétel.

 

 

Alapfokú Művészeti Iskolával

 

Cél

 

v Eredetiben megismertetni néhány hangszert, azok hangját, megszólaltatásának módját.

v Zenei ízlésük ezen keresztül is formálódjon.

 

Az óvónő feladata

 

v A szervezett zene-óvodai foglalkozások segítése.

v Személyes kapcsolattartás volt óvodásainkkal, akik hangszeres bemutatót tartanak az óvodában.

 

Közművelődési intézményekkel

 

Cél

v A  könyvtár , Természet Háza, tájház és múzeumok látogatásával a gyermekek esztétikai élményeinek gazdagítása, irodalmi ismereteinek bővítése.

v A szlovák hagyomány és kultúra megismertetése.

 

Az óvónő feladata

 

v A közös programokkal lehetővé tenni a szlovák hagyományok ápolását, megőrzését.

v Biztosítani a tárgyi és személyi feltételeket a programokon való részvételhez.

v A helyi sajátosságokból adódó kultúrkincs megőrzése, és a gyermekek számára érthető formában történő átadása.

 

 

Kapcsolat a segítőkkel:

 

 

Pedagógiai szakszolgálat, gyermekorvos, védőnők, gyógytornász, logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, gyermekvédelmi felelős.

 

 

Cél

v Partneri kapcsolat kialakítása annak érdekében, hogy a gyermekek egészségmegőrzése biztosított legyen.

v Speciális szakember segítsége álljon rendelkezésre a problémával küszködő gyermek részére.

 

Az óvónő feladata

 

v A családlátogatáskor, illetve beiratkozás után a gyermekek pontos ismerete, igényeik felmérése – jelzés a problémás területekről.

v A szülőnek a szükséges tájékoztatást adja meg a szakember elérhetőségéről.

v Készüljön, és készítse fel óvodai csoportját a másság elfogadására.

 

Kapcsolat civil szervezetekkel: Szlovák Nemzetiségi Kultúráért  Alapítvány ,Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, Nyugdíjas Klub, Idősek Háza, Idősek Napközi Otthona, Komlósi Szlovákok Szervezete, Száraz-ér Társaság.

 

v Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

A gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés (konzultációk).

Pályázati lehetőségek felkutatása és sikeres pályázás érdekében együttműködés.

 

Cél

v Az óvodáskorú gyermekek, kihasználva a helyi adottságokat ismerjék meg városunk múltját, jelenét, s ezzel érzelmileg is kötődjenek hozzá.

v A szlovák és magyar kultúra hagyományait ismerjék meg, fogadják el.

v A helyi környezeti adottságok megismerése, megszerettetése, ezáltal hazaszeretetre nevelés.

 

Az óvónő feladata

 

v Vegyen részt a támogató civil szervezetek rendezvényein, ezzel is élményt nyújtva a gyermekeknek, s örömet nyújtva az ott élő embereknek.

v A szlovák, magyar kultúra ápolása, nyelv gyakorlása, néphagyományok felelevenítése és megszerettetése.

v Kihasználva a Száraz-ér adta természeti környezetet, minél több alkalmat biztosítson a szabadban történő mozgásra, ismeretszerzésre.

v A természetvédelemmel kapcsolatos kiállításokon, rajzpályázatokon vegyen részt a gyermekekkel.

 

 

Kapcsolat a Rózsa fürdővel

 

Cél

v A gyermekek kihasználva a lehetőséget, megismerkedhetnek az uszoda épületével, használatával, a fürdőzés kultúrájával.

 

Az óvónő feladata

 

v Szervezze meg a fürdő épület látogatását.

 

Kapcsolat a tűzoltósággal, rendőrséggel, mentőszolgálattal.

IX.    GYERMEKVÉDELEM

 

Cél

A gyermeki jogok mindenekfelett érvényesülésének ellenőrzése.

 

 

A Helyi Óvodai Integrációs Program célja

v Az óvoda körzetében lévő valamennyi 3 éves HHH gyermek beóvodázásra kerüljön.

v Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.

v Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat.

v Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal, kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel.

 

Óvodai Integrációs Program

 

v Gyermekközpontú és családorientált szemlélet.

v Olyan interdiszciplináris megközelítés, mely a korai gyerekkori fejlődés kérdésében kompetens, minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja.

v Ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak.

 

 

Az óvodai fejlesztő program elemei

 

Szervezési feladatok

 

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

 

Feladat megnevezése

Felelős

Határidő

Várható eredmények

HHH-s gyermekek beóvodázásában segítők kijelölése

Intézményegység-vezető

Április 30.

 

 

 

 

 

A körzetben élő HHH-s gyermekek 80 %-os beóvodázása

Kapcsolatfelvétel védőnővel

Kijelölt személyek

Március 31.

Családsegítő szolgálat, Cigány Kisebbségi Önkormányzat segítségével HHH-s gyermekek felderítése, családok meggyőzése

Kijelölt személyek

Május 15 – június 30.

Előjegyzést követően azon HHH-s gyermekek meglátogatása, akik nem jelentkeztek felvételre

Kijelölt személyek

Május 15 – június 30.

„Óvodánkba csábító események”

Adventi játszóház, Farsang, Húsvéti Játszóház, vízhez szoktatás, Családi nap

Kijelölt személyek

Alakalomszerű

 

Integrációt elősegítő csoportalakítás

Minden nevelési évben a HHH-s gyermekek arányos felosztása a gyermekcsoportokban.

Felelős: intézményegység-vezető

 

Az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekében:

 

-         Érzelem gazdag, családias óvodai légkör kialakítása.

-         A szülői házzal való nyitott kapcsolat.

-         Napi konzultáció a HHH-s gyermekek szüleivel.

-         A hiányzások, annak okának folyamatos figyelemmel kísérése, a csoportvezető óvodapedagógusok gyermekvédelmi felelősök részéről. Hiányzási nyilvántartás vezetése.

-         Szükség esetén jelzőrendszer működtetése, orvos, védőnő látogatása, családlátogatás a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, a cigány kisebbségi önkormányzat segítségének igénybevételével.

Felelős: Csoportvezető óvodapedagógusok.

 

Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka – IPR

 

-         Egészségügyi szűrővizsgálatok.

-         A gyermekek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi vizsgálatának kezdeményezése, megszervezése.

-         A gyermekek testi fejlődésének nyomon követése, gyermekorvos, védőnők segítségével.

-         Egészségügyi tartalmú előadások szervezése a szülők számára. (természetgyógyász, fogorvos meghallgatása)

-         Szülők eseti problémáinál segítségnyújtás.

-         Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése)

-         Rendezvényeken való részvétel biztosítása. (lehetőség szerint minden HHH-s gyermek bevonása)

-         Szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés.

 

Felelős: Intézményegység-vezető, csoportvezető óvodapedagógusok

 

Az óvónő célja

v Minden egyes gyermek sorsáért felelősséget vállalva, a családdal együtt a gyermek érdekeit a legmesszebbmenőkig képviselve, védelmet, biztonságot egészséges fejlődés lehetőségét nyújtani.

 

Az óvónő feladata

v A gyermekek környezetének megismerése, családlátogatás, családszerkezet, életmód kultúra.

v A gyermek megismerése.

v Speciális feladat vállalása a család támogatására.

v Differenciált, egyéni különlegesen empatikus bánásmód érvényesítése a gyermek nevelésében.

 

A gyermekvédelmi felelős feladata

 

v Minden csoportból számba veszi október végéig a hátrányos helyzetű gyermekeket.

v Helyzetüket folyamatosan nyomon követ.

v Részt vesz szakirányú továbbképzéseken.

v Segít a szociális segélyhez juttatáshoz.

v Nevelési és záró értekezleteken, beszámol a gyermekvédelmi munka helyzetéről, melyet a nevelőtestület megvitat.

 

Minden óvónő feladatkörébe tartozó gyermekvédelmi feladat

 

v Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek pszichés és egészségi állapotát, tápláltságát.

v A HHH-s gyermekek speciális fejlesztése.

v Még több szeretetet nyújt, megölel, simogat, fokozottan odafigyel.

v Észrevétlenül pótolja a táplálkozási hiányt. (többször szed a gyermeknek, kínálja)

 

 

X.      SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI

          NEVELÉSE

 

Óvodai nevelésünk nyitott a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, befogadására, ami azt jelenti, hogy a maximális csoportlétszám   és az Alapító Okiratban rögzített alaptevékenység  meghatározzák feladatainkat.

    Irányadó törvényi háttere:

-         1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról

-         4/2010.(I.19.) OKM rendelet.

-         melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése különleges gondozás keretében nyújtott ellátás az óvodában:

-         a többi gyermekkel együtt foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése,

-         testi-mozgásszervi fogyatékos gyermekek nevelése,

-         autista, vagy enyhén autisztikus spektrumzavarral küzdő gyermekek foglalkoztatása

-         logopédiai fejlesztés megszervezése

-         mozgásterápia megszervezése.

 

Az óvónő célja

 

v A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, integrált nevelés megvalósítása, különbözőség elfogadására nevelés.

 

Az óvónő feladata

 

v A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, közösségbe való beilleszkedésük elősegítése.

v Személyiségük fejlesztése, differenciált nevelés megvalósítása, prevenció.

 

XI.    TEHETSÉGGONDOZÁS – TEHETSÉGFEJLESZTÉS

 

         Cél:           

„Tehetség-ígéretek” gondozása

Olyan támogató környezet megteremtése, amelyben „tehetség-ígéretek” már az óvoda életszakaszban felfedezhetők, és kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése      biztosítottá válik.

A tehetséges gyermekek erős oldalának fejlesztése, differenciált feladatokkal, játékokkal.

 

        

 

         Feladat:

Kiegyensúlyozott, elfogadó szeretetteljes légkör megteremtése. Nyitott, támogató attitűd biztosításával a gyermek motivációjának kíváncsiságának, kreativitásának ösztönzése, megismerési, alkotási szükségleteinek kielégítése. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területek erősítése. Szociális képességek és akarati tényezők fejlődésének támogatása. A szülők figyelmének felhívása a gyermek kiemelkedő képességére.

 

XII.   ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDJE

        

 

Írásos dokumentumai

 

 

v Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja.

v Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda módosított Pedagógiai  Programja.

v Az intézményvezető éves pedagógiai, működési terve.

v A munkaközösségek terve.

v Gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja.

v Írásos dokumentumainkat egységesen terveztük, a programunkban előírtak szerint – névsor, jelek, heti rend, napirend, születésnapok.

v Beszoktatási terv (szeptember, október hónapra).

v Szokás- és szabályrendszer tervezése, (negyedéves eseményterv szervezése, néphagyományőrzés, évszakonként feladatok).

v Fejlesztési terv egy hétre.

v Anyaggyűjtés, (vers, mese, irodalom, ének).

v Éves értékelés.

v A kiírások tájékoztatják a szülőket a napi munkáról.

v A gyermek személyi anyagának vezetése-családlátogatás, anamnézis, beszoktatás,mérés/ Porkolábné dr. Balog Katalin: Kudarc nélkül az iskolában.

2018. szeptember 1.-től felmenő rendszerben kiscsoporttól bevezetésre került a gyermekek fejlődésének nyomon követési

v Az óvoda ünnepeit, hagyományait kiemelten kezeljük, arra törekszünk, hogy az ünnepek előkészületeivel lehetőséget biztosítsunk az érzelmi átélésre, a gazdagon motivált tevékenységekre.

 

 

Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése

 

Az ellenőrzés és értékelés célja, a pedagógiai munka segítése és fejlesztése.

 

Területei

v Dokumentumok ellenőrzése, elemzése.

v A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése, elemzése, értékelése.

v A helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése, (szeptember 15.)

v A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.

v A pedagógiai munka ellenőrzése két szinten történik

         - a gyermekek fejlettségének értékelése,

         - az óvónői gyakorlati munka szintjén.

 

A gyermekek fejlődésének nyomon követése a Belső Ellenőrzési Csoport által kiadott mellékletek alapján történik.

 

Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai

 

v Szociális-érzelmi kompetenciák

v Értelmi kompetenciák

v Verbális kompetenciák

v Mozgásos kompetenciák

 

Az intézményegység-vezető az óvoda pedagógiai programját 2020. január 27. napján jóváhagyta:

 

Moravszkiné Paulik A. Katalin intézményegység-vezető: …………………………………..

 

XIII.           ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

XIII. 1.       Legitimációs záradék

 

 

Intézmény OM - azonosítója:

 

028337

 

Készítette:

 

Moravszkiné Paulik A. Katalin

intézményegység-vezető

 

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

 

 

XII/2020.. (I. 27.) határozatszámon

elfogadta:

 

 

Dénes Jánosné

nevelőtestület nevében névaláírás

 

Véleménynyilvánítók:

IV/2020. (01.29.) határozatszámon

véleményezte

 

 

Ceman Kleopátra

 szülői szervet nevében névaláírás

 

Jóváhagyta: 

Laukó Zsuzsanna

igazgató

 

Ph.

 

Egyetértését kinyilvánító:

 

…………………………………………………

Országos Szlovák Önkormányzat

Fenntartó, működtető nevében névaláírás 

 

Hatályos: a kihirdetés napjától 2020. január 27-től

 

A dokumentum jellege: Nyilvános

Megtalálható:közzétételi listán

 

XIV.           FELHASZNÁLT   IRODALOM

 

1.      Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

         255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet

          363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet

 

2.      Gáspár László: Neveléselmélet – Bp. Okker Kiadó

 

3.      Dankó Ervinné: Nyelvi- Kommunikációs nevelés az óvodában –

      Bp. Okker Kiadó

 

4.      Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv

                                  Bp. KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2001.

 

5. Perlai Rezsőné dr.: Az óvodáskor fejlesztő játékai – Bp. Okker Kiadó

 

6. Sugárné Kádár Júlia: A beszédfejlődés útjai – beszédfejlesztés az óvodában

 

7. Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszéd fejlesztése óvodásoknak

 

8. Perlai Rezsőné dr.: Az óvodáskor viselkedéskultúrája

                                 Bp. – Okker Kiadó

 

9. Nagy Jenőné: Óvodatükör ONME – Szolnok, 2001.

 

10. Porkolábné dr. Balog Katalin: Kudarc nélkül az iskolában

 

 

HÁZIREND

HÁZIREND

Az óvoda és a család együttműködése, a derűs, nyugodt légkör biztosítása és a

nevelési feladatok zavartalan ellátása érdekébe szükséges e házirend betartása.

Az óvoda címe: 5940. Tótkomlós, Diófa . 10

            Intézményegység-vezető: Moravszkiné Paulik A. Katalin

Telefonszám: 06/68/462-546

 

 Az óvodai elhelyezés igénybevételének lehetőségei

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

1, A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (Nkt) 8.§ (2) bekezdés értelmében:

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

Ha a kisgyermek augusztus 31. után tölti be a harmadik életévét, akkor csak a következő évben lesz óvodaköteles.

A kijelölt szerv a szülő a tárgyév május 25. napjáig benyújtott kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Nemzeti köznevelésről szóló 2019. évi LXX. módosított törvény. /Nkt. 8§2./

A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, tankötelezettségének teljesítését. /Nkt.72.§(1) b)

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a hetedik évét betölti, tankötelessé válik.

A gyermek, ha az iskolába lépéséhez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben,

melyben a hatodik évét augusztus31-ig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését.

A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor szakértői bizottság rendelhető ki.

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, a hat éves kor előtti tankötelezettségének teljesítését.

2020. január elsejétől a törvény módosítás alapján a jelenlegi nyolc év helyett hét éves korában meg kell kezdenie általános iskolai tanulmányait.

A tankötelezettség kezdetével kapcsolatos eljárásra az alábbi jogszabályok 2020. január 1-jétől hatályos rendelkezései az irányadók:

-Nkt.-a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

-Árk.-az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CLtörvény

-Okt. Hiv. rendelet-az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV.26.) Korm. rendelet

-Nkt. vhr.-a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.)Korm. rendelet

-EMMI rendelet-a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

-Ped. rendelet –pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013.(II.26.)EMMI rendelet

Az óvodai ellátásra a gyermek akkor jogosult ha:

·         A harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

·         Teljesen szobatiszta és ágy tiszta, orvosi igazolással rendelkezik.

·         A szülő az étkezési térítési díjat befizette.

·         A szülő nyilatkozatot tett az ingyenes étkezésre való jogosultságáról.

 

2./ Az óvodai nevelési év szeptember 1-től, a következőév augusztus 31-ig

tart. Az óvoda június 1-től augusztus 31-ig nyári napirend szerint működik.

 

3./ Az óvoda hétfőtől péntekig naponta 6-17 óráig tart nyitva. A gyermek az óvodába legkésőbb reggel 9 óráig érkezzen meg, a hazabocsájtás pedig a szülői igények alapján történik.

9 órától – 15 óráig az óvoda ajtaját bezárják, belépéskor csengetni kell.

 

4./ Ünnepek, szünetek miatt bekövetkezett változásokról időbenértesülhetnek a szülők.

 

5./ Az óvoda, nyári időszakban 2 - 3 hétig zárva tart, mely

pontos időpontjáról február 15-ig értesítést kapnak a szülők. Így biztosított a

folyamatos nyitva tartás egész évben.

 

6./ Az óvodában 5 nap nevelés nélküli munkanap megtartására kerül sor.

Idejéről a zárva tartást megelőzően legalább hét nappal tájékoztatjuk a szülőket.

7./ Az óvoda heti- és napirendjét a gyermekek életkori és egyéni

sajátosságainak megfelelően alakítottuk ki. A gyermek az óvodában naponta

háromszor étkezik:

- tízórai: 8h-tól fél 10h-ig folyamatosan,

- ebéd: 11:50 h-tól 12:30 h-ig,

- uzsonna: 15 h-tól 15:30-ig.

8./ Kérjük Önöket, hogy gyermekeiket kísérjék be az óvodába. Ha a gyermek egyedül érkezik, vagy egyedül mehet haza, minden esetben a szülőírásbeli nyilatkozatára van szükség. A gyermeket a szülő a csoportszobáig kísérheti, ahol az óvónő és a dajka néni fogadja.

9./ Az óvodába hozott illetve hagyott tárgyakért, játékokért (ékszer, otthoni játék, kerékpár stb…) felelősséget nem vállalunk. Tilos az óvodába olyan

tárgyat hozni, mely drága vagy veszélyezteti mások testi épségét.

10./ A gyermekek jogai és kötelezettségei:

A gyermeknek joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai

életrendjét, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek.

A gyermeknek joga, hogy

·         Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tanuljon, illetve alapfokú

művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.

·         Nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

·         Személyiségi jogait, így különösen személyiségjegyeinek szabad kibontakozásához való jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és

magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá

nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéséhez való jog

érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.

·         Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásában – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban –

részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

·         A gyermek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön.

·         A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatai végrehajtásában közreműködők döntései, intézkedéseik meghozatalakor a

gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy:

o   a törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon

o   biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen

o   számára aránytalan terhet.

o   a törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon

o   képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez,

o   ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.

o   ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező

o   figyelembevételével, a többi gyermek érdekeinek mérlegelésével, a

o   rendelkezésre álló lehetőségek közül számára a legkedvezőbbet választva

o   döntsenek.

·         A gyermeknek joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával

szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, a felmerült kérdéseire

választ kapjon.

11./ A szülő jogai és kötelezettségei:            

·         A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának a joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját  vállalási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai

hovatartozásának megfelelően választhat óvodát.

·         A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, pedagógiai tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és

többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzatinevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.

·         A szülő jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságához való jogát, melynek gyakorlását – a gyermek érettségének megfelelően – a szülő irányítja.

A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai

neveléséhez, a feltételeket a településen megteremtsék

A szülő kötelessége különösen, hogy

·         Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

·         Biztosítsa a gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését.

·         Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelezettségeit, és megkapjon ehhez minden tőle elvárható segítséget.

·         Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal.

·         Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

·         Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.

·         Tiszteletben tartsa az óvoda vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

12./ Az óvodai nevelési program kialakításánál figyelembe vettük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, a Nemzeti, Etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, a sajátos nevelési igényűgyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

13./ Minden óvodai csoportban, egy nevelési évben legalább három szülői értekezlet megtartására kerül sor. Időpontjáról legalább hét nappal előtte

értesítjük a szülőket. A gyermek fejlődéséről, személyiségéről csak a csoportban dolgozó óvónő adhat információt a szülővel megbeszélt időpontban.

Kérjük a szülőket, hogy a csoportban lévő óvoda pedagógus napi munkájáthosszabb beszélgetéssel ne zavarják.

14./ Az óvodai felvétel, átvétel, jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek két és fél évének betöltése után kerül sor. A szülő a gyermek óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermek fogadása a nevelési évben folyamatosan történik. Az óvoda felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.

15./ Megszűnik az óvodai elhelyezés ha:

·         a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján.

·         a szülőírásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon.

·         az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az intézményegység vezető–a szülő eredménytelen felszólítása után megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

·         a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.

·         a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, melyben nyolcadik életévét betölti.

·         ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

(A 2, 3, 6. bekezdés nem alkalmazható, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, valamint ha hátrányos helyzetű.)

16./ Beteg gyermek az óvodai közösségbe nem járhat!

Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda jelzését követően a gyermeket el kell vinni az óvodából, és orvosi ellátásban kell részesíteni. Betegség miatti hiányzás esetén a gyermek csak orvosi igazolással járhat újra óvodában. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát. Ha gyermek egyéb okból távol marad, a mulasztást igazolni kell.

Igazoltnak tekinthető:

-  a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek írásban, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,

-  a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

-  a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. [20/2012. EMMI rendelet 51. § (2)]

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Öt nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, veszélyeztetőés az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.

Tíz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

Húsz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. [20/2012. EMMI rendelet 51. § (4)]

Szabálysértési eljárás óvodai hiányzás esetén

Tizenegy nap hiányzás esetén

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. §c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben összesen - az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén - tizenegy nap

A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában –ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. [2012. évi II. törvény 11. § (1)]

17./ Az óvoda a gyermek, a szülők személyes adatait az ide vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével kezeli. A szülő köteles adat változásait

bejelenteni.

18./ Az óvoda egész területén tilos a szeszesital fogyasztás és a dohányzás!

19./ Az óvodában gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus dolgozik. Feladatai közé tartozik az óvoda és a család kapcsolatainak erősítése,

ezért indokolt esetben fordulhatnak hozzá segítségért.

Diófa utcai óvoda: Szilvási Anna

Elérhetősége: Tel:06/68/462-546

20./ Az intézményegység-vezetővel történő egyeztetés után alkalmanként vizsgálatot végeznek a védőnők.

21./ Az óvoda egész területén érvényesek a baleseteket megelőző szabályok! Az előírások vonatkoznak a gyermekekre, a szülőkre és a dolgozókra. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése miatt

szükséges a tárgyi feltételek vizsgálata és ezek javítása. Balesetveszély megelőzése érdekében az óvónőnek kötelessége a szükséges intézkedések

megtétele. Az óvodában csak minőségi tanúsítvánnyal és megfelelőségi jellel ellátott játékkal játszhatnak a gyermekek. Ügyeljünk a rendeltetésszerű

használatra. Ha gyermeket baleset éri, az óvónőnek kötelessége az elsősegélynyújtás, és a szükséges teendők megtétele.

22./ A szülő a gyermek étkezéséért térítési díjat fizet, amennyiben nem felel meg az ingyenes étkezés feltételeinek egyikének sem.

A térítési díj mértékét Tótkomlós Város Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg. Befizetések helyét és idejét a faliújságon közzé tett hirdetmény tartalmazza.  Az ebéd lemondását, a hiányzást megelőző napon, 11:15 h-ig lehet bejelenteni az óvodában.

Hiányzásról való visszatérést, szintén előző nap 11:15 h-ig lehet bejelenteni.

23./ Az Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások az óvodában:

- az óvodai foglalkozások,

- szükség esetén logopédiai, Ayres terápiai foglalkozások, GMP, sajátos nevelési

igényű gyermekek szakértői véleményben meghatározott számú óra

felzárkóztató foglalkozása,

- fejlesztő foglalkozások,

- néptánc,

- játékos angol nyelvre való szoktatás,

- Ovi-foci,

- a gyermek rendszeres egészségügyi felügyelete,

- az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes

szolgáltatások igénybevételéhez.

24./ Az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás és világnézet mellett sem. Az óvoda pedagógiai

programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell, hogy maradjon.

25./ Az óvodában lehetővé kell tenni, hogy a gyermekek az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyenek részt. Az

egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők igénye alapján szervezheti. A hit- és vallásoktatást az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve kell megszervezni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A házirend hatálya kiterjed az óvodába járó gyermekekre, szüleikre, hozzátartozóikra és az óvoda valamennyi dolgozójára. Hatályossága az óvodai benntartózkodásra, illetve a pedagógiai  program megvalósulását segítő külső programok helyszínére is vonatkozik.

                                                           A házirend legitimációja

 

A házirend nyilvánosságának biztosítása:

*        1 példány elhelyezve az óvoda iroda helyiségében

*        Honlap: www.tkszlovakiskola.sulinet.hu

A házirend hatálya:

Jelen házirend 2020. január 27. napjától hatályos.

Érvényessége: A kihirdetéstől határozatlan ideig, illetve visszavonásig.

Felülvizsgálata: Évente, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.

Módosítás: Amennyiben a felülvizsgálat szükségessé teszi, valamint jogszabályváltozás következtében. A felülvizsgálat elvégzéséért az intézményegység-vezető a felelős. Módosítást követően el kell fogadtatni a nevelőtestülettel, véleményeztetni kell a szülői szervezettel.

A házirend elfogadása:

Jelen házirendet a nevelőtestület 2020. január 27-i nevelőtestületi értekezletén a

 XIII/2020. (I. 27.) nevelőtestületi határozatával elfogadta.

Ezen házirendet az óvoda Szülői Közössége 2020. január 27-én megtartott ülésén megismerte és az V/2020. (I. 29.) SZK. határozatával véleményezte.

Az intézményegység-vezető az óvoda házirendjét 2020. január 27. napján jóváhagyta.

                                                                                               Moravszkiné Paulik A. Katalin

                                                                                                      intézményegység-vezető

 

       SZLOVÁK KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

 Szervezeti és működési szabályzata

 

TARTALOMJEGYZÉK

  

1.    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK                                                                                                               

2.    AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI                                                                                          

*         Az intézmény neve                                                                                                                                                    

*         Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomatai                                                                                     

*         A bélyegző használata

*         Az intézmény szervezeti egységei

*         Az óvoda jogállása

*         Közfeladata

3.   AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGE

*         Az óvoda működési rendje

*         Az épületek, helyiségek és az udvar használatának rendje

*         Az intézményegység vezetőjének megbízási rendje

*         Az intézményegység-vezető intézményben való tartózkodásának ideje

*         Az intézményegység-vezető feladatmegosztása

*         Az intézményegység-vezető akadályoztatása esetén

*         Az átruházott feladatok és megbízottak beszámolási rendjének meghatározása

*         A vezetők kapcsolattartása

*         A szakmai munkaközösség

*         A Szülői Szervezet és óvodavezetés kapcsolattartása

*         A Szülői Szervezet jogszabályban előírt jogainak meghatározása

*         A nevelőtestület hatáskörébe tartozó feladatok rendelkezési szabályai

*         A nevelőtestület döntési jogköre

*         Az óvodai dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

*         Tájékoztatás, megismertetés

*         Hozzáférés helye, rendje

*         A tájékoztatás ideje

*         Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

4. KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA, RENDJE

5.   ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK

      ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

6.   AZ ÓVODAI FELVÉTEL

*         Az óvodai elhelyezés megszűnése

*         A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

7.   A NEM JOGVISZONYBAN ÁLLÓK BELÉPÉSÉNEK,  

      BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE

8.   A NEVELŐMUNKA BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉSE

*         A belső ellenőrzés általános elvi követelményei

*         A célok elérését támogató kiemelt feladatok

*         Az önértékelés formái

9.    A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI, RENDJE

10.   GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK

11.   GYERMEKÉTKEZTETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

12.   GYERMEKBALESET MEGELŐZÉSÉNEK FELADATI

13.   MUNKAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM

14.   RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

15.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16.   ZÁRADÉK

17.   A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FÜGGELÉKEI

1.      ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat

A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározza az óvoda, mint köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.

Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ az óvoda pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

Az SZMSZ jogszabályi alapja

Irányadó jogszabályok:

2011.évi CXC. tv a nemzeti köznevelésről

Módosított: 2019.évi LXX törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012 (VIII. 31) a nevelési –oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési

intézmények névhasználatáról

229/2012 (VII.28.) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet

2011. évi CXCV. az államháztartásról szóló törvény

368/2011. (XII.31.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet

4/2013. (I. 11.) az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet

370/2011. (XII.31.) a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet

2000. évi C. törvény a számvitelről

33/1998. NM rendelet a munkaköri illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

2012. évi I. a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény

1992.évi XXXIII:tv közalkalmazottak jogállásáról

138/1992. (X.08.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról, a közoktatási intézményekben

2012. évi II. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény

2011. évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény

2011. évi CLXXIX. a nemzetiségek jogairól szóló törvény

62/2011. (XII.29.) a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet

28/2011. (VIII.03,) a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről szóló NGM. rendelet

1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény

1993. évi XCIII. a munkavédelemről szóló törvény

335/2005. (XII.29.) a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendelet

1995. évi LXVI. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény

44/2007. (XII.29.) a katasztrófák elleni védekezésről szóló OKM rendelet

1999. évi XLII. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól szóló törvény

SZMSZ hatálya

Az SZMSZ tárgyi hatálya a köznevelési intézményünk működésére külső és belső kapcsolataira.

            Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:

*        A gyermekek szüleire, törvényes képviselőire.

*        Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.

*        Az intézménnyel jogviszonnyal nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.

            Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

*        Az óvoda területére.

*        Az óvoda által szervezett, a - pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli kapcsolatokra.

*        Az intézmény képviselete, vagy külső kapcsolattartás megvalósulása során, a külső helyszínekre.

Az SZMSZ hatályba lépése

Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület a Szülői Szervezet véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ az intézmény vezetőjének a jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól

Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többlet kötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

Az SZMSZ módosítására abban az esetben kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz.

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az intézmény általános jellemzői

Intézményi adatok

Az intézmény neve

Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

Az intézmény címe

5940. Tótkomlós, Földvári u. 1. sz.

Az intézmény telephelyének megnevezése

Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

Az intézmény telephelyének címe

5940. Tótkomlós, Diófa u. 10. sz.

A székhely telefon/fax elérhetősége

68/462-076

A telephely telefon elérhetősége

68/462-546

E-mail cím

ovoda.totkomlos@gmail.com

Honlap

www.tkszlovakiskola.sulinet.hu/

Az intézmény típusa

köznevelési intézmény

Az intézményt irányító szerv

Országos Szlovák Önkormányzat

1114. Budapest Fadrusz u. 11/A

Az intézmény törzsszáma

822536

KSH szám

15822538-8520-352-04

OM azonosító

028337

Alapító Okiratszáma és kelte

452-1/2014

2014. május 14.

TEAOR szám

8520

Adószám

15822538-2-04

Az intézmény jogállása

jogi személy

Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok

Az intézmény gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. =XII.31.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a 9. § (1) bekezdés szerinti feladatait az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV. törvény 10. § (4a) és (4b) bekezdése szerint az Országos Szlovák Önkormányzat a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el.

A feladat ellátási helyen a köznevelési intézmény székhelyén felvehető maximális gyermeklétszám

Telephelyen: 75 fő

A költségvetési szerv közfeladata: óvodai nevelés, ellátás

A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

szakágazat száma

szakágazat megnevezése

852010

Óvodai nevelés

Az intézmény neve: Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

Székhelye.: 5940 Tótkomlós, Földvári u. 1. sz.

Telephelye: 5940 Tótkomlós Diófa u. 10. sz.

 

Körbélyegző:

Fejbélyegző: 

Az óvoda fenntartó szerve:

Országos Szlovák Önkormányzat, 1114 Budapest, Fadrusz u. 11/a.

Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomatai: Slovenská dvojjazyčná základná škola a materská škola

Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda

5940. Tótkomlós Földvári út 1.

Adószám: 15822538-2-04

Körbélyegző:

köríven: intézmény szlovák neve

            belső köríven intézmény magyar neve

            legbelső köríven az intézmény címe

Fejbélyegző:

1-2 sor: intézmény szlovák neve

3-4 sor. intézmény magyar neve

5. sor.  intézmény címe

6. sor.  intézmény adószáma

A bélyegző használatára a következő személyek jogosultak:

Intézményvezető

Intézményegység-vezető

Intézményegység-vezető utasítása alapján az óvodatitkári megbízással rendelkező alkalmazott

Intézményegység-vezető akadályoztatása esetén az intézményegység-vezető helyettes

Az intézmény szervezeti egységei:

Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza:

 

 

Az óvoda jogállása:

Az óvoda jogállása részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv.

Meghatározott szellemi ésfizikai támogató tevékenységeit (ezen belül különösen pénzügyi- gazdasági feladatait)

Országos Szlovák Önkormányzat (1114 Budapest, Fadrusz u. 11/a.) végzi.

Az intézmény feladatellátását szolgáló ingatlan vagyon:

5940 Tótkomlós, Diófa u. 10. Hrsz: 2347

Közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv. alapján szlovák nemzetiségi óvodai

nevelés folyik. Alaptevékenységi szakágazat: nemzetiségi óvodai nevelés

3. AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGE

·         Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő,

jóváhagyott nevelési program szerint folyik.

·         Az óvodai nevelés a gyermek három éves korától az tankötelezettség kezdetéig

( Nkt.45§ (2) meghatározottak szerinti nevelőintézmény

562912 Óvodai intézményi étkezés

680002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

842152 Nemzetközi oktatás együttműködés

851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

851012 Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása

a.       a többi gyermekkel együtt foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyerekek

integrált nevelése, oktatása, különös gondozás keretében történő ellátása az alábbi

típusokra vonatkozóan:

- értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása

esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós

és súlyos rendellenességével küzd,

- a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével

küzd

b.      logopédiai fejlesztés megszervezése

c.       mozgásterápia megszervezése

d.      fejlesztő, felzárkóztató oktatás

e.       gyógytestnevelés megszervezése

f.       habilitációs- rehabilitációs célú foglalkozások megszervezése

A hátrányos helyzetű gyerekek integrációs nevelése.

 

Az óvoda működési rendje

 

A gyermekek óvodai tartózkodása alatt folyamatosan biztosított felügyeleti rend.

 

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt, 6 h-tól 17 h-ig óvónő és dajka látja el a felügyeletet.

 

Az óvónők kötelező óraszáma:                                 32 óra/ hét

Pedagógiai asszisztens                                              40 óra/ hét

Dajkák - heti óraszám:                                               40 óra/ hét

 

Az óvónők és a dajkák váltott műszakban dolgoznak.

 

Az óvoda nyári takarítási szünet idején 2-3 hétig zárva tart.

Tatarozás esetén az óvoda 4 hétig nem üzemel.

A nyári zárások időpontjairól, a februári szülői értekezletentájékoztatni kell a szülőket.

A dolgozók a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát, lehetőleg előző nap

köteles jelenteni az intézményegység-vezetőnek, hogyhelyettesítéséről rendelkezhessen.

A közalkalmazottak szabadságának kiadását szabadságolási tervben kell rögzíteni

 

Az épületek, helyiségek és az udvar használatának rendje

Az óvoda helyiségeit, létesítményeit a rendelkezéseinek megfelelően, az állapotmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

Az intézmény minden dolgozója felelős:

*        Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért.

*        A közösségi tulajdon védelméért.

*        Az észlelt rendellenességek bejelentéséért.

*        A tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

*        A baleset megelőzésben, elhárításban való közreműködésért.

 

A gyermekek az óvoda helyiségeit, udvarát csak pedagógusi, dajkai felügyelettel használhatják.

Az óvoda berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegység-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az óvoda egész területén, valamint az óvoda épületében tilos a dohányzás.

 

Az intézményegység -vezetőjének megbízási rendje

 

Az intézmény vezetője az intézményvezető, mely feladat ellátása magasabb vezetői megbízással történik.

Felette az egyéb munkáltatói jogokat az Országos Szlovák Önkormányzat gyakorolja.

Az óvodaegység vezetője az igazgató által kinevezett vezetői megbízással történik.

Felette az egyéb munkáltatói jogokat a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Igazgatója gyakorolja.

 

Az intézményegység-vezető intézményben való tartózkodásának ideje

 

Az intézmény vezetői feladatok ellátása csoportvezetői tevékenysége mellett folyika

feladatokhoz igazodva.

A megbízott intézményegység-vezetői feladatok ellátása nem teszi lehetővé a törvény által biztosított órakedvezmény igénybevételét.

Az intézményegység-vezető feladatmegosztása

Az intézmény élén a megbízott intézményegység-vezető áll.

Az intézményegység-vezető felelősséggel tartozik:

·         Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.

·         A takarékos gazdálkodásért.

·         A pedagógiai munkáért.

·         A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért.

·         A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért.

·         A gyermekbalesetek megelőzéséért.

·         A pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv

elkészítéséért.

·         A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért

·         Az óvoda ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért

·         A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése,

vezetése.

·         A döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése.

·         A nevelőmunka irányítása, ellenőrzése.

·         A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézményműködéséhez szükséges

személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

·         A szülői szervezettel való együttműködés.

·         A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkor gyakorlása.

·         Az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben való döntés, amelyet

jogszabály vagy nem utal más hatáskörbe.

·         A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása.

Az intézményegység-vezetőakadályoztatása esetén a helyettes feladatai

A megbízott intézményegység-vezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését.

A vezető akadályozása esetén történő helyettesítési rend:

A megbízott intézményegység-vezető, Moravszkiné Paulik A. Katalin akadályoztatása esetén helyettesítést azintézményegység-vezető helyettes Sántáné Farkas Ágnes látja el,teljes felelősséggel.

Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve

amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

A megbízott intézményegység-vezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítést az óvoda vezető által adott megbízás alapján történik.

Fent nevezett jogköre a működéssel, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Az átruházott feladatok és megbízottak beszámolási rendjének meghatározása Hosszabb időn át tartó akadályoztatás esetére:

A megbízott intézményegység-vezető helyettesítése:

- a Diófa utcai óvodában a helyettes, Sántáné farkas Ágnes

- Munkaközösség-vezető helyettesítése: az általa kijelölt óvodapedagógus

A vezetők kapcsolattartása

Szükség esetén a feladat jellegének megfelelően folyamatos kapcsolattartás.

Munkatársi értekezletek rendszeresen, minden hónap első hétfőjén és szükség esetén.

Nevelőtestületi értekezletek megtartása: évente 2-3 alkalommal

A szakmai munkaközösség

*        Szakmai munkaközösséget legalább 5 pedagógus hoz létre.

*        A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében.

*        A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógusok nevelőmunkájának szakmai segítségéről.

*        A szakmai munkaközösséget intézményi szinten hozza létre a pedagógus közösség.

*        A szakmai munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az intézményegység-vezető bíz meg legfeljebb öt évre.

 

Szlovák munkaközösség – vezetője: Suta Mihályné

Belső Ellenőrzési Csoport vezetője: Sántáné Farkas Ágnes

A szülői szervezet és óvodavezetés kapcsolattartása

Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével a megbízott intézményegység-vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezet képviselőivel az óvodapedagógus.

A szülői szervezet véleményezési, egyetértési jogot gyakorol:

Pedagógiai program.

Szervezeti és Működési Szabályzat,

Házirend elfogadásakor.

A szülői szervezet jogszabályban előírt jogainak meghatározása

Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre.

Az óvodai, szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási

intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A nevelőtestület hatáskörébe tartozó feladatok rendelkezési szabályai

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntési jogköre

·         A nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

·         A szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

·         A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése,

·         A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

·         A nevelő-testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

·         A házirend elfogadása,

·         Az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény kialakítása

Az óvodai dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

A nevelési, oktatási intézményben vezetett tanügyi nyilvántartások és a kötelező nyomtatványok kezelése a pedagógiai asszisztens feladata.

Személyes adatot felvenni és felhasználni csakis az érintett beleegyezésével szabad.

Mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatait.

A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottakat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást.

Adat csak annak továbbítható, akinek a számára a törvény ezt lehetővé teszi.

Tájékoztatás, megismertetés

(Pedagógiai program, munkaterv, beszámoló, költségvetés, SZMSZ, házirend)

Az óvoda működésével kapcsolatos dokumentumok megismertetése a törvény által meghatározott eljárási rend szerint történik.

Hozzáférés helye, rendje

Nyilvánosságra kerül. Pedagógiai program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend.

Az intézményben, a szülők által jól láthatóhelyen(óvónői szoba, hirdetőtábla) és az óvoda honlapján is megtekinthetők a dokumentumok.

A fenti dokumentumokról tájékoztatást adhat a megbízott intézményegység-vezető, a csoportvezető óvónők.

A tájékoztatás ideje

Pedagógiai Program, Házirend – nevelési év első szülői értekezletén.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

·         az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

·         az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések,

·         a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

·         az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményegység-vezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményegység-vezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

4. KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA, RENDJE

Az óvoda része a helyi társadalomnak, ezért igen fontos, hogy együttműködjön környezetével és kialakítsa partneri kapcsolatát, amely a gyermek nevelése érdelében jön létre.

·         Fenntartó,

·         Óvoda

·         Szülői szervezet

·         Család

·         Civil szervezetek (Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, Komlósi Szlovákok Szervezete, Szlovák Regionális Kulturális Központ, Nyugdíjas Klub, Idősek Otthona, Száraz-ér Társaság)

·         Társintézmények (Bölcsőde,Erzsébet utcai Óvoda, Egyházi Óvoda, Jankó János Általános Iskola és Gimnázium, Művészeti Iskola)

·         Közművelődési (Művelődési Központ és Könyvtár)

·         Segítők (Gyermekorvos, Védőnők, Pedagógiai Szakszolgálat – fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus mozgásterapeuta)

5. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az óvoda hagyományainak ápolása, fejlesztése, bővítése, az óvoda minden dolgozójának joga és kötelessége. A hagyományápoláshoz, az ünnepek szervezéséhez kapcsolódó feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

Az ünnepélyek, megemlékezések időpontját, felelőseit, feladatait a nevelőtestülettel egyeztetve az éves munkatervben határozza meg az intézményegység-vezető

Az óvoda homlokzatán egész évben nemzeti színű lobogónak kell lennie.(magyar, szlovák, uniós)

A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:

·         Gyümölcsvarázs

·         Családi kreatív délután

·         Márton napi vásár

·         Télapóvárás

·         Advent

·         Karácsonyváró

·         Farsang

·         Húsvét

·         Anyák köszöntése

·         Apák napja

·         Családi sportnap

·         Ballagás

·         Gyermeknap

Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése.

Csoporton belül közös ünneplés:a gyermekek név és születésnapja
Kirándulások, ovi-mozi, színházlátogatás, kiállítások megtekintése.
A hagyományápolás módja az intézményben még: jelkép használata (zászló), gyermekek ünnepi viselete, intézmény belső dekorációja.
A nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontja részletesen megtalálható - nevelési évre lebontva – az éves munkatervben

6. AZ ÓVODAI FELVÉTEL

            Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek a két és fél éves kor betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét az év folyamán bármikor kérheti. Az újonnan érkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.

            Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. Erről az intézmény fenntartója hirdetményt tesz közzé.

            Az óvodai beiratkozáskor fel kell mutatni a gyermek személyi azonosító igazolványát, annak hiányában, az anyakönyvi kivonatát, a lakcímkártyát, a társadalombiztosítási azonosítóját, valamint a szülő lakcímkártyáját és személyi azonosító igazolványát.

            Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézményegység-vezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével.

            Az intézményegység-vezető a felvétellel kapcsolatos döntésről írásban értesíti a szülőt/gondviselőt.

            Az óvoda köteles minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét biztosítani.

            Az óvoda a felvett gyermeket nyilvántartja.

            Az óvodába beíratott gyermekről anamnézis készül, a szülő adatlapokat tölt ki, melyen szerepelnek a gyermek személyes adatai, a szülő elérhetősége, azon személyek neve, akik a gyermek hazavitelére jogosultak, valamint olyan tények, melyeket a szülő önként közöl a gyermek megismerése és egyéni bánásmód alkalmazása érdekében.

            Az óvodapedagógusok családlátogatást szükség esetén, a szülő hozzájárulásával végeznek.

Az óvodai elhelyezés megszűnése

Megszűnik a gyermek elhelyezése, ha:

A gyermeket másik óvoda átvette – az átvétel napján.

A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, - a bejelentésben megjelölt napon.

A gyermeket felvették az iskolába – nevelési év végén, augusztus 31-én.

A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

 Köteles legalább napi négy óra óvodai nevelésben részt venni az a gyermek, amelyik az adott év augusztus 31-ig betölti a 3. életévét. A felmentés a 4 éves gyermekeket érintheti abban az esetben, ha a szülő az erre vonatkozó kérelmét indokolással önkormányzati fenntartású óvoda esetében a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző részére benyújtja döntésre. A jegyző a döntését a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint kijelölt (körzetes) óvoda vezetője és a gyermeket gondozó védőnő egyetértésével hozhatja meg. Az egyetértő vélemények beszerzésének terhe tehát nem a szülőkre hárul.

            Minden 3 évet betöltött gyermek igazolatlanul nem hiányozhat, köteles napi minimum 4 órát részt venni az óvodai nevelésben.

            Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján a szülő lehetőleg 900-ig jelezze az óvoda vezetőjének, az óvodatitkárnak, vagy az óvodapedagógusnak.

            A gyermek hiányzását az óvodapedagógus folyamatosan adminisztrálja a Felvételi és mulasztási naplóban.

            Minden óvodába járó gyermek, ha igazolatlanul 10 napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási kormányhivatalt, gyermekjóléti szolgálatot.

            Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak a gyógyulást igazoló orvosi igazolással hozható ismét óvodába, mely tartalmazza a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

            A gyermek hiányzását igazoltnak kell tekinteni, ha:

*        a szülő előzetesen bejelentette az óvodapedagógusnak, hogy gyermekét nem viszi óvodába,

*        a gyermek beteg volt és ezt a tényt a szülő a betegséget követő első óvodába lépéskor orvosi igazolással alátámasztja,

*        a gyermek hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodalátogatási kötelezettségének eleget tenni.

 

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

7. A NEM JOGVISZONYBAN ÁLLÓK BELÉPÉSÉNEK, BENT TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE

A Diófa utcai óvoda a fő és oldalbejáraton közelíthető meg.

A hozzátartozók az előtérben, és az egyes csoportokhoz tartozó folyósokon várakozhatnak a gyerekeikre.

A bejárati ajtókat tűzvédelmi okokból üzemeltetési időben 9-kor kulcsra zárjuk. A nevelőmunkát segítő szakemberek (logopédus, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, angol tanár, tánctanár) a részükre kijelölt helyiségekben végzik munkájukat.

A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az intézményegység-vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az intézményegység-vezetőhöz kíséri.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményegység-vezetővel történt egyeztetés szerint zajlik.

8. A NEVELŐMUNKA BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉSE

A belső ellenőrzés általános elvi követelményei

*        Biztosítsa az intézmény, felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról.

*        Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.

*        Fogja át a pedagógiai munka egészét.

*        Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése kiterjed a csoportban folyó pedagógiai munkára, valamint a dokumentumokra.

A belső ellenőrzés céljai:

*        Az önértékelésre, tanfelügyeleti ellenőrzésre, minősítésre történő felkészülés.

*        Az óvoda szabályozó dokumentumainak (SZMSZ és mellékletei, Pedagógiai Program, Házirend, Önértékelési Program) egységes értelmezése, gyakorlati megvalósítása.

*        A szervezet szakmai színvonalának további erősítése.

A célok elérését támogató kiemelt feladatok

Az önértékelés, a külső szakmai ellenőrzés és a pedagógusok előmeneteli rendszerének alapján képező pedagógus minősítési rendszer bevezetéséből adódó feladatok ellátása és a szakmai színvonal mérhető emelése.

Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésekre és minősítésekre (minősítő eljárás és minősítő vizsga) ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési gyakorlat felülvizsgálata, a szükséges szervezési, személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja.

Mind a belső, mind pedig a külső szakmai ellenőrzések során annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak:

Az intézmény saját elvárásainak való megfelelés.

Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés.

Mesterségbeli tudás a pedagógus kompetenciák mentén.

Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog és felelősségi körrel felruházott csoportja a Belső Ellenőrzési Csoport. (BECS)

Az önértékelés formái

*        Pedagógus önértékelése.

*        Vezetői önértékelés

*        Intézményi önértékelés

9. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI, RENDJE

Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb.)

Egész nap az óvodapedagógus, dajka biztosítja a rendszeres egészségügyi felügyeletet az adott csoportban.

Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie.

Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásról.

Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja.

Gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába.

Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell (szülő, védőnő, orvos részéről).

A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.

Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be.

Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (szülői értekezletek, anyák köszöntése, apák napja, játszó délelőtt, kreatív nap).

Az intézményegység vezető biztosítja az óvoda dolgozóinak kötelező egészségügyi vizsgálatát (egészségügyi kiskönyv, alkalmassági vizsgálat.)

Séták biztonságos lebonyolításához csoportonként legalább két felnőtt kíséretét kell biztosítani, a gyermekeket veszélyes helyre vinni nem szabad.

Az óvoda területén dohányozni tilos!

Az óvoda területén, az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos!

Az óvoda helyiségeit más, nem oktatási-nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet.

Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivéve, az óvoda által szervezett vásár alkalmával – könyv, játék, jótékonysági ruhavásár, stb.).

A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

Az egészségügyi dobozt biztonságos helyen kell tartani, állandó és hiánytalan felszereléséről gondoskodni kell.

Fejtetvesség észlelése esetén a szülőnek szólnia kell a csoportvezető óvónőnek. A gyermek csak fertőtlenítés után, tiszta hajjal, védőnői igazolással jöhet ismét óvodába.

Amennyiben az óvodában veszik észre a fertőzést, azt azonnal le kell kezelni, és a szülőt értesíteni kell.

A szülő nyilatkozatot tölt ki, amelyben vállalja a tetvesség megszüntetését.

10 . GYERMEK-, ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK

Gyermekvédelmi felelős:Szilvási Anna

            A nevelési év során felmerülő gyermekvédelmi teendőket a csoportban dolgozó óvodapedagógusok regisztrálják, majd tájékoztatják az intézmény gyermekvédelmi felelőst.

            A gyermekvédelmi felelős tájékoztatja az intézményegység-vezetőt, majd, mint a jelzőrendszer tagja, felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, és szükség szerint segít a megfelelő intézkedés kidolgozásában, végrehajtásában (családlátogatás, szociális hátrányok csökkentését célzó intézkedések kezdeményezése, stb.).

            A gyermekvédelmi felelős a nevelési év során irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi teendőket. Éves munkatervet készít, a nevelési év végén írásos beszámolót készít tevékenységéről.

*        Részt vesz szakirányú továbbképzéseken.

*        Segít a szociális segélyhez juttatáshoz.

*        Nevelési és Záró értekezleteken beszámol a gyermekvédelmi munka helyzetéről, melyet a nevelőtestület megvitat.

11. GYERMEKÉTKEZTETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS

            A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani (ingyenes étkezés) (Gyvt. 151. § (5) bekezdés (a) – a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha

*        rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

*        tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

*        olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

*        olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130 %-át (2015-ben: 89.408.-Ft-ot), vagy

*        nevelésbe vették

            A szülő, gondviselő minden nevelési évben szeptember 15. napjáig írásban nyilatkozik arról, hogy az étkezést kedvezménnyel, vagy kedvezmény nélkül veszi igénybe. A nevelési év során az újonnan érkező gyermek törvényes képviselője köteles a felvételt követően írásban nyilatkozni.

            A térítési díj befizetésének módja: készpénz.

A térítési díj összegét a helyi önkormányzat képviselőtestülete rendeletben állapítja meg.

A térítési díj befizetésének határideje: minden hónap 15. napja.

A befizetés bonyolítási módja: az irodában, az óvodatitkárnál.

Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 645-ig telefonon, vagy személyesen az irodán, vagy a csoportban dolgozó óvodapedagógusnál.

Az óvoda az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést (az óvodából való távolmaradásról) követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával leszámítja.

12. GYERMEKBALESET MEGELŐZÉSÉNEK FELADATAI, BALESET ESETÉN A TEENDŐK

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden óvodapedagógus köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket

átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezért:

Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.

Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert a szerint alkalmazni. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig a csoportvezető pedagógus, vagy az intézményegység- vezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodaegység-vezető ellenőrzi. Azonnal értesítendő az orvos, szükség esetén a mentőszolgálat. Az értesítéssel egy időben tájékoztatni kell az intézményben tartózkodó vezetőt is, aki értesíti a gyermek gondviselőjét. a gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézményegység-vezető vagy az ezzel megbízott óvodapedagógus végzi, és az intézményegység-vezető ellenőrzi. A baleseti jegyzőkönyvet az intézményegység vezető megküldi a fenntartónak, és a szülőnek. Baleset esetén az intézményegység vezető intézkedéseket tesz a hasonló esetek megelőzésére.

Baleset esetén szükséges teendők:

*        sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni

*        ha szükséges, orvost kell hívni

*        ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni

*        a baleset, sérülést okozó veszélyforrást meg kell szüntetni

*        a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az intézményegység vezetőjének

*        a balesetről tájékoztatni kell a szülőket.

 13. MUNKAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM

Munkába lépés előtt valamennyi alkalmazott munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesül.

Minden nevelési év megkezdésekor munka- és tűzvédelmi oktatást kell szervezni, ennek felelőse az intézményvezető, aki a teljesítésről dokumentumot vezet.

A védő- óvó előírásokat a nevelési év elején, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás előtt a gyermekek korának és fejlettségének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

*        a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),

*        a tűz,

*        a robbantással történő fenyegetés, amelyeket a megfelelő szabályzatok tartalmaznak.

Az óvodánk minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

Az intézményegység-vezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

*        az intézmény fenntartóját,

*        tűz esetén a tűzoltóságot,

*        robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

*        személyi sérülés esetén a mentőket,

*        egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az óvodai dolgozók feladata annak elősegítése, hogy a gyermekek mielőbb biztonságban elhagyhassák az épületet a menekülési útvonalon.

A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért, és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozott figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a csoporton kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyermekekre is gondolnia kell.

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.

A veszélyeztetett épületet a dajkák hagyhatják el utoljára, hogy meg tudjon győzködni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.

A gyermekek számát a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek ellenőriznie kell.

Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolaton. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását, a robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

Az épületek kiürítését tűzriadó estén a menekülési útvonal alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűzvédelmi felelős a felelős.

Az információáramlás és tájékoztatás az intézményben

Az intézményen belüli információs rendszer, a pedagógusok és nevelőmunkát segítő dolgozókkal történő kapcsolattartás:

szóbeli tájékoztatás

írásbeli tájékoztatás

e-mail-ben történő értesítés

telefonon történő egyeztetés

facebook-csoport

            A honlapon, online felületen történő megjelenéshez valamennyi gyermek szülője/törvényes képviselője nyilatkozatot tölt ki, melyen aláírásával igazolja, hogy hozzájárul-e a gyermekről készült fotó, videó nyilvánosság előtti megjelenítéséhez.

A nyilatkozat az óvodai jogviszony létrejöttétől visszavonásig érvényes.

            Az intézményegység-vezető fenntartja a jogot arra, hogy a honlapon, facebook oldalon méltatlan környezetbe helyezett kapcsolódás, az intézményre vagy a dolgozókra irányuló sértő bejegyzés ellen kifogást emelje, és annak megszüntetését kezdeményezze.

Az óvoda kizárja a felelősségét a honlapról, facebook oldalról linkkel kapcsolt további honlapok tartalmáért, illetve megbízhatóságáért és nem feltétlenül támogatja az ezekben kifejtett nézeteket.

A honlap és a facebook oldal szerkesztői arra törekednek, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállalnak bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért.

 

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.      A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestület fogadja el, az intézményegység-vezető hagyja jóvá.

2.      A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata.

3.      Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. iratkezelés szabályai, stb. – önálló szabályzatok tartalmazzák, intézményegység-vezetői utasításokként. Ezek az SZMSZ függelékei.

4.      A függelék részben található szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók.

5.      Az SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői szervezet véleményének kikéréssel lehetséges.

6.      Az SZMSZ felülvizsgálatát az intézmény a jogszabályi változások követésével folyamatosan végzi, ennek során az SZMSZ egyes szabályozásai aktualizálásra kerülnek.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a függelékeit képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

16. ZÁRADÉK

 

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményegység-vezető előterjesztése után a Nevelőtestület XI/2020. (I. 27.) sz. határozatával egyhangúan elfogadta.

 

Tótkomlós, 2020. január 27.

                                                                               Moravszkiné Paulik A. Katalin

                                                                                  intézményegység-vezető

A Szervezeti és Működési szabályzattal kapcsolatban az óvoda Szülői szervezete véleményezési jogot gyakorolt.

 

Tótkomlós, 2020. január 27.

 

 

 

                                                                                      Cseman Kleopátra

                                                                                  Szülői Szervezet Elnök

 

17. A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1. sz. függelék:Alapító okirat

2. sz. függelék:Vezetői kinevezés

3. sz. függelék: Az óvoda munkaterve

4. sz. függelék: Az óvoda házirendje

5. sz. függelék: Szakmai munkaközösségek, támogató csoportok éves munkaterve

6. sz. függelék: Az intézmény közvetlen munkatársainak munkaköri leírása

7. sz. függelék: Iratkezelési szabályzat (a hatályos jogszabályok szerint)

8. sz. függelék: Munkavédelmi szabályzat ( az óvodában található)

9. sz. függelék: Tűzvédelmi szabályzat ( az iskolában található)

10. sz. függelék: Panaszkezelési Szabályzat

11. sz. függelék: Szülői közösség egyetértésének dokumentumai

12. sz. függelék: Nevelőtestület elfogadásának dokumentumai